Dunavidék, 1935 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-06 / 1. szám

2. a Pecsujlics Milán elleni árva­széki perben hozott kúriai ítéletet. Annak idején a városi közgyűlés határozatot hozott, hogy az egyes felek által Kolozsváry Dénes kezéhez teljesített olyan fizetéseket, melyeket a volt árvaszéki ülnök nem volt jogosítva felvenni, nem ismeri el és semmisnek tekinti. Ebből az állásfoglalásból kifolyó­lag a városnak pere keletkezett Pecsujlits Milánnal, mely pert most a város végérvényesen a királyi kúriánál is elvesztette s így nemcsak a Pecsujlics által lefizetett és Kolozsvári által el­sikkasztott 2100 pengőt, hanem 1045 pengő perköltséget is meg kell fizetnie. A közgyűlés az ügyész előter­jesztését tudomásul vette. Ezután az inségenyhítő tevé­kenység keretében a helybeli sze­gények részére a­­városi cigány­zátonyi erdőből kitermelt 20 öl tűzifát szavaztak meg. A háborút követő években Pé­csett megalakult Baranyai és Pé­csi Gazdák Szeszfőző Szövetke­zetének Mohács akkori nagyköz­ség tagja lett 50 üzletrésszel. Közben a szövetkezet csődbe ment. A szövetkezetet terhelő adósságból az üzletrészek ará­nyában a tagok felelősségének mérvéhez képest Mohács város­nak 330 pengőt kell vállalni, ami­hez a közgyűlés hozzájárult az­zal, hogy a városi ügyész előbb járjon utána annak, hogy a csőd­felvétel és felosztás helyes ala­pon történt-e. Dr. Gyarmathy Imre városi aljegyző azon kérelmét, hogy 7 évi szolgálata után a vonatkozó törvény alapján a IX. fizetési osztályba léptessék elő, a közgyű­lés teljesítette, de azzal a kikö­téssel, hogy az előléptetés hatá­lya csak abban az esetben ma­rad fenn, ha dr. Gyarmathy 1935 júliusáig az előírt közigazgatási szakvizsgát sikerrel leteszi. Ezzel a tárgysorozat kimerült. Lippay polgármesterhelyettes visz­­szatekintve a lefolyt évre, meg­köszönte a képviselőtestület tag­jainak a köz érdekében kifejtett működését, az új esztendőre szerencsekívánatait fejezve ki, a közgyűlést berekesztette. A kérdést R. T­y­­­e­r, a Magyar­­országra kiküldött népszövetségi pénzügyi megbízott veti fel az ország gazdasági helyzetéről kiadott jelentésében. Ha a dolog mélyére tekintünk, meg kell állapítanunk, hogy Tyler, a kitűnő finánc politikus ismét megvilágított egy olyan problémát, melyet az ő aggodalmaskodó szemüvegén keresztül meg kell vizsgálni mindazoknak, akiknek feladata a magyar álla­m­ és a magyar polgárság billegő vagyoni mérlegét egyensúlyban tartani. Köztudomású ugyanis azon régi panasza a gazdaközönségnek, hogy a mezőgazdasági és ipari árak közötti diszparitás nagy rész­ben okozójává vált azon ténynek, hogy a mezőgazdálkodás ma már csak kolduskenyér. Az agrárolló növekedésével mindinkább csök­kent a föld jövedelmezőképessége. Míg a mezőgazdasági árak az 1913-as árakhoz viszonyítva 40 százalékkal estek, addig az ipari árak az 1913-as árak fölé emel­kedtek. 