Dunavidék, 1923 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1923-06-10 / 23. szám

2 Duttavidék Színház. — Kékszakáll. — Suderraann drámája. — — Erdélyi Mihály. — Kékszakáll nyolcadik felesége a címe egy vígjátéknak nevezett darabnak, mely ötlettelen­ségével, sivár jeleneteivel, melyek négy felvoná­son keresztül untatják a nézőt, semmiféle érté­ket nem foglal magában. A vértelenre és ügyet­lenre szabott alakokba életet lehelni még színé­szeink ambiciós játékának sem sikerült. A nagy­szerű Konrádth Ilona, az elegáns Szabó Juci és Verzár még valami keveset kihoztak a szerepük­ből. Torday ellenben mint előtáncos a világhírű fürdőhelyen — tennisz ruhájában komikus volt. * Sudermann Az otthon című négyfelvonásos drámáját közönségünk már többször élvezte. Mind­ennek dacára ez a repriz teljesen az újság inge­rével hatott, az a mély értelmű, igaz, tragikai maggal ellátott drámai összeütközés, mely a da­rab lényegét teszi és másodsorban Konrádth Ilonának tökéletes játéka oly estét ajándé­kozta meg a mohácsi közönséget, hogy a keddi előadást a szezon legelsőrangúbb előadásai közé kell soroznunk. Két világ összeütközése grandió­zus méretekben tűnik elénk a drámában, Schwartze alezredes mély szavai az „otthont“ rombadöntő szabad erkölcsiségről hatalmas perspektívában tárják elénk a tragédiát okozó alapokat, melyek művészi fokozása a robajos összecsapásig, a a kérlelhetetlen logikájú életet mutatták. Az előadók majdnem valamennyien ihlettel játszottak. Konrádth Ilona a szépséget, erőt, fen­séget, gúnyt mindet a szerepének szolgálatába állította, kitűnő skálájú játékával tökéletest adott. Szemével néha jellemének egy-egy karakteriszti­kus vonását adta, utat nyitott vele lelke leg­mélyének rejtekéhez. Méltó partnere volt Simon Jenő, aki végre ismét az a művész, aki volt. A lányával ellentétes világ nagyerejű képviselője, akivel csak egyben hasonlatos, hogy meg nem törik. Zoltán játéka szimpatikus, Bánhegyi Ilona sok kedves vonással ékesített Mariska volt. A szereposztás egy helyen volt elhibázott: Kőszegi­nek semmi talaja a drámában. Ő operettkomi­kusnak jó, de drámában lehetetlen. * Ünnepe volt csütörtökön este a színháznak. Erdélyi Mihály poétikus magyaros ötletű operett­jét, a Hazudik a muzsikaszó-t adták a szerző felléptével. Táblás ház volt, sok taps hangzott el, melyek mind elsősorban a tehetséges szerző­nek szóltak. Sok kevés­ ötletű operett után jól esett ismét látni ezt az operettet, melyben egész­séges humor, poétikus operett-szerelmi történet és néhány kellemes dallam teszi azt a pozitívu­mot, amely kedvessé és élvezhetővé teszi a da­rabot. Az operett humora most törülmetszetten sarjadt, minden szójátéknak és népi szófejtésnek megvolt az első szájbeli zamatja, nem laposodott el sehol sem, igazi üde, jóvérű előadás volt.