A Nap Fiai, 1969 (7. évfolyam, 1-2. szám)
1969-01-01 / 1-2. szám
VII.évfolyam Az Atya képét megtalálhatod a Napban,a Fiúét annak ragyogásában,a Szentlelket a melegében. A TURANI NÉPEK EHDEKROZOSSEGS-világszervezet magyar tagozatának,TURANI AKADÉMIÁNAK, valamint a párizsi TURÁNI RENDNEK közlönyei- LOS HIJOS DEL SOL periodis de la ASOCIACION de los PUEBLOS TURANOS rama HUNGARAS de la ACADEMIA TURANICA Y ORDEN TURANICO de Paris. Reg.Prop.Int.No.958.855 1969.január-február 1-É.számít W. Szent Efreim. A TURÁNI ESZME GYAKORLATI FELÉRTÉKELÉSE Lujtár Elemér Simsay Lajosnak a turáni eszme gyakorlati értékéről írt, illetve újonnan megjelent cikke vitára szólítja fel az olvasókat. Nem tűnik ki a felszólításból, hogy ez a turáni eszmére magára vagy annak gyakorlati kihasználására vonatkozik-e? Szerény véleményem szerint *+3 év után végre itt az ideje annak, hogy mindkét szempontból megvizsgáljuk e ké£adást. Még nem késő, mert valószínű, hogy még ötven évünk van ahhoz, hogy a "sárga veszedelem"következményeit közvetlenül érezni fogjuk. A turáni esane - ezt az alábbiak végigolvasása után minden "turanista el fogja fogadni tőlem -,mindig elsősorban földrajzi s csak ^másodsorban, mellékesen volt faji fogalom.^Természetesen csak azok része rájl, akik tudományosan és nem kizárólag érzelmi alapon foglalkoztak a kerdéssel. 0 m 00 Ha faji^fogalomként kezeljük,^akkor a turáni síkságon /s helyesebben a turáni térségben!/ megfordult és kevesebb-hosszabb ideig ott élt népek közül sokat ki kell rekesztenünk. A történelemtudomány mai állása szerint - a világhatalmi célok érdekében eltitkolt és régészeti bizonyítékok hiányzása ellenére is - ezt bizonyítani is tudjuk. Orbán Árpád törvényerejű elmélete szerint a turáni kérdés megfejtését nem szabad csak faji /ibiológiai/ alapon keresni, hanem történelmi, régészeti és nyelvészeti alapon is egyidejűleg. Azok akik megharagudnak reám, mert szerintük földrajzi fogalommá " fokoztam " le a turáni eszmét,elmélkedjenek kissé a "haza" fogalmán,amely a közös sors, ekével és fegyverrel vérben és verejtékben közös tulajdonná tett föld szoros kapcsolatát jelenti az emberrel. Ezt az esetleges faji kapcsolat természetesen erősebbé, mélyebbé teszi, de a külső fizikai bélyegeknél mindig szilárdabb alapot ad a közös gondolkodásmód és érzés. A sumir kérdéssel foglalkozó tudósok körülbelül egy évszázadon át folytatott állandó vita és kutatás után eljutottak^addig a megállapításig, hogy a^mai_mezopotámiai-mediterán kultúrvilágunk / nem civilizációnk/^mag élő összes népeinek ősi eredetét a sumir történelmen és a kultúrán át kell keresnünk. Ez azt jelenti, hogy a mai kulturvilágunkban élő népek között felmerülő faji kérdések másodrendűekké váltak a közös eredet kutatása során. Ezzel másodrendűvé vált a turanianus mint faji kérdés is túlhaladta a tudomány. Ezzel szemben nem veszített értékéből mint földrajzi fogalom, sőt nyert e tekintetben, mert kiderült, hogy éppen a turáni térségben játszott szerepet vagy onnan is