Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1959-1960

1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1959. szeptember 14-én tartott tanévnyitó közgyűlése

lója alkalmából a népeink tudósai és diákjai közötti évszázados kötelékeket és különösképpen a wittenbergi és a hallei egye­temhez fűződő jó kapcsolatait méltatta. A wittenbergi egyetemen, a reformáció középpontjában, több mint 2000 fiatal magyar tanult. Losonci Bánffy Ferenc (1588/89) és gróf Thurzó Imre (1615/16)­ személyében két esetben magyar tudós töltötte be a wittenbergi egyetem rektori tisztségét. A felvilágosodás és a pietizmus eszményei által újra szoros kapcsolatok jöttek létre Magyarország és a halléi egyetem szellemi élete között. A „Ma­gyar Könyvtár” egyetemi könyvtárunknak még ma is egyik legjelentősebb értékét alkotja és elmúlt évek gyümölcsöző és baráti kapcsolataira emlékeztet. A magyar forradalmárok és diákok ősi harca az 1848/49-es forradalom alatt lelkesedést keltett Németország haladó diák­sága körében. Magyar harcostársaikban egy új kor előharcosait látták. A fasizmus — melynek leküzdéséért Ságvári Endre, Föl­des Ferenc és harcostársaik életüket áldozták — alól való fel­­szabadulás után egyetemeink együttműködése átfogóan és a testvéri kooperáció szellemében alakult ki. Egyetemeink oktatói az utóbbi években számos tudományos és politikai ünnepségen találkoztak. Különös örömmel üdvözöl­jük és ápoljuk a budapesti és hallei agrártudósok és orvosok szoros együttműködését. Ma diákok és oktatók, kiadványok és tapasztalatok élénk cseréje kifejezője egyetemünk közös harcának a béke és a szo­cializmus szolgálatában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jövőbeni munkájá­hoz, professzorainak, asszisztenseinek és diákjainak további nagy sikereket kívánunk. HEINZ MOHRMANN, a berlini Humboldt-Egyetem dékánja. A berlini Humboldt-Egyetem rektora és tanácsa a buda­pesti Eötvös Loránd Tudományegyetem alapítása 325. évfor­dulója alkalmából, minden tudósa, diákja, munkása és dolgo­zója nevében, tisztelettel legszívélyesebb szerencsekívánatait fejezi ki. Az Önök tiszteletre méltó Egyetemén a múltban híres és világszerte ismert tudósok működtek: Schwarz Gyula klasszikus filológus, Goldzieher Ignác orientalista, Budenz József és Hun­­falvy Pál, a finn­ugor nyelvészeti kutatás megalapítói, Hőgyes Endre patológus, Mihalkovics Géza anatómus, Riesz Frigyes és

Next