­­ Az új harmadik felvonás is dicséretére válik a szerzőnek. Az előadás jó volt, Erdélyi saját szerzemé­nyét becézve játszotta. Partnerei mind kitűnő igyekezettel szolgálták a premier-szerű előadást. Különösen Lengyel Irén volt elemében, játékában minden pompás volt. Az előadást csak egy helyen szerettük volna megváltoztatni, a beugrott Németh Irén helyett a tavalyi szezon Krémer Lilijét óhajtot­tuk volna a kis olasz lány szerepében látni. A Szociális Missziószövetség köz­gyűlése. Egy évi tartalmas és nagyjelentőségű mun­kának a határköve volt a Szociális Misszió­szövetség múlt vasárnap, folyó hó 3-án tartott közgyűlése. Mint minden szociális jelzővel el­látott társulás, ez a szövetség is akkor áll hiva­tásának magaslatán, ha erőteljes, határozott prog­rammá munkát végez, oly munkát, amely a sze­gények, gyámoltalanok és a támogatásra szoru­lók számára nyújtja a társadalom tehetősebbjei­nek segítségét, oltalmát. És ezt a célt dicsé­retes, önzetlen munkával határozottan példaadó módon munkálta a Szociális Missziószövetség mohácsi szervezete. A közgyűlésen, melyet­ Rüll Jánosné elnök szép szavakkal nyitott meg, sokan részt vettek a társadalom minden rétegéből. A közgyűlés ki­emelkedő mozzanata volt Szekula Katinka min­dent felölelő titkári jelentése. E titkári jelentés­ből többek között megtudjuk, hogy a szövetség legáldásosabb munkakörét az 1918-ban megala­kult anya- és csecsemővédő szakosztály végzi Krivitz Tamásné vezetésével. A munka intenzív elvégzésére a várost 15 csecsemővédő kerületre osztották be, melyek élén egy-egy pátronesz áll. A szegény anya 9 napon át ingyen ebédet kap ; az elmúlt évben 22 anyát láttak el egy ebéddel, melynek értéke körülbelül 100.000 korona. Ezen­kívül 16 asszony kapott ingyen orvost, a sze­gény gyermekeket ruhával, fehérneművel, cukor­ral, szappannal segíti a szakosztály. A szakosz­tálynak van két vándorkosara, melyet 9—9 hó­napra bocsájtanak a ráutaltak rendelkezésére. A szövetség második szakosztálya a Leány­klub, melynek célja a kath. leányok tömörítése és képesítése arra, hogy önneveléssel először általános emberi, másodszor speciálisan női, harmadszor a szociális munkálkodásra elkészül­jenek. A klub vezetője Szekula Katinka. A szak­osztály szép munkálkodásra tekinthet vissza, melyet részben nyilvánosan, részben házilag fej­tett ki, azonkívül van 97 kötetes könyvtára és Brand Ede által szervezett énekkara. Február 4-én nyílt meg a szövetség har­madik szakosztálya az Asszony szövetség, melynek 48 tagja van, a vezetője Erős Józsefné. A szö­vetség tervei között szerepel ezenkívül a polgár­­leányok és cselédleányok körének megalakítása is. Az év történetének fényes lapjai azok a lapok, melyek Szent Erzsébet élete és jótékony­sága előadásáról és Stadler Frida missziósnővér látogatásáról szólnak. Ezeken kívül is több ér­tékes előadást tartott a szövetség részint saját kebelében, részint nyilvánosan. Nemrégiben nyílt meg a ször­­kötőipar­üzeme a polg. iskolában, melyre szép jövő vár. A titkári és pénztárosi jelentés után Györ­kös József leánygimnáziumi igazgató tartott mag­vas beszédet. Kiadóhivatali értesítés. Értesítjük­­. Előfizetőinket, hogy lapunk előfizetési árát június 1-től kezdve az eddigi negyedévi 2oo K-ról 3oo K-ra, a példányonkénti árat pedig 2o K-ról 3o K-ra emeltük. A „Dunavidék“ kiadóhivatala. 