A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1924-1925
Altisztek és szolgák
FÜGGELÉK hatósága alá veti. Ugyanakkor hangoztatta, hogy egyetemünkre nézve a tanítás és tanulási szabadság irányelvét fogja vezérelvül tekinteni, ámde az 1850/51. iskolai évben a császári minisztérium figyelmeztetett arra, hogy a tanítási és tanulási szabadságnak határai vannak. 1851-ben kibocsátotta a tanárok fizetését szabályozó rendeletét, intézkedett a tanszékhelyettesítések dolgában, megalkotta a tanulmányi és fegyelmi rendet, a leckepénzszabályzatot, közrebocsátotta a már 1848 december 1-én kiadott tanszékbetöltési rendeletét, stb. Szóval egyáttahában nem azt csinálta, amit az 1849-iki úgynevezett szervezeti szabályzatban körvonalazott. Az igazság érdekében meg kell azonban jegyeznünk, hogy az 1850. években kiadott osztrák rendeletek pedagógiai tekintetben helyes nézőpontból indultak ki és hogy, noha hazai nyelvünk háttérbe szoríttatott, azon idegen műveltségű tudósok, kik tanszékeink egy részét elfoglalták, hazánk jeles tanáraival karonfogva törekedtek a tudományos szellemnek továbbfejlesztésére és fenntartására Ezek közül Czermák, a fiziológia hírneves tanára, tőlünk a lipcsei egyetem tanszékére távozott. A provizórium gyászos korszakában egyetemünk 1856-ban, amidőn az önkényuralom már túl volt a delelőjén, követelte önkormányzatunk visszaállítását és a Rector- és Dékánválasztások szabadságát. Két év múlva kitört az olasz—francia háború, melynek szerencsétlen végződése után 1860 január 31-én megjelent Albrecht főherceg országos kormányzó rendelete aziránt, hogy egyetemünk az 1860/61. iskolai év hátralevő részére és a következő iskolai évre autonóm hatóságait haladéktalanul válassza meg. Ezóta autonóm hatóságaink zavartalanul működnek, leszámítva azon néhány hónapi felfordulást, melyet az 1918 októberi forradalom és az ezt követő vörös rémuralom okozott. A százados intézmény erejét hirdeti az a tény, hogy noha a bolsevizmus elsősorban a mi egyetemünk szétrombolására iparkodott, pusztításait az öreg Alma Mater hamar kiheverte. Az 1860-iki októberi diplomával felállított nemzeti provizórium kormánya nem érezvén biztos földet lábai alatt, nem csoda, ha sem alkotólag, sem szervezőleg nem működött s ha mintegy kénytelenül látszott csak folytatni azt, amit megindítva talált. Az 1860 november 11-én kelt 35.918. számú rendelettel a magyar királyi helytartótanács megindította az akciót a magyar nyelvnek jogaiba való visszahelyezése iránt; 1861 január 23-án pedig arról értesítette az egyetemet, hogy egyetemünk vagyonának budgetje (ugyanis vagyonunk a helytartótanács kezelésében maradt) ezentúl minden évben közöltetni fog az egyetemi tanáccsal. Az Egyetemi Tanács pedig 1862-ben megalkotta a ma is hatályban levő hatósági ügyrendtartást. Az osztrák provizóriumnak