A Magyar Királyi Tudomány Egyetem személyzete, 1861-1862

.A. m. k. tudomány egyetemei eredetileg Pázmány Pé­ter bibornok-primás 1635. Pünkösdhó 12., két, u. m. a hit­­tani és bölcsészeti karral Nagyszombatban alapította, és ve­zetését a Jézus társaságra bízta. Alapítványát II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635. Mindszenthó 18. kelt aranypecsétes kiváltságle­velével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalmi és más egyetemek szokásos jogai s szabadal­maival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapitó bibornok által azon év Sz.­Andráshó 13. Dobronoki György nagyságos rector alatt történt. A hittani és bölcsészeti karhoz 1667. a jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippay György prímásoknak e czélu hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóik Boldogasz­­szonyhó 2. kelt oklevele által, négy tanszékkel alapittatott és azon hó 16. ünnepélyesen megnyittatott. A három karból állott egyetemet felséges Mária Teré­zia királyi utalma és igazgazgatása alá vette, kir. kegyursági jogánál fogva az 1548. 12. t. sz. értelmében 1769. Sz.-Jakab­bá 17. a földvári apátság jószágaival megadományozta, a fen­­állott karokhoz az orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát öregbítette, és egyetemünk uj tanterv szerinti átalakí­tását 1769. Karácsonda 14. elrendelte. Az uj intézkedések 1770. Mindszenthó 29-én kiadott szabályzat nyomán, az 1770—1. tanév kezdetén léptek életbe, a midőn az orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézustársaságnak 1773. történt feloszlatása után, melynek tagjai a hittudományi és bölcsészeti tanszékeket el­látták , felséges Mária Terézia 1774. Kisasszonyhó 19. kelt elhatározásával azon rend nagyszombati társadásának minden ingatlan és ingó javait, névszerint a thuróczi prépostság ura­dalmait és a bozóki prépostság jószágainak felét , az egye­temnek adományozta, és az adománylevelet törvényes alakban 1775. Büjtelőhó 13. kiadatta. 1777. Böjtmáshó 6. az egyetemnek áttételét az ország középpontjára Budára megrendelvén, azon év Kisasszonyha 24. az előadások Nagyszombatban végleg befejeztettek, és Budán Sz.­András havában, az azon évben közzé tett tanulmá­nyi rendszer szabályai szerint megkezdettek. A közel három évig működött egyetem , szervezete s intézeteinek teljes befejezése után, 1780. Sz.-Ivánhó 25. má­sod alapítónéja koronázásának negyvenedik évforduló napján országos ünnepélyet beiktattatott, és a felséges királyné azon év böjtmáshó 25. kelt nagy szabadalom-levele kihirdettetett. Ezen okmányban az egyetem régibb jogai, kiváltsá­gai, alapítványai ismételve megerősíttettek, és öregbítettek, alapértéke a budai kir. várpalota és melléképületei tulajdo­nával , a pécsváradi, nemkülönben a tanulmányi alapnak át­engedett zniováraljai, három szlécsi, és bozóki féluradalom fejében , a szekszárdi apátság jószágaival gazdagittatott. II. József ő felsége 1783. Karácsonda 9. kelt rende­lete folytán az egyetem az 1784. tanév után Pestre költözött és tanításait e városban, azon év Sz.-András havában, hittani kara azonban csak 1786. a pesti átalános papnövelde meg­alapítása után kezdette ; annak feloszlatása után 1790. azon­ban a hittani leczkék egy időre megszűntek , és egyetemünk csak három karból állott. Felséges Ferencz császár és király, 1804. Boldogasz­­szonyhó 20. uj adomány-levele által a szekszárdi apátságra nézve 1730. elrendelt, de teljesedésbe nem ment cserét meg­szüntetvén — az egyetemet régi birtokaiba visszahelyezte; minek folytán jelenleg az egyetemi alapérték ingatlan jószá­gai : a duna-földvári uradalomból Tolna megyében ; a pécs­­váradiból Baranya megyében ; a Sellyeiből Pozsony és Nyi­­trában ; a zniováraljaiból Turócz és Nyitrában; Háromszlécs­­böl Liptóban , és a bozoki uradalom felerészéből Honth me­gyében állanak. Ugyan azon Fejedelem 1804. a pesti központi papnö­veldét felélesztvén, a hittani kar 1805. évben ismét testvér­­karaihoz járult. Az országos választmány munkálata alapján készült 1806. tanulmányi rendszer, a bekövetkezett tanévben lépett életbe , és lényegében legújabb ideig a tanszervezet alapjául szolgált; — m­ig az 1848. 19. t. sz. a tanszabadság elvét ki­jelentvén, a részletes intézkedések, a tanszabadság rendszeré­nek alkalmazására, utóbb közrebocsátott szabályrendeletek által történtek.

Next