1923. június 10. aaaaDDaaoDDDanDnna□□□□□□□□□□aaaaaaaoaaaaaaaoaaooQOoaao o c a □ □ □□□□□□a www w—* w w üaaaaoüü GQOQQOc □ í"“í J VJ aaaaoaoo □ □□□□□□□ Ä Ä A A X A—^ A A. 00000000 o o a □ aaoaaoaaoooooooaoooaonooaooaaooaaouaoo000000000oaooaaa — Eljegyzés: Zaturcsai Zathureczky István rendőrtisztviselő eljegyezte Mohácson Horváth Gyula fogtechnikus leányát, Ilonkát. (Minden külön értesítés helyett.) Névmagyarosítás. Kiskorú Nagel György báli lakos középiskolai tanuló családi nevének „Nádas“-ra kért átváltoztatását a belügyminisz­ter megengedte. — Kik a hősök? Érdekes vitát folytat az „Új Délsomogy“ folyó évi 41. és 43. száma egy konkrét eset kapcsán arról, hogy kik jogosultak a „hősi halott“ névre s ezzel arra,­hogy a nevük a hősök emlékoszlopára rákerüljön. Az eset ugyanis az, hogy a szigetvári szr. hitközség bejelen­tett a hősök névsorát megállapító bizottságnak 12 hősi halottat, de ezenkívül bejelentett még négy olyat, akik a harctéren szerzett betegségben haltak meg s ezek között fordul elő dr. Gyárfás Leo orvos neve is, aki a kanizsai kórházban teljesí­tett szolgálatot és Budapesten öngyilkos lett. A nagy port felverő ügyben később a névsorm­eg­­állapító gyűlés úgy határozott, hogy amennyiben néhai Gyárfás Leo elmezavarában követte el az öngyilkosságot és ezt a család igazolni tudja, akkor mint hőst akceptálják. (?) Ezen hősök em­lékét és kegyeletét megcsorbító ügyben azután a katonai hatóság intézkedése döntött, mely fórum megállapította: Hősi halottak azok, akik a harc­téren ellenséges fegyvertől elestek, vagy a harc­téren ellenséges fegyvertől találva megsebesültek és itthon haltak meg. A háború áldozatai azok, akik a harctéren szerzett betegségek folytán hal­tak meg. Ezeken kívül vannak még eltűntek. Azok, akik már a háború előtt is betegek voltak, áldo­zatoknak nem tekinthetők. — Új baranyai vitézek. Őfőméltósága nagybányai Horthy Miklós kormányzó Úr, a magyar vitézek első választott főkapitánya folyó hó 17-én vasárnap délelőtt avatja vitézekké Budapesten a margitszigeti M. A. C. sporttelepén azokat, akiket az Országos Vitézi­ Szék úgy az elmúlt világháborúban valamint az annak nyomán bűnösen felidézett forrongásokban vitézségük és tántoríthatatlan hazafiságuk alapján a vitézi­ telek elnyerésére érdemeseknek talált. Baranya várme­­gyéből 9 tiszt és 35 legénységi állományú jelölt lesz ez alkalommal vitézzé avatva. — Tisztek: Bieber (Bíbor) Mátyás püspöki uradalmi pénz­táros Pécs, Toldy Miklós kir. állampénztári fő­tiszt Mohács, Rozgonyi Lajos magántisztviselő Pécs, Kornhoffer (Ormay) Alfonz átm. visz. ezre­des Pécs, Herschmann (Alszászy) Károly honv. őrnagy Pécs, Kovács Dezső okl. gazdász Helesfa, Lippokovai Pillepich (Mártonfy) Rezső ny. áll. tábornok Pécs, Jirga (Sárossy) István csendőr­főhadnagy Pécs, Pellérdi Brázay István huszár­­főhadnagy Pécs. — A 35 legénységi állományú jelölt között van Gogola János fedélz. tiszth. a révkapitányságnál Mohács, Belvárác Mihály molnár Mohács, László György kőműves Mohács, Schneider (Szabó) János földmives Lánycsók, Molnár Antal földmives Lánycsók, Deák Ferenc uradalmi alkalmazott Németbóly, a mohácsi já­ráshoz tartozók. — Nagy jégeső Németbólyon. Kedden hatalmas, pusztító jégeső vonult el felettünk, melyből mi mohácsiak csak izlelitőt kaptunk, de amely Németbóly határában a termést teljesen elverte. A kár óriási. Endre százados hadtörténelmi szakíró tart elő­adást a mohácsi csatáról. 