Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1959-1960

1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1959. szeptember 14-én tartott tanévnyitó közgyűlése

lista felsőoktatás szolgálatában; eredményei növeljék a magyar tudomány hírnevét és az ősi nagyhírű Egyetem megbecsülését. BIHARI OTTÓ, a Pécsi Állam- és Jogtudományi Kar dékánja: Magnifice Domine Rektor! Tisztelt Egyetemi Tanács! Ün­nepi Közgyűlés! Engedjék meg, hogy az elsőként alapított Pécsi Tudomány­­egyetem nevében testvéri szeretettel és tisztelettel üdvözöljem a 325 éves jubiláló tudományegyetemet. Professzoraink, oktatóink és hallgatóink sok sikert és ered­ményt kívánnak a budapesti Eötvös Loránd Tudomány­egyetemnek a szocialista tudomány és oktató-nevelő munka ki­­fejlesztéséhez. Az üdvözlések elhangzása után a jegyző ismertette a világ minden tájáról érkezett üdvözlő táviratokat, majd az ünnepi közgyűlés a rektor zárószavával végetért. B) TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK Az Egyetem május 13-án, délelőtt központi tudományos ülésszakra ült össze, melyen Lengyel Béla rektorhelyettes be­vezető szavai után az alábbi előadások hangzottak el.­ E­RDEY-GRUZ TIBOR egyetemi tanár: A Természettudományi Kar tudományos eredményei és a nemzetgazdaságban betöltött szerepe Egyetemünkön — három és negyed százados fejlődése so­rán — a természettudományok csak a felszabadulás óta kaptak méltó helyet. Korábban a természettudományi tanszékek a Böl­csészettudományi Kar keretében alárendelt helyzetben működ­tek, s nagy részük fő feladata az orvos- és gyógyszerész-kép­­zés kiszolgálása volt. Dolgoztak és alkottak ugyan nagy termé­szettudósok is Egyetemünkön — gondolok itt pl. Eötvös Lorándra vagy Jedlik Ányosra —, de ezek magános egyéniségek maradtak, iskolát nem alapítottak, pezsgő tudományos életet nem honosítottak meg. A felszabadulás előtt a természettudo­mányokat inkább gyanús elemeknek tekintették Egyetemünkön, semmint fejlesztendőnek, amelyeket lehetőleg szűk korlátok közé kell szorítani.

Next