Dunaújvárosi Hírlap, 2021. június (32. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-19 / 140. szám

2021. JÚNIUS 19., SZOMBAT A növekedés aranykorába vezetné vissza a gazdaságot a kormány Legfőbb cél az újraindítás Magyarország a gazdaság újraindítását követően vis­­­szatér az adósságcsökkentő pályára, most azonban az a cél, hogy újra az unió élme­zőnyében legyen a hazai nö­vekedés. Ennek eléréséhez jók az esélyek - írta a Ma­gyar Nemzet. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÁLLAMHÁZTARTÁS A minap elfo­gadott jövő évi költségvetés hi­ánycélja a bruttó hazai termék 5,9 százaléka. Ez ugyan maga­sabb, mint amit békeidőben az Európai Unió elvár, de a koro­­navírus-járványból fakadó vál­ság miatt Brüsszel erre és a kö­vetkező évre rugalmasságot biztosít ezen a téren - áll a Ma­gyar Nemzet elemzésében, így a forrásokat a gazdasági növe­kedés megerősítésére fordít­hatják a nemzeti kormányok. Hazánk él ezzel a lehetőséggel, de hasonlóan cselekszenek a visegrádi államok (V4) is. Az­az azok az országok, amelyek hazánk szoros szövetségesei, de egyben a régiós versenytár­sai is, a növekedés újraindítá­sát tartják szem előtt. Az államháztartást Magyar­­országon a baloldali kormá­nyok soha nem tudták egészsé­ges egyensúlyban tartani. Erre hívta fel a figyelmet Banai Pé­ter Benő, a Pénzügyminiszté­rium államháztartásért felelős államtitkára. Emlékeztetett: 2010 előtt volt hat egymást kö­vető év, amikor a tagállamok közül a magyar államháztartá­si hiány volt a legnagyobb vagy a második legnagyobb az unió­ban. Sőt, 2002 és 2010 között nem volt olyan év, amikor a ma­gyar adósságráta ne nőtt volna. Az Orbán-kormány tett ren­det a pénzügyek terén is, en­nek köszönhetően szabadult ki hazánk az unió túlzottdefi­­cit-eljárása alól. Az elmúlt években végig alacsony szin­ten tartotta a kabinet a költség­­vetés hiányát, az államadósság pedig évről évre csökkent. A koronavírus-járvány szakítot­ta ezt meg, de ilyenkor az a po­litika érvényesül, miszerint jó időkben az adósságrátát csök­kenteni kell, míg rossz időkben az államnak lépnie kell a növe­kedés felpörgetése érdekében. A magyar gazdaság lendületes teljesítményét segíti elő a 2022- es költségvetés is. A vírus miatt kialakult ne­héz időszak valójában inkább egészségügyi válsághelyzetet idézett elő. Hazánk jóval ke­vésbé volt kitéve egy gazdasá­gi-finanszírozási problémának, mint 2008-ban. Hét éven ke­resztül folyamatosan nőtt az or­szág gazdasági teljesítménye, az államháztartás hiánya 2019- ben a bruttó hazai termék két százaléka volt. Az államadós­ság alig haladta meg a 66 szá­zalékot, a fizetési mérleg hiá­nya pedig hosszú távon is fenn­tartható szintre került. Ezt az időszakot nevezték többen is a növekedés aranykorának. A kormány ide szeretné vissza­vezérelni az országot. Erre jók az esélyek, egyre több adat mu­tatja azt, hogy sikerült újraindí­tani a gazdaságot. A hosszabb távú cél az, hogy 2030-ra Ma­gyarország bekerüljön az unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni és dolgoz­ni. Ezért szeretné például azt a kormány, hogy rövidesen si­kerüljön kétszázezer forint­ra emelni a minimálbért, vala­mint tovább csökkenhessen a munkára rakódó adóteher. A gyermekes szülők jövőre visszakaphatják a 2021-ben befizetett szja-t Fotó: Shutterstock A családok is részesülnek az eredményekből A gazdaság újraindulásának - amelyet nagyban segít az oltá­si program kiemelkedő sikere - eredményeiből a családok már jövő év elején részesülhetnek. Az állam ugyanis visszatéríti a gyer­meket nevelő szülőknek a 2021-es évben befizetett személyi jö­vedelemadót, ha meghaladjuk az 