Adelaidei Magyar Értesítő, 1978 (11. évfolyam, január-december)
1978-09-01
Részt vettek a kongresszuson a CSERKESZ SZÖVETSÉG, az egyes európai országos csúcsszervezetek és szövetségek kiküldöttei, a Kanadai Magyar Kulturközpont, a Svájci Keresztény Munkás Szövetség vezetői, a Burg Kastl-i Magyar Gimnázium ás a Magyar Becsületadó képviselői, továbbá SUJÁNSZKY Jenő (Franciaországi Szervezetek), ÁSVÁNY-PAKROCZ Endre (Délsvédországi Magyar Egyesület), SZÖLLŐSI Antal (Északsvédországi Magyar Szövetség) Dr. NAGY Gyula (Magyar Szentkorona Védelmezőéinek Szövetsége),személyesen még Dr. PAPP Gábor (United Hungarian Fund, Cleveland), ERDÉLYI Árpád (MHBK, Toronto), Dr. UDVARDY Tibor (Kováts Óbester tört. Társaság és a The American-Hungarian Bicentennial Committee, USA), KÁLLAY Tibor Elemér ("Hungarian Aeterna" Förderverein, Königstein), HEGEDŰS Jenő (Hungary's Freedom Worldpeace, München), Dr. v. JANI Iván (Hungarian Publishing Sydney), valamint a Hungarian Cultural Council,(Melbourne), Hungarian Institute of Australia és STIRLING György a (FMK és a Magyar Emigráns Újságírók Szövetsége, USA.) levélben köszöntötték a kongresszust. A mexikói magyarság nevében Dr. SZÉLL Sándor egyetemi tanár, a WORLD PEACE THROUW LAW CENTER nevében Dr. KOPPÁNY Endre küldötte el üzenetét. A magyarországi helyzetről Dr. RATKAI Béla a Radio Free Europe szerkesztője tartott ismertetést. A művészeti műsor keretében HATÁR Győző, TOLLAS Tibor és NAGY Alajos (költeményekkel), BÁLVÁNYOS István (fuvolával) és GLATTER Zoltán (képzőművészeti előadással és képkiállítással) szerepeltek. A németországi Magyar Kulturális és Szociális Alapítvány (Numismatica, a Szabad Magyar Sajtó Könyvkiadás ) terén értékes eredményes kiállítást tartott. Négy bizottság foglalkozott a magyarság sarkalatos kérdéseivel, mely üléseket válaszott elnökök vezették le. Az 1. bizottság - Dr.VARGHA László" önrendelkezési jog, emberi jogok. Szabad magyarság a szabad Európában. A 2. bizottság - ZATHURECZKY Gyula: Sorsközösség a magyar kisebbségekkel. A 3. bizottság - PADÁNYI-GULYÁS Béla: A szabad magyarság erőfeszítése a szabad magyar kultúra szolgálatában és mint politikai ellenzék. A 3. bizottság v. RADNÓCZY Antal - Dr. CZETTLER Antal: Az emigráció külpolitikai munkájának öszehangolása. A bizottságok elnökei által beterjesztett határozati javaslatokat a közgyűlés plénuma egyhangúlag elfogadta. A HATÁROZATI JAVASLATOK FŐBB PONTJAI 1. A hazai, kisebbségi és az emigráns magyar identitásnak megállapítása: MINDENKI MAGYAR, AKI ANNAK ÉRZI ÉS VALLJA MAGÁT. 2. - Az emigráns szervezetek törekvése, hogy közös nevezőre jussanak a magyarság legfőbb problémáiban. 3. - A kongresszus megállapítja, hogy a jelenlegi magyarországi rendszer illegális, az ország szovjet gyarmatosító megszállás alatt áll, az állam nem szuverének. Élesen elítél minden olyan törvényt és rendelkezést, amely ellentétben áll az emberi jogokkal és a nemzetközileg vállalt kötelezettégekkel. A jogsérelmeket állandó bizottság gyűjti össze területenként, s szakszerű összeállításáról gondoskodik, amelyet területenként adnak át a külügyminisztériumoknak, majd 1980-ban a Madridi konferencia elé viszik. 3. A kongresszus küzdelmet hirdet az u.n. utódállamok területén élő többmillió magyar kisebbség elnyomása és elmagyartalanítása ellen. Jövőjük biztosítása érdekében együttműködik a nyugateurópai reformintézményekkel, amelyek