Dunavidék, 1935 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1935-12-08 / 49. szám

4. isimiallsisjsllsmisJlSMilllsimiallstsjmj Kölcsönkönyvek már 5 és 10 fillérért válthatók — MOHÁCS legnagyobb kölcsönkönyvtárában Pollák Róbert könyvkereskedésében, Mohácson. Minden modern és új kiadású könyv raktárra jön — és azonnal bárki áttal kiváltható 1 6000 kötet könyv! Váltson ön is! [gngipiliciising|f5iisrn]||ciiEinri|fBrsisiitaiBn3l — A Stefánia Szövetség rendkívüli közgyűlését 1935. dec 22 én délután 5 órakor (határozat, képtelenség esetén 1995. dec 30-án délután 5 órakor) tartja a városháza közgyűlési termében. Tárgy: Új ügyrend elfogadása; 1936. évi költségvetés letárgyalása; Tisztújítás. — Adventi est a katolikus legényegyletben. Vasárnap tartotta az Akció Catholica első adventi estjét a Credo bevonásával a Katolikus Legényegyletben. Az est szónoka Tihanyi János plébános volt, aki sok megszívlelésre valót mondott az ipar pártolásáról és az iparosok kötelességeiről. Kifejtette többek között azt, hogy „ha kifogása van valakinek az iparos munkája és a kereskedőáruja ellen, akkor azt mondja meg az iparosnak és kereskedőnek és nem szabad rossz hírét terjeszteni, mert ezzel hitelét rontja és nagy károkat okozhat neki“. Azután „a leszállított áru és iparcikk utáni követelést nem három-négy év múltán egyenlítse ki, mert ezzel tőkéjétől fosztja meg a kereskedőt és iparost. Annak évente legalább négyszer kell megforgatni pénzét, hogy megélhetését biztosítsa". Még megszívlelendőbbeket mondott az iparosoknak és kereskedőknek. Elsősorban követelte tőlük, hogy megfelelő árut hozzanak forgalomba, mert a jó bornak nem kell cégér. Azután, hogy tanuljanak meg kalkulálni, vagyis ne adják olyan olcsón, hogy ráfizessenek, ne olyan drágán, hogy a vevő és a megrendelő túlfizesse cikkeiket. A jó kereskedőnek és iparosnak alkalmazkodnia kell a vevőhöz és a megrendelő igényeihez. Ha megkívánja a pukkedlit és a nagyságosulást, meg kell neki adni. Végül gondoskodnia kell arról, hogy az idénycikkek megfelelő időpontban álljanak rendelkezésre. A nagy tetszéssel fogadott előadást zajos tapssal fogadta a közönség. Az előadás keretei megfelelők voltak. Előtte és utána szavalatot hallottunk, majd pedig a műkedvelő gárda az „Apa vizsgázik“ című vígjátékot adta elő sok rátermetséggel és humorral. — Tolvajlás. Szegleti Mihály Korona-szállóbeli jazzista november 30-án panaszt tett a rendőrségen, hogy holmiait tartalmazó utazókosárból valaki kilopta több, mint 100 pengőnyi megtakarított pénzét. A rendőrség erélyes nyomozása pár nap alatt sikerrel járt és letartóztatta a tettest Sasvári István bári legény személyében, ki a zenészeknek tett apró szolgálatai fejében a Koronában élősködött. A pénzből 100 pengőt kabátja bélésébe varrva megtaláltak nála. A járásbíróság már ítéletet is hozott ez ügyben és a töredelmes beismerésben levő tettest hét napi fogházra ítélte. DUNAVIDÉK Sok a kedvezményes utazás Budapestre. Kaptuk a következő sorokat: A vidék kereskedői és iparosai részéről országszerte sok panasz hangzik el, hogy túl gyakran és sokátartó kedvezményes utazások csábítják vevőiket és megrendelőiket Budapestre. Hol egészségügyi kiállítás, hol baromfikiállítás, no! egy szoborleleplezés címén rendezik meg nagy reklámmal a fővárosi kedvezményes utazásokat, melyeket azután az élelmes fővárosi