Szokolay István: A magyar házi ügyvéd, a köz életben előforduló mindenféle iromány-példákkal (Pest, 1853)
Általános polgári törvénykönyv
ELSŐ SZAKASZ. Némelly személyt illető viszonyok. Itt polgári törvénykönyvünk azon kétségbe vonhatlan elvet mondotta ki világosan, miszerint: „Minden ember bir veleszületett, már magából az észből kivilágló jogokkal. Innen a rabszolgaság, s örök szolgaság nem engedtetik meg. Minden rabszolga szabad, mihelyt ausztriai területre vagy hajóra lép, vagy külföldön bármilly czím alatt ausztriai alattvalónak rabszolgául átengedtetik. A büntető codex az ellenkezőleg cselekvőket 1 — 5 s a folytonos rabszolga-kereskedést 10 — 20 évi sulyos börtönnel bünteti. Bizonyos személyek a törvény különös utalma alá állitattak, u. m. gyermekek kik a hetedik, serdületlenek kik a 14-dik, s kiskorúak kik a 24-dik évet még túl nem haladták; továbbá a dühöngök, őrültek, kábák, kijelentett tékozlók, s végre a távollevők s községek. TÁVOLLEVŐK. • r v A távollevőkről meg kell jegyezni, mikép kétség támadván, valloma a távollevő él-e vagy meghalt, meghaltnak csak akkor fog vélelmeztetni, ha 1. Születésétől 80 év múlt el, és holléte nem tudatik. 2. Ila tartózkodási helye 30 évtől ismeretlen.. 3. Ila háborúban nehéz sebbe esett , vagy hajótöréskor az azt szenvedő ha-