5,5 százalékos növekedést. Az elemzői előrejelzések alap­ján ez minden bizonnyal megva­lósítható. Mindezt úgy kell elérni, hogy fokozatosan helyrebillen­jen az államháztartási egyensúly, a hiány várhatóan 2024-re éri el a GDP háromszázalékos mérté­két. Vagyis hazánk az újraindí­tást követően visszatér az adós­ságcsökkentő pályára, amely az elmúlt tíz évet is jellemezte. Százmilliárdokból fejlődhet a vidék MAGYARORSZÁG Látványos be­ruházási hullám indulhat a vidék fejlesztésére: több száz­­milliárd forintos keretösszeg­gel hirdetett újabb fejleszté­si célú pályázatokat a napok­ban az Agrárminisztérium. A tárca emellett jelentősen meg­növelte a legnépszerűbb kiírá­sok keretét is, például az állat­tartó telepek korszerűsítését célzó pályázatét. Augusztus 18-ától pályáz­hatnak az élelmiszeripar sze­replői az ágazat átfogó fejlesz­tését elősegítő, kétszázmilli­­árd forintos keretösszegű prog­ramban. A jelentős fejlesztési forrás az élelmiszeripar min­den olyan vállalkozása szá­mára megnyílik, amelyik re­leváns üzleti elképzelésekkel rendelkezik, vállalatmérettől függetlenül. Az Agrárminisz­térium a közleményében pél­daként említette, az élelmi­szer-előállítási és borászati te­vékenységhez kapcsolódóan építésre, felújításra, eszközök, gépek, technológiai berendezé­sek beszerzésére és új feldolgo­zó üzemek komplett kialakítá­sára is lehet pályázni. A kiírás a feldolgozási tevé­kenységhez kapcsolódóan áru­­szállításra használható jármű­vek beszerzésére is lehetősé­get ad. A pályázaton elnyerhe­tő vissza nem térítendő támo­gatás legalább százmillió, de legfeljebb ötmilliárd forint le­het, átlagosan ötvenszázalékos támogatási intenzitás mellett. A gazdálkodók versenyké­pességének a növeléséhez el­kerülhetetlen a digitalizáció és a precíziós technológiák al­kalmazása. Az Agrárminiszté­rium kiemelte: a keretösszeg­ből a digitális átálláshoz szük­séges infokommunikációs esz­közök mellett a modern gépek, traktorok beszerzésére is le­hetőségük lesz a gazdáknak a szántóföldi és a kertészeti ága­zatokban egyaránt. MW Állattartó telepek korszerűsítésére is lehet pályázni Fotó: MTI Kilőhetik az agresszív medvéket VADÁLLOMÁNY A romániai Kör­nyezetvédelmi, Vízügyi és Er­dészeti Minisztérium olyan szabályozást készít, mely azonnali beavatkozást tesz le­hetővé medvetámadások ese­tén - jelentette be a Krónika napilapban Tánczos Barna mi­niszter. A tárcavezető elmond­ta: az elmúlt öt évben megtíz­szereződött a medveveszély miatt kezdeményezett segély­hívások száma, és míg öt év­vel ezelőtt nyolc megyéből, idén már 13 megyéből kértek segítséget a medvék megjele­nése miatt. A miniszter hoz­zátette: csak Kovászna me­gyében öt év alatt 1300 birkát pusztítottak el a medvék. Úgy módosítják a jelenleg érvényes rendeletet, hogy a veszélyes vadat 24 óra alatt el lehessen távolítani altató­lövedékkel vagy kilövéssel. Amennyiben egy medve elő­ször hatol be lakott terület­re, meg kell próbálni elker­getni a vadat. Amennyiben az állat többször megjelenik a helységben, akkor az álla­tot el kell altatni, és a lakott területtől távol kell elengedni a vadonban. Ha a medve ve­szélyes, agresszív és támad, a megoldás a kilövés - áll a ja­vaslatban. A román kormány sürgős­ségi rendelettel módosítja a jelenleg érvényes szabályo­zást júliusban. Jelenleg a mi­nisztérium szakemberei tervezeten dolgoznak, amely a várhatóan a jövő héten ölt végső formát. MW KÖRKÉP y HÍREK Nagy fogás hamis luxusruhákból a A NAV vámosai hétezer darab hamis márkajelzésű ru­házati termékre bukkantak egy Horvátországból Szlováki­ába tartó teherautóban Rajká­nál. A raktérben zsákokat, do­bozokat