1932-ben azután a kor­mány vette kezébe a mezőgazda­­sági árak irányítását és sikerült is a mezőgazdasági árakat, főleg a gabonaárakat feltornásztatni. A búza árának múlt évi minimali­­zálása egy igen fontos állomása ennek a törekvésnek. A gazda tehát ma nagyobb árat kap terményeiért, de vajon egészségesebb-e a mai állapot ? A belföldi piacon az áremel­kedést a fogyasztó fizeti meg, de kivitelnél ki vállalja a belföldi és a külföldi árak közötti különbö­­zetet? — veti fel a kérdést R. Tyler. Ki fizeti meg az alacsonyabb külföldi és magasabb belföldi búzaár közötti árkülönbözetet az exportőrnek ? R. Tyler helyesen világít rá erre a kérdésre is. A Nemzeti Bank viseli ezt a különbözetet, azonban deviza igénylésnél áthá­rítja az importőrre. Mit importál Magyarország ? Ipari nyersanyagokat, félgyártmá­nyokat és kész ipari árut. Követ­kezmény tehát az, hogy most mivel az ipari árakat a magas vám mellett a 30 százalékos fej­­pénz is nyomja, az ipari árak ismét emelkednek és a diszpari­tás a mezőgazdasági és az ipari árak között változatlan marad. A föld jövedelmezőképessége tehát a mezőgazdasági árak növekedése mellett sem emelkedik. Gondolatmenetének végső kon­klúziójaként felveti Tyler a kér­dést: »Vajon nem volna-e hatá­lyosabb az ipari árak leszorítása, egyes vámtételek leszállítása révén is ?« A gazdaközönség politikai ex­ponenseinek örökösen szorgalma­zott kívánságát szólaltatja meg jelentésében a népszövetségi meg­bízott. Egy ország fő­ jövedelmi forrásának prosperitását nem lehet a termelési erőktől függetleníteni, nem lehet a világpiac átalakító tényezői hatása alól kivonni és mesterséges profitot teremteni. Az agyonadóztatott polgárság fogyasz­tóképességének csökkenése nem lesz jó hatással a mezőgazdasági áralakulásra, ha pedig a belföldi fogyasztás visszaesik, kérdés, hogy meddig tudja a kormány a Futura útján diktált árat tartani. Az pedig igen szomorú állapot lenne, ha a mezőgazdasági ter­mények ára hirtelen zuhanni kez­dene és az ipari áruk a réginél még magasabb lovon ülnének. A túlzott vámvédelem már sok bajnak volt szülőanyja. Mi szegé­nyek vagyunk, olcsón akarunk élni. Meg fogja mindenki találni a számítását az alacsony árak mellett is. Ám kapjon kevesebbet a gazda búzájáért, de ugyanazért a kevésért­ kapjon meg mindent, amire szüksége van. A vámtételek leszállítása legfeljebb egy pár iparmágnás vagyonát cibálja meg és életképtelen üzemeket tesz pró­bára. Éljenek ők is kissé szűkebb keretek között. Az államnak igenis kötelessége az egészséges jövede­lem megoszlás felett őrködni, de elhibázott dolog és súlyos követ­kezményekkel járó a közgazda­ságtan örök törvényeivel szembe­­szállva erőszakos intézkedéseket foganatosítani. lam­ az egyes jelölteket és az ajánlási íveket a közjegyző előtt kötelesek az ajánlók aláírni. Ez is azonban csak tervezet még. Sok vita fogja még meg­előzni azt az időpontot, ammikor a ház elé kerül a javaslat. A kor­mány ezt a karácsonyi szünet utánra tervezi. Amíg tehát a javas­lat ki nem forrt, nincs is mit bírálnunk. Mily messze lehet menni a nemzeti jövedelem helyesebb megoszlását célzó belföldi agrár áremelésekben? Kiváló minőségű é és új hegyi borok kaphatók dr. Kemény Jenő ügyvéd Pécs, Ferenciek tecca 16. Az ország legnagyobb faiskolája az Unghváry László Fais­kola R. T. Cegléd. Szállít: mindenfajta gyümölcsfát, sző­lővesszőt, útmenti-, sor- és díszfát, rózsát, díszcserjét, évelőt, herényi S­zombathely mellett) fenyőtelepéről tartós földlabdával, kiváló minőség­ben és sok fajtában fenyőt és örökzöld diszcserj­ét s­p­eciális kultúra: Rhododendron, Mag­nolia stb. Állandó ellenőrzés alatt. K­ÉRJEN ÁRJEGYZKET. DUNAVIDÉK A kormány választójogi tervezete. A kormány választójogi terve­zetét elkészítették és azt már széjjel is küldötték tanulmányozás végett a kormány tagjainak, vala­mint az egységes párt intézőbi­zottságában