A Nap Fiai, 1969 (7. évfolyam, 1-2. szám)

1969-01-01 / 1-2. szám

VII.évfolyam Az Atya képét megtalálhatod a Napban,a Fiúét annak ragyogásában,a Szentlelket a melegében. A TURANI NÉPEK EHDEKROZOSSEGS-világszervezet magyar tagozatának,TURANI AKADÉMIÁNAK, valamint a párizsi TURÁNI RENDNEK közlönyei- LOS HIJOS DEL SOL periodis­ de la ASOCIACION de los PUEBLOS TURANOS rama HUNGARA­S de la ACADEMIA TURANICA Y ORDEN TURANICO de Paris. Reg.Prop.Int.No.958.855 1969.január-február 1-É.számít­ W. Szent Efreim. A TURÁNI ESZME GYAKORLATI FELÉRTÉKELÉSE Lujtár Elemér­ Simsay Lajosnak a turáni eszme gyakorlati értékéről írt, illetve újonnan­ megjelent cikke vitára szólítja­ fel az­ olvasókat. Nem tűnik ki a felszólításból, hogy ez a turáni eszmére magára vagy annak gyakorla­ti kihasználására vonatkozik-e? Szerény véleményem szerint *+3 év után végre itt az ideje annak, hogy mindkét szempontból megvizsgáljuk e ké£a­dást. Még­ nem késő, mert valószínű, hogy még ötven­ évünk van ahhoz, hogy a "sárga veszedelem"következményeit közvetlenül érezni fogjuk. A turáni esane - ezt az alábbiak végigolvasása után minden "tura­­nista el fogja fogadni tőlem -,mindig elsősorban földrajzi s csak ^má­sodsorban, mellékesen volt faji fogalom.^Természetesen csak azok része rájl, akik tudományosan és nem kizárólag érzelmi alapon foglalkoztak a kerdéssel. 0 m 00 Ha faji^fogalomként kezeljük,^akkor a turáni síkságon /s helyeseb­­ben a turáni térségben!/ megfordult és kevesebb-hosszabb ideig ott­ élt népek közül sokat ki kell rekesztenünk. A történelemtudomány­ mai állá­sa szerint - a világhatalmi célok érdekében eltitkolt és régészeti bi­zonyítékok hiányzása ellenére is - ezt bizonyítani is tudjuk. Orbán Árpád törvényerejű elmélete szerint a turáni kérdés megfej­tését nem szabad csak faji /ibiológiai­/ alapon keresni, hanem törté­nelmi, régészeti és nyelvészeti alapon is egyidejűleg. Azok akik meg­haragudnak reám, mert szerintük földrajzi fogalommá " fokoztam " le a turáni eszmét,elmélkedjenek kissé a "haza" fogalmán,amely a közös sors, ekével és fegyverrel vérben és verejtékben közös tulajdonná tett föld szoros kapcsolatát jelenti az­ emberrel. Ezt az esetleges faji kapcso­lat természetesen erősebbé, mélyebbé teszi, de a külső­­ fizikai bélye­geknél mindig szilárdabb alapot ad a közös gondolkodásmód és érzés. A sumir kérdéssel foglalkozó tudósok körülbelül egy évszázadon át folytatott állandó vita és kutatás után eljutottak^addig a megállapí­tásig, hogy a^mai_mezopotámiai-mediterán kultúrvilágunk /­ nem civili­zációnk­­/^mag élő összes népeinek ősi eredetét a sumir történelmen és a kultúrán át kell­ keresnünk. Ez azt jelenti, hogy a mai kulturvilá­­gunkban élő népek között felmerülő faji kérdések másodrendűekké váltak a közös eredet kutatása során. Ezzel másodrendűvé vált a turanianus mint faji kérdés is­ túlhaladta a tudomány. Ezzel szemben nem veszített értékéből mint földrajzi fogalom, sőt nyert e tekintetben, mert kide­rült, hogy éppen a turáni térségben játszott szerepet vagy onnan is­

Next