találtak, amelyek kü­lönféle luxusmárkák jelzései­vel ellátott ruhákat tartalmaz­tak. Az előzetes szakértői vé­lemény szerint valamennyi ter­mék hamisítvány, amelyeket a védjegy tulajdonosának enge­délye nélkül hoztak forgalom­ba. A 28 millió forint értékű ru­haneműt lefoglalták, és ipar­­jogvédelmi jogok megsértésé­nek bűntette miatt eljárást in­dítottak az ügyben. MW Előrelépés a közös uniós árampiacon Összekapcsolódtak a közép-kelet-európai országok alkotta 4M­MC régió (Csehor­szág, Szlovákia, Magyarország, Románia) és a nyugat-európai országokat lefedő MRC régió árampiacai. Az Interim Coup­ling projekt sikeres zárása még kedvezőbb feltételeket teremt a másnapi villamosenergia-ke­­reskedelemben részt vevő pi­aci szereplők számára, növeli a térség villamosenergia-rend­­szereinek rugalmasságát - kö­zölte a Mavir, amely projektve­zetőként vezényelte le a fela­datot. Az Interim Coupling az EU legnagyobb piac-összekap­­csolási projektje, az utolsó és egyben a legjelentősebb lépés az egységes másnapi árampi­ac megteremtésére. MW Helycserés támadások a vendéglátóhelyeken Csordogáló bevételek VENDÉGLÁTÁS - A hónapokig lezárt vendéglátóhelyek újra­induló belvárosi teraszain ki­alakult kezdeti tömegjelene­­tek nem ismétlődnek, már a normális kerékvágásban zaj­lik az élet. Még jelen van a bi­zonytalanság, de minden nyit­va tartással töltött nap erőseb­bé teszi a vendéglátósokat, csordogálnak a bevételek és van miben bízni a talpon ma­radt szereplőknek - mondta Kovács László a Magyar Nem­zetnek. A Magyar Vendéglá­tók Ipartestületének elnöke az eddigi újraindulási tapasz­talatok alapján kifejtette, hogy általános, miszerint az étkező­helyek látogatottsága a nyitás után néhány napig hullámzó, és amint hozzászoknak a gon­dolatához, folyamatosan ér­keznek a helyben fogyasztó vendégek a külső-belső terek­be. A vendéglátósok forgalma egyensúlyba jöhet a nyáron, őszre, télre pedig már bővül­het - vélekedett. - Amiatt is jó lehet a szezon, mert a rendezvényekre vonat­kozó enyhítések bejelentésé­vel az éttermekben, panziók­ban tömegesen jelentkezett a privát események megrende­zése iránti igény az egész or­szágban. A vállalati szféra még ébredezik, viszont úgy néz ki, hogy az elszeparált családi ren­dezvények, leginkább az eskü­vők, kitartó húzóerőt jelente­nek idén a bevételszerzéshez - mondta Kovács László, aki szerint 2022-től újra a növe­kedés irányába fordul a turiz­mus. Szerinte Budapesten el­húzódik az újraindulás, sokan kivárnak őszig - így nagyjá­ból a járvány előtti kínálat fele lesz elérhető a nyáron, jórészt a turisták által is kedvelt fő­városi területeken. Szavai sze­rint a legnagyobb gond tovább­ra is a munkaerőhiány: orszá­gosan a szükségesnél nagyjá­ból húsz százalékkal keveseb­ben dolgoznak a különböző fel­adatkörökben.­­ Budapesten azért nem tu­dott kinyitni több üzlet, mert már olyan, eltúlzott összege­ket kérnek a jelentkezők, hogy az a bérköltséggel együtt már nem biztos, hogy kifizetődő. A várható turistarohamra pedig a balatoni munkaadók arány­talan összegekkel árazták be a vízparti állásokat: a pincé­rek, séfek körében hallani le­het egymillió körüli havi fize­tésekről is - jelezte. Az ipartestület vezető­je szerint rámutat az eltor­zult állapotokra, hogy példá­ul egy budapesti étteremben naponta 15-20 ezer forintot is elkérhet a takarításért egy 6-8 órában felvett munkavál­laló, aki tudja, hogy helyzeti előnyben van, mert a szezon felpörgésével egyre nehezebb lehet pótolni vagy megtartani - ezt nemritkán kihasználják az emelésért taktikázó beosz­tottak. MW Helyzeti előnyben vannak a munkavállalók Fotó: Imre György

Next