kereskedők a végletekig kihasználnak. Az ország több vidéki városában mozgalom indult meg, hogy jövőben csak háromszor engedélyezzenek kedvezményes utazást Budapestre és pedig a Mezőgazdasági Kiállításra, a Nemzetközi Árumintavásárra és Szent István napjára. A kereskedelmi és ipari érdekképviseletek helybeli szerveire hárul a feladat, hogy Mohács is kapcsolódjék be ebbe a mozgalomba. Ne tűrjék, hogy a kereskedelem és ipar egészségtelen centralizációja minden ellenállás nélkül a szemünk láttára folytatódjék. Szigeti panaszok a kompátkelés hosszadalmassága miatt. A „Dunavidék“ legutolsó számában panaszos cikk jelent meg, melyben egy ügyvéd felsorolja a dunai kompátkelési rendszer hibáit, melyekért az ő állítása szerint kénytelen az ember félórákat elvárakozni, míg a Dunán átjut. Szerintem még a doktornak szerencséje volt, mert bizony az is megesik velünk, gazdákkal, hogy éppen a révhez érve kocsinkkal, az orrunk előtt megy el a hajó a komppal és az uszályos hajók éppen akkor találnak jönnimenni. Ilyenkor aztán az ember elvárhat másfél óráig is, míg átvergődhet a Dunán. Ez a hosszú várás különösen az esős őszi és a hideg téli időben érint bennünket fájón, amikor a rossz szigeti után a gőzölgőre izzadt lovakkal fölérünk a révhez és sokszor a hosszú várásban megfázva megbetegszik a ló. Igaza volt a „Dunavidék“-ben panaszkodó ügyvédnek, nagyon sok baj elkerülhető lenne, ha az átkelési jármű a ki- és beszálláshoz szükséges idő leszámításával állandóan mozgásban lenne. Ez az én véleményem is és minden gazdatársamé. Itt szóvá teszek ismét egy nagy gazdasérelmet, melynek reparálását mi, szigeti adófizető gazdák joggal elvárhatnánk. Sokszor van úgy, hogy az ember fölmegy kocsival a révbe és ott kifogja a lovat a Duna mellett és bemegy gyalog a városba dolgát végezni. Ez alatt pedig jön az eső, vagy a hó és ezek aztán beadnak a szegény állatnak. Mindezen egy kis jóakarattal könnyen segíthetne a város, ha egész egyszerűen elrendelné, hogy az átkelési jármű a kikötés és a ki- beszállás idejét kivéve mindég mozgásba legyen a két part között és ha a szigeti oldalon a révnél egy épületet emelne, melyben váróterme lenne a gyalogosoknak és félszere a kocsi-lovaknak. Ifj. Braun Márton mohács-szigeti lakos. — Mezőgazdák figyelmébe A városi adóhivatal felhívja a volt védett birtokosok figyelmét arra, hogy m. kir. kormánynak 10.000/ 1935. sz. rendelete értelmében törölt védettségük újbóli visszaállítását kérhetik december hó 3- éig annál a bíróságnál, amely a védettség megszüntetése kérdésében első fokon határozott. Ezen kérelmekkel egyidejűleg igazolni kell, hogy az adós az elmulasztott fizetéseket — amelyek miatt a védettséget törölték — már teljes egészében pótolta, illetve utólagosan teljesítette a fizetéseket. A fizetések helyett esetleg annak igazolása is elegendő, hogy a hitelező az elmaradt szolgáltatásokról lemondott vagy, hogy annak teljesítése nélkül is hozzájárul a védettség visszaállításához. Ezen eljáráshoz szükséges felvilágosításokat teljes részletességgel — az érdekelteknek dr. Németh Kálmán ügyvéd, mint a védett birtokok mohácsi helyi bizottságának elnöke, vagy pedig az itteni m. kir. adóhivatal bármikor megadja. — ISMÉT KAPHATÓ a Mohácsi Kisgazdák Tejszövetkezetének ízben, árban szenzációs CSEMEGESAJTJA. — Hiányzó levente fapuskák beszolgáltatása. A levente fapuskák