helyet foglaló politi­kusoknak. A tervezetet egyelőre bizalmasan kezelik, annak részle­teiről felvilágosítást nem adnak, azonban az alapelvek mégis las­san ismeretessé válnak. A titkosságot minden vonalon bevezeti a kor­mány. A lajstromos sza­vazás azokon a helyeken lesz, ahol eddig is volt, egyébként kerületenként egyéni választás marad meg. A képviselők száma változatlanul 245 ma­radna, a mandátumok egy részét azonban nem egyéni választás útján töltenék be, hanem azo­kat megfelelő kulcs sze­rint elosztanák a leg­több mandátumot és leg­több szavazatot nyert pártok között. Egyes hírek szerint a képvise­lők egy részét nem a választó­­kerületek, hanem a törvényható­ságok választanák, a 245 képvi­selő közül tehát csak kb. 200 kerülne a szokásos választási el­járás során a parlamentbe. (Úgy látszik ezért volt olyan fontos a nemrég lezajlott törvényhatósági választás a kormány szempont­jából?) Valamennyi kerületben a vá­lasztók öt százalékának kell aján­ Mohács, 1935. január 6. Mohács Szilvesztere Bármit hozott is az elmúlt esz­tendő, ürömöt, vagy szomorúsá­got, szerencsét vagy bánatot, az új esztendő mindig vidám han­gulatban köszönt ránk, tekintet nélkül arra, hogy az ó esztendő­ben melyik sors jutott osztályré­szünkül. A természetes emberi optimizmusnak egy megnyilvánu­lása ez a jelenség, mert a leg­nehezebb a reményt kiölni belő­lünk. Mennél keményebb a csa­pás, annál inkább bízunk a sors­fordulásban. Szilveszter éjszaká­jának hangulatát a reménység varázsolja elevenné, széppé, szí­nessé. Talán több lesz a kliens az ügyvédi irodákban, talán jobban fognak fizetni, talán jobb termés köszönt ránk, kevesebb lesz az adó és a kamat, talán nagyobb lesz az üzletek forgalma, talán felemelik a régóta gürcölő hiva­talnok fizetését, talán felépíthe­tik azt a kis családi házat, amire már évek óta kuporgatnak, talán meghozza az új esztendő a várva­­várt kisbabát, talán meghallga­tásra talál a szerelmes szív, ta­lán sikerül a családalapítás és ezer és ezer kívánság és vágy talál beteljesülést. Talán?... És ez így van jól. Az új esztendő tarsolya most nem olyan tömött, mint valamikor régen, de azért van benne valami, csak nem jut mindenkinek. De mindannyian azt hisszük, hogy a szerencsések között leszünk. Ebben a hangulatban folytak le a mohácsi szilveszteri mulat­ságok. A Mohácsi Nemzeti Casino tagjai és azok vendégei számára rendezett pikniket. A hölgyek ra­gyogó estélyi ruhákban, a férfiak szmokingban, frakkban, minden arcon kivételesen őszinte öröm a konvencionális társadalmi mo­soly helyett. Az a jókedv, amely­­lyel az estély kezdődött, a reg­geli órákig kitartott. Éjfélkor a résztvevő hölgyek által készített ételköltemények kerültek az asz­talra. A Casino szilveszteri mu­latságát a legjobban sikerült téli estélyek közé sorolhatjuk. A megjelent hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Dr. Beck Alajosné, özv. Blauchorn Andorné, Erdei Gézáné, Fehérváry Istvánné, Fe­­renczy Gyuláné, Herger Zoltánné, dr. Horváth Lajosné, dr. Horváth Miklósné, Komárek Ervinné, dr. Kontra Miklósné, Német Gézáné, dr. Német Kálmánné, Pettenkof­­fer Sándorné, Pogány Vilmosné, dr. Rüll Miklósné, Schmidt La­josné, dr. Schwartz Béláné, v. Szőnyi Alajosné, dr. Szücsy Fe­­rencné, dr. Vas Jenőné, Visy Zoltánné, Wolf Ödönné, Thym Albertné, dr. Urbanovics László­­né, Zambach Endréné, Zeitvogel Jánosné.

Next