Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1957-1958

1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1957. szeptember 16-án tartott tanévnyitó közgyűlése

megvitatása hosszú hetekre megbénította és szinte kizárólag lefoglalta. Az autonómia-vitáért azonban nem Egyetemünket terheli elsősorban a felelősség. Az oktatás újrakezdése előtt a kari tanácsok elhatározása alapján a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar és a Történet­­tudományi Kar Bölcsészettudományi Kar néven, a Matematikai- Fizikai-Kémiai Kar és az Élet- és Földtudományi Kar pedig Természettudományi Kar néven egyesült. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa utólag törvényerejű rendeletével a két-két kar egyesülését jóváhagyta. A Bölcsészettudományi Kar dékánná Kniezsa István egyetemi tanárt, prodékánokká Kardos Tibor és Sinkovics István professzorokat választotta meg. A Termé­szettudományi Kar Mödlinger Gusztáv professzort választotta dékánná, prodékánná pedig Fuchs László egyetemi tanárt. Kormánybiztosi rendeletre az Egyetem Tanácsa rektort válasz­tott, ismét Világhy Miklós egyetemi tanár személyében, akit a tanév végén megbízatásától felmentettek, s 1957. június 17-én Ortutay Gyula egyetemi tanár vette át a vezetést meg­bízott rektorként. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány augusztus 1-ével Ortutay Gyulát rektorrá kinevezte. Az oktatásügyi kormánybiztossággal együtt tett erőfeszí­tések következtében a Természettudományi Karon és az Állam- és Jogtudományi Karon február 4-én, a Bölcsészettudományi Karon pedig február 11-én indulhatott meg az oktatás. Január elejétől a rendszeres oktatás megindulásáig a tanszéki oktatók konzultációk formájában tartották az érintkezést a Budapesten tartózkodó hallgatókkal, ami természetesen a Mi szakokon volt a legélénkebb. Általában a foglalkozás eredményesnek bizonyult nemcsak szakmai szempontból, hanem a hallgatóság helyes nézeteinek kialakításához is hozzájárult ez a közvetle­nebb érintkezés az oktatók és hallgatók között. Az oktatók közül többen a diákotthonokat is látogatták e cél elérése érdekében. A Bölcsészettudományi Karon és az Állam- és Jogtudo­mányi Karon az látszott célravezetőnek, hogy az I. félévet formálisan lezárják és februárban a II. félév induljon meg. A Természettudományi Kar a tárgyak természetéből követ­kezően azt az eljárást követte, hogy az I. félév anyagának hátralevő részét is előadták, azután 2 hetes vizsgaperiódust iktattak be és csak áprilisban indították meg a II. félévet. Emiatt e karon a vizsgaidőszak egészen július végéig elhúzó­dott. A Bölcsészettudományi Karon csupán kevéssel hosszabbí­tották meg a tanévet, az Állam- és Jogtudományi Karon egy­általán nem volt tanévhosszabbítás.

Next