Dunaújvárosi Hírlap, 2021. december (32. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-02 / 279. szám

fI KRÓNIKA Színes adventi kínálat Venyimen ■ [UNK] [UNK]­:? December 4-én, szombaton 8-14 órá­ig a Dél-Duna Postagalamb Sport Vegyeskerület éves ki­állítását a DoG Nagyvenyimi Postagalamb Egyesület szer­vezésében tekinthetjük meg a Palágyi József Művelődé­si Ház nagytermében. A kiál­lításon adják majd át a díja­kat az előző napi értékelések alapján. A rendezvény ingye­nes, de az aktuális járvány­ügyi szabályokat figyelem­be kell venniük a résztvevők­nek. December 5-én, vasár­nap zenei programok eme­lik az adventi hangulatot. 15.30-tól a Szent Cecília Ének- és Zenekar előadása lesz a közösségi ház nagyter­mében, 16 órától a második gyertyát gyújtják a település adventi koszorúján a műve­lődési ház és könyvtár park­jában, 16.30-tól a Szironta Együttes élő harangkoncert­je a közösségi ház nagyter­mében, 17.30-tól a Fontana Női Kar előadása­hoz meg­hitt ünnepi pillanatokat. HL Kincseink a Pillanatragasztóval A Pillanatragasz­tó Társulat előadást tart Kin­cseimmel címmel a rácal­­mási művelődési házban de­cember 4-én, szombaton 17 órától. DH MNB-devizaárfolyam 2021. december 1. pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 186,28 ▼ Svájci frank 1 349,89 ▼ Cseh korona 1 14,26 ▼ Euro 1 364,35 ▼ Japán jen 100 283,50 y Horvátkuna 1 48,42 y Román lej 1 73,63 y Szerb dinár 1 3,10 y Orosz rubel 1 4,35 ▲ Angol font 1 428,23 y USA dollár 1 321,69 Y AT Változás az előző naphoz képest 2021. DECEMBER 2. CSÜTÖRTÖK Megemlékeztek a szomorú sorsú földijeikről, volt mire gondolni Kitelepítés: sok pentelei család vált földönfutóvá Megemlékezést tartott a Pentele Baráti Kör ked­den este a Pentele Klub­házban. Összejövetelük oka az volt, hogy 1950. novem­ber 30-a éjszakáján telepí­tettek ki több mint negyven pentelei családot, akik csak 1957-ben térhettek vissza Pentelére. Agárdy Csaba csaba.agardy@dunahirlap.hu A kitelepítés a magyar történelem igen szo­morú és kegyetlen időszaka volt. A kuláküldözés mellett az erőszakos kollektivizálás, vagyis a parasztok téeszek­­be való kötelező beléptetése az 1948-as kommunista ha­talomátvétellel kezdődött. A parasztok nagy része azon­ban nem akart tsz-tag lenni. Ezért a tsz-tagság megtagadá­sa olykor a parasztok életébe is kerülhetett, de minimum egy recski munkatábort koc­káztatott meg az, aki ellenállt. (Három hullámban zajlott a mezőgazdasági termelés kol­lektivizálása, azaz az állami irányítású szövetkezetesítés: 1949-53, 1955-56, 1959-61. A parasztság közben kétszer tudott rövid időre, 1954-55- ben, majd 1957-58-ban vis­­­szatérni az egyéni gazdálko­dáshoz.) A téeszesítéssel egy időben országosan mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyil­ván. Kuláknak az minősült, akinek huszonöt hold vagy annál több szántója, öt hold vagy annál több szőlője volt, továbbá a cséplőgép-tulajdo­nosok és a malmot üzemelte­tők, de a gyakorlatban bárki felkerülhetett a kuláklistára, aki nem volt szimpatikus a hatalomnak. Dunapentelén több mint negyven családot érintett a kitelepítés, volt, aki minden vagyonát, házát elvesztette, vagyis volt mire szomorúan emlékezni tegnap. A megje­lenteket Pálinkás Bertalan, a Pentele Baráti Klub elnöke kö­szöntötte. Utána Kronászt Margit törté­nész-muzeológus, az Intercisa Múzeum munkatársa beszélt történeti áttekintéssel a kitele­pítésekről. Az összefoglalójá­ból megtudhattuk, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja kezdte Sztálin utasítására a téeszesí­­tést, a kollektivizálást. A jobb módú gazdákat kulákoknak bélyegezték meg, és készül­tek el a kuláklisták. Azonban nemcsak gazdag parasztok, hanem a szegények, a papok és a tanítók is kuláklistára ke­rültek, vagyis az értelmiséget is kiiktatták. 1950. november 30-án fél órája volt mindenki­nek arra, hogy egy zsák gabo­nát, egy lovat, egy disznót, és személyes holmikat magához vév'"( DUOL.hu ) L__________________________________________________­_________________________________i vegyen, majd marhavagonok­kal elszállították őket. Pen­­teléről Szarvasra, Túrkevé­­re, Hajdúnánásra, Püspökla­dányba és Kondorosra kerül­tek a családok. Hogy hány csa­ládot érintett a kitelepítés, ar­ról nincs biztos adat, 40 és 46 közé teszik ezt a számot. 1953- ban jött a fordulat, amikor Sztálin meghalt, és Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a me­zőgazdaságot fejleszteni akar­ta. A penteleiek 1957. március elsején térhettek vissza szülő­földjükre. Több, száz évnél is régebben Pentelén élő családot érintett a kitelepítés. Ezután az eseményen meg­jelentek a klubház falán kí­vülről elhelyezett emléktáblát megkoszorúzták, és gyertyát gyújtottak. Pálinkás Bertalan, a Pentele Baráti Kör elnöke koszorúzott a kitelepítettek emléktáblájánál Fotó: SzZsE í Kronászt Margit történész-muzeológus Vasárnap a „Süt, anyu süt!” felhívásra az otthon készült süteményekkel várják a vendégeket A második vasárnap bebarangolják Perkátát PER­KÁTA Advent első vasár­napján már meggyűlt az első gyertya a koszorún, s decem­ber 5-én folytatódik az ünnep­­várás. 14 órától a Győry-kas­­tély parkjába várják az ünnep­lőket az adventi forgatagba. A „Mozgassuk meg a Mikulást!” programmal kezdődik, ennek során biciklisek és futók fog­ják Perkátát bebarangolni. 15 órától „Süt, anya süt!” fel­hívásra otthon készült süte­ményekkel és tortákkal vár­ják a vendégeket, majd adven­ti filmvetítés lesz. 16 órakor meggyújtják az adventi ko­szorú második gyertyáját. A délután folyamán Romanocz­ki Zoltán perkátai származá­sú művésszel lehet festeni, raj­zolni, illetve az adventi vásá­rosok portékáiból vásárolni. A harmadik vasárnap, de­cember 12-én 16 órakor a Per­kátai Roma Nemzetiségi Ön­­kormányzat gyújtja meg a gyertyát, a negyedik vasár­nap, december 1­9-én 14 óra­kor Győri Balázs István atya a negyedik gyertyát is meg­gyújtja. A programokat Perká­­ta Nagyközség Önkormányza­ta, a Perkátai ÁMK, a Perkátai Kínai Központ Nonprofit Kft., a Perkátai Roma Nemzetiségi Önkormányzat és TEdd Szeb­bé csoport szervezi. HD Az adventi koszorú első gyertyájának jelentése Ádámhoz és Évához kötődik, a hitet jelképezi Fotók: Perkátai ÁMK Az első adventi vasárnapon Oláh István, Perkáta ügyvivő alpolgár­mestere köszöntötte a megjelenteket

Next