A Magyar Királyi Tudomány-Egyetem személyzete, 1863-1864

A. m. k. tudomány-egyetemet eredetileg Pázmány Pé­ter bíbornok-prímás 1635. Pünkösdhó 12., két, ú. m. a hit­­tani és bölcsészeti karral, Nagyszombatban alapította, és ve­zetését a Jézus társaságra bízta. Alapítványát II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635. Mindszenthó 18. kelt aranypecsétes kiváltságle­velével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalmi és más egyetemek szokásos jogai s szabadal­maival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapító bíbornok által azon évi Sz.­Andráshó 13. Dobronoki György nagyságos rector alatt történt. A hittani és bölcsészeti karhoz 1667. a jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippay György prímásoknak e czélú hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóik Boldogasz­­szonyhó 2. kelt oklevele által, négy tanszékkel alapíttatott és azon hó 16. ünnepélyesen megnyittatott. A három karból állott egyetemet felséges Mária Teré­zia királyi utalma és igazgatása alá vette, kir. kegyursági jogánál fogva az 1548. 12. t. c. értelmében 1769. Sz.-Jakab­­hó 17. a földvári apátság jószágaival megadományozta, a fenn­állott karokhoz az orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát öregbítette, és egyetemünk új tanterv szerinti átalakí­tását 1769. Karácsonda 14. elrendelte. Az új intézkedések 1770. Mindszenthó 29-én kiadott szabályzat nyomán, az 1770—1. tanév kezdetén léptek életbe, amidőn az orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézustársaságnak 1773. történt feloszlatása után, melynek tagjai a hittudományi és bölcsészeti tanszékeket lát­ták el , felséges Mária Terézia 1774. Kisasszonyhó 19. kelt elhatározásával azon rend nagyszombati társadásának minden ingatlan és ingó javait, névszerint a turóci prépostság ura­dalmait és a bozóki prépostság jószágainak felét, az egye­temnek adományozta, és az adománylevelet törvényes alakban 1775. Böjtelőhó 13. kiadatta. 1777. Böjtmáshó 6. az egyetemnek áttételét az ország középpontjára Budára elrendelvén, azon évi Kisasszonyhó­z 24- az előadások Nagyszombatban végleg befejeztettek, és­ Budán Sz.­András havában, az azon évben közzé tett tanulmá­nyi rendszer szabályai szerint megkezdettek. A közel három évig működött egyetem , szervezete s intézeteinek teljes befejezése után, 1780. Sz.-Ivánhó 25., má­sod alapítónéja koronázásának negyvenedik évforduló napján, országos ünnepélylyel beiktattatott, és a felséges királyné azon évi böjtmáshó 25. kelt nagy szabadalom-levele kihirdettetett. Ezen okmányban az egyetem régibb jogai, kiváltsá­gai , alapítványai ismételve megerősíttettek , és öregbítette­k , alapértéke a budai kir. várpalota és melléképületei tulajdo­nával , a pécsváradi, nem­különben a tanulmányi alapnak át­engedett znióváraljai, háromszlécsi, és bozóki féluradalom fejében , a szegszárdi apátság jószágaival gazdagíttatott. II. József ő felsége 1783. Karácsonda 9. kelt rende­lete folytán az egyetem az 1784. tanév után Pestre költözött, és tanításait e városban, azon évi Sz.-András havában, hittani kara azonban csak 1786. a pesti egyetemes papnövelde meg­­alapíttatása után kezdette; annak feloszlatása után 1790. azon­ban a hittani leckék egy időre megszűntek , és egyetemünk csak három karból állott. Felséges Ferenc császár és király , 1804. Boldogasz­­szonyhó 20. új adomány-levele által a szegszárdi apátságra nézve 1780. elrendelt, de teljesedésbe nem ment cserét meg­szüntetvén , az egyetemet régi birtokaiba visszahelyezte; minek folytán jelenleg az egyetemi alapérték ingatlan jószá­gai : a duna-földvári uradalomból Tolna megyében; a pécs­­váradiból Baranya megyében ; a Sellyeiből Pozsony és Nyit-­­rában; a znióváraljaiból Turóc és Nyitrában; Háromszlécs­­ből Liptóban , és a bozóki uradalom felerészéből Hont me­gyében állanak. Ugyan azon Fejedelem 1804. a pesti központi papnö­veldét fölélesztvén, a hittani kar 1805. évben ismét testvér­­karaihoz járult. Az országos választmány munkálata alapján készült 1806. tanulmányi rendszer a bekövetkezett tanévben lépett életbe , és lényegében legújabb ideig a tanszervezet alapjáúl szolgált; — míg az 1848. 19. t. c. a tanszabadság elvét ki­jelentvén, a részletes intézkedések a tanszabadság rendszeré­nek alkalmazására nézve, utóbb közrebocsátott szabályrende­­­­letek által történtek.

Next