A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 9. KÖTET (1897-1899)
1899. – 9 . szám: Emlékbeszéd Xantus János lev. tagról Mocsáry Sándor I. tagtól
XÁVIUS JÁNOS EMLÉKEZETE. L. Xántus most minden idejét az állatkert létesítésének szentelte, ő készítette el a terveket, melyeket a választmány el is fogadott , a szükséges pénz előteremtésére pedig 200 forintos egész és 60 forintos negyedrészvényeket bocsátottak ki, melyekből 1866. jan. l-ig 80.000 forintot irtak alá. .Miután ő Felsége a schönbrunni állatkertből 34 különféle állatfajt adományozott volna. 1865. aug 0-én csütörtökön déli 12 órakor végre báró Sennyei Iki főtárnokmester s a helytartótanács elnökének jelenlétében megnyitották az állatkertet. Xántus János a lelépett dr. Kitzinger helyébe igazgatóvá választatván, ecsetelte az új hasznos intézet keletkezésének történetét.1) De az állatkert sokáig küzdött a kezdet nehézségeivel ; a közönség nem látogatta úgy mint azt alapítói remélték. Xántus e miatt nagyon lehangolt volt, s már azon gondolkozott, hogy helyét ügyesebb kezeknek engedi át, midőn fölmerült a keletázsiai expeditió eszméje, melyben Xántus régi vágyait: Kelet-Indiát, Chinát, Japánt láthatni remélte megvalósíthatni. A keletázsiai expeditió, 1868-ban a magyar országgyűlés, az osztrák kormánynyal egyetértve, nagyobb összeget szavazott meg, hogy azon két hadihajó fölszereltetvén, arányos számi magyar és osztrák tüdősök- és szakférfiakkal utat tegyen a világtengereken, különösen Kelet-Ázsiába, tudományos gyűjtések és kereskedelmi szerződések kötése czéljából. Grorove István kereskedelmi miniszter dr. Kaas Ivor, (Jserny Manó és Székács urakat nevezte ki az expedítióban résztvenni ; de mivel Székács visszalépett, 1868. nov. 29-én Xántust választotta helyette, azzal az utasítással, hogy a jövő év márciusig Singaporeban legyen és csatlakozzék az oda érkező expeditióhoz. Az Akadémia kívánságára azonban Xántus nem mint a kereskedelmi, hanem mint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium küldötte vett részt az expedítióban, tudományos intézeteinek érdekeit képviselni. Г), lagy semminemű ') Magyarország s a Nagyvilág II. évf. 1866. aug. 12. 511. lap. 243