beszedése alkalmából kitűnt, hogy sokan nem szolgáltatták be a már régebben használatra kiadott ezen felszerelési tárgyat, a vezetőség ezúton is felhívja a gondviselőket és szülőket, hogy minden náluk levő fapuskát december 15 ig okvetlenül szolgáltassanak be a leventék útján (vasárnap délután 2 órától 4 óráig) mert akinél a nyilvántartás szerint ezután is lesz fapuska, azok ellen eljárás indul. — Áruforgalom a Dunán. A menetrendszerű áruforgalom a Dunán tudvalevőleg december 1-én a személyhajójáratok beszüntetésével megszűnt. Viszont menetrenden kívüli járatokban lebonyolítást nyernek az összes darabáru és kocsirakományok a Duna egész szakaszán Regensburg és Mohács között. Mohács, 1935. december 8. — Nagyszabású karácsonyi pásztorjáték. A Legényegyletben a belvárosi templom festése és a Legénylet alapja javára. Előadásra kerül Jézus Krisztus születésének története 5 felvonásban. Pazar színes világítás, új díszletek. Szebbnél-szebb énekszámok zenekari kísérettel. 45 szereplő hangulatos játéka gyönyörködtet a 2 órás műsor alatt. Mikulás napján minden gyermek ajándékcsomagot kap. Előadás december 7- én, szombaton este 8 és dec. 8- án, vasárnap délután fél 4 órakor lesz. Helyárak 80, 60 és 40 fillér. Magyar gyermek, ki nem tud magyarul. A jugoszláv területen van legrosszabb sorsa a magyarságnak, hol még községekben is kisebbséget képez. Ahol a magyarok kompakt tömegekben élnek, ott még van alkalmuk és lehetőségük magyarságok megőrzésére. De amely községekben kisebbségben vagy pláne szórványosan laknak, ott menthetetlenül be kell olvadniok a szlávságba. Megrázó példája ennek egy 11 éves magyar fiúcska, kivel a múlt héten itt, Mohácson volt alkalmunk beszélni. Ő már a jugoszláv Dárdán született tiszta magyar és magyar nevű szülőktől, kik kérték, hogy nevüket ne írjuk ki, mert kellemetlenségük lehet odaát. A fiúcska nyúlánk, kedves arcú gyermek, sötétbarna szemeiből csak úgy sugárzik az értelem. Beszédén alig üt ki az idegenszerű kiejtés, de leírni még a nevét sem tudja magyar, illetve latin, betűkkel. Csak a szerb, cirill betűket ismeri és az eléje tett magyar újságból egy szót sem tud olvasni s csak azokat a betűket ismeri meg, amelyek megegyeznek a cirill betűkkel. Történelemből, földrajzból magyar vonatkozásban nem tud semmit. Nem tudja ki volt Árpád és hogy mi Magyarország fővárosa. Jelenben folyékonyan elmondja Ószerbia folyóit is s beszél Szkander bégről, Kraljevics Márkóról. Próbára tettük Szibinyánt Jánkkal, de nem reagált ránk. Látszik, hogy ezt a nevet először hallotta. Nem tud semmit Petőfiről és Kossuthról sem. Szemrehányólag kérdezem a szülőktől, hogyan hagyhatták ennyire jönni? Ijedten válaszolták: — Szegény emberek vagyunk kérem s odaát nagyon szigorúan veszik az ilyesmit, ha valahogy kitudódik — mondja a gyermek anyja. Egyszer már fizettünk ezer dinárt, mert az uram egy magyar nótát énekelt. Odaát igy csinálják a kisebbségi politikát és a minden magyar művelődés nélkül felnövő magyar gyerek sorsa elszakított véreink pár nemzedéken belüli végleges elvesztését vetíti ki, hacsak . . . — Új téli menetrend. Az olcsó kiadású egypengős Vasúti Útmutató, zöld borítékkal (Zöld Menetrend) megjelent. Minthogy finomabb papíron készült, így sokkal vékonyabb mint volt, alakja tetszetősebb és kissebb. Kapható Mohácson Pollák Róbert könyvkereskedésében Király út 28.