A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1935-1936

Egyetemünk alapításának és fejlődésének főbb mozzanatai

Egyetemünk alapításának és fejlődésének főbb mozzanatai. Egyetemünket Pázmány Péter bíboros prímás, esztergomi érsek, a magyar nemzeti művelődés kimagasló vezéralakja 1635. évi május hó 12-én alapította. Az alapítólevél Pozsonyban kelt, ahová az eszter­gomi érseki szék és káptalan a török hódoltság elől visszavonulni kény­szerült. Az alapító egyelőre csak a teológiai és a filozófiai karról gondos­kodott és az egyetem igazgatását a Jézus-társaságra bízta, amely akkor a magyar oktatásügy legfőbb tényezője volt. Az egyetem székhelyéül Nagyszombat városát jelölte ki, ahol akkor már virágzó jezsuita­ kollégium működött, de már előre intézkedett arról, hogy a török uralom vissza­szorítása esetén az egyetem az esztergomi egyházmegyének más, alkal­masabb fekvésű városába legyen áttelepíthető. Az egyetem alapítólevelét II. Ferdinánd királyunk 1635. évi október hó 18-án aranybullás privilegiális levelével erősítette meg s mint a német­­római szent­ birodalom császára, e birodalom egyetemeinek szokásos jogaival és szabadalmaival is felruházta. Ünnepélyesen az alapító maga nyitotta meg 1635. évi november hó 13-án az egyetemet, első rektorának, Dobronoky György jezsuita atyá­nak közreműködésével. A teológiai és filozófiai karhoz 1667-ben a jogtudományi kar járult, melynek ellátásáról Lósy Imre, Pázmány Péter első és Lippai György, ugyanannak második utóda gondoskodott. Végrendeleteik végrehajtói 1667. évi január hó 2-án a jogi karon négyrendbeli tanszéket szerveztek, mely karnak felügyeletét az esztergomi káptalanra bízták. A jogi kar megnyitása 1667. évi január hó 16-án ment végbe ünnepségek közepette. Dicső emlékezetű királynőnk, Mária Terézia, a hazai oktatásügy újjászervezésére irányuló törekvései során a három karból álló egyetem kibővítését és tökéletesítését vette célba. Ezért 1769. évi július hó 17-én kelt adomány levelében az egyetemet a saját maga és utódainak királyi oltalma és igazgatása alá vette és egyfelől az 1748. évi XII. törvény­cikken alapuló királyi jogánál fogva, másfelől mint a katholikus egyházi javadalmak fő­kegyura az egyetemet a földvári apátság jószágaival aján­dékozta meg. Ugyanebben az esztendőben, december 14-én a három meg­levő karhoz az orvosi kart, mint negyediket kapcsolta s a most már teljes egyetemet 1770. évi október hó 27-én szervezte át, mely alapon az orvosi kar is megkezdette működését. A jezsuiták társaságának 1773-ban történt feloszlatása következtében Mária Terézia, mint a katholikus egyház leg­főbb patrónusa, a jezsuiták nagyszombati kollégiumának minden ingat­lan s ingó javát az egyetemnek adományozta. Így kapta az egyetem a túróci prépostság javadalmait, nemkülönben a bozóki prépostság jószágai­

Next