Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1976-1977
1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1976. szeptember 13-án tartott tanévnyitó közgyűlése
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérmét 1973- ban alapította az Egyetemi Tanács, tehát most osztjuk ki negyedik alkalommal. A Tanács július 2-án tartott ülésén négy arany emlékérem odaítélését hagyta jóvá: Bogsch László professzor az első kitüntetett. 1929 óta, tehát több mint 40 éven át példaadó pedagógusi munkával szolgálta a magyar természettudományok fejlődését. 1955-től 1973-ig az Őslénytani Tanszék vezetője volt. A magyar paleontológia világszerte ismert képviselője. Munkáját közel 150 tanulmány és több könyv jelzi. Ezek közül a legkeresettebb az Őslénytan című tankönyv. Szakmaszeretetét jellemzi, hogy a külföldi referáló folyóiratokban közel négyezer magyar nyelvű őslénytani és földtani munka szakmai ismertetését vállalta. Bogsch László professzor, mint a Karközi Könyvtári Bizottság elnöke hosszú éveken át segítette az egyetemi vezetés munkáját. Maradandó értékű munkásságát ezúton is köszönjük. Amikor ezt a kitüntetést átnyújtom, kérem, hogy azt fogadja az egyetem vezetése nagyrabecsülése jelképének. Pándi Ilona egyetemi docens elvtársnő 1957 óta oktat a Természettudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszékén. Az Egyetemen eltöltött 2 évtizedes oktató-nevelői tevékenysége során több generációt nevelt marxista igényességgel és nagy szakmai tudással. Sokat tett a tudományos szocializmus oktatása módszertanának korszerűsítéséért. Emellett elmélyült tudományos munkásságát nagyszámú publikáció is bizonyítja. A munkásmozgalomban és az egyetemi életben kifejtett munkásságáért számos kitüntetésben részesült. Az egyetem arany emlékérmének átnyújtásával az oktató-nevelő munkában és a tanszékvezetésben elért kimagasló eredményeit kívánjuk szimbolikusan honorálni. Sárkány Sándor professzor 1928 óta — tehát közel fél évszázada — dolgozik megszakítás nélkül Egyetemünkön. 26 éven át vezette a TTK Növényszervezettani Tanszékét. Sárkány professzor tudományos munkásságával elismerést és megbecsülést ért el itthon és külföldön. Kutatásai népgazdaságunk fejlesztése szempontjából is igen jelentősek voltak. A körülötte alakuló tudományos iskolában pedig a jövő számára biztosította szakterületének további fejlődését. Ez az elismerés a legnagyobb, melyet tudós kaphat az életben! Oktató-nevelő és tudományos munkájának nagymértékelését jelzi a most átnyújtott egyetemi aranyérem.