11 órakor felvonulás a Kastélyhoz és a Barátok templomához a császárszoba és tábla, valamint a sokac népviselet megtekintése céljából. Ebéd pont 1 órakor a szállásadóknál. 2 órakor a lakodalmi­ menetek I. résztvevői­nek gyülekezése az állami polgári iskola udvarán. A felállításról gondoskodnak: P. Szencsár Péter, Varga Zsigmond és Kozáry György főtisztelendő urak. A vendégeket a kapubejáratnál P. Szencsár Péter, a múzeumbejáratnál pedig Kozáry György főtisztelendő urak üdvözlik. Fél 3-ig gyülekeznek a tudósvendégek az Iparosok Olvasókörében és ekkor átvonulnak a polgári iskolába a lakodalmi menetek és az alkal­mi múzeum megszemlélésére. 3 órakor a polgári iskola tornatermében tartanak dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, nemzet­­gyűlési képviselő, az Országos Gazdaszövetség elnöke, — Rohringer Sándor földm. min. taná­csos, — és Timkó Imre m. kir. főbányatanácsos urak, a mindkét nembeli gazdaközönség részére tanulságos gazdasági előadásokat. Ezek az előadások is, miként a többiek is, teljesen ingyenesek és arra bárkit szívesen látunk.­­Ugyanakkor a gazdagyűléssel párhuzamo­san az állami polgári iskola egyik tantermében dr. Bibó István min. osztálytanácsos, népműve­lési főfelügyelő tart előadást tanférfiak és érdek­lődök számára a népművelés kérdéseiről, 1­3 órakor. Valamint az „Omnia“-m­ozgóban is 3 órakor kezdődőleg a minisztérium megbízásából dr. Ko­­gutovicz Károly egyetemi tanár fog egy tanulsá­gos pedagógiai földrajz-filmet bemutatni a tanuló­ifjúság számára. Nevezett tudóst Brand Ede polgáriskolai igazgató üdvözli. 5 órakor a tudósok vándorgyűlése kereté­ben, ingyenes nyilvános előadások tartatnak az Iparosok Olvasókörében, az alábbi programmal. Tárgysorozat: 1. Mohács társadalmának üdvözletét tolmá­csolja főtiszt. Keserics Ferencz apátúr. 2. A tudósok köszönetét tolmácsolja Tagányi Károly nyug. orsz. főlevéltárnok, a M. T. Aka­démia tagja, társasági elnök úr. 3. Dr. Hermann Antal: A néprajzi kutatások céljáról. 4. Dr. Solymossy Sándor: A magyar nép őskoráról. 5. Szendrey Zsigmond: Mohács a magyar folklóréban. 6. Ernyei József: Két ismeretlen, egykorú cseh históriás éneke a mohácsi vészről. 7. Dr. Visky Károly: A népművészetről.­­ (Vetített képekkel.) 8. Dr. Berze-Nagy János: A sárközi nép­hagyományokat gyűjtő szövetségről. 9. Dr. Lajtha László: Fejezetek a magyar népdal történetéből. Az egyes dalokat előadja dr. Molnár Imre úr a Nemzeti Zenede tanára (zongora kísérettel). 10. Záróbeszédek. Az ülőhelyekre ingyenes­ jegyek kaphatók Ráskay István intézőbizottsági titkárnál, az álló­helyeken jegy nélkül is részt vehet bárki, — (a gyermekeket kivéve). Este 8 órakor társasvacsora ugyanott a kert­­helyiségben (Halpaprikás metélt tésztával és tepertős túróscsusza 1000 b­árban). A társas­­vac órán kívül is szívesen láttatnak érdeklődő vendégek a kerthelyiség többi asztalainál. Hétfőn, reggel 9 órakor indulás az átkelési hajóállomás­tól, a II. Lajos csavargőzösön a Csele-patakhoz és a II. Lajos emlékoszlophoz, ahol Pilch Jenő ezredes, hadtörténelmi író, a M. T. Akadémia tagja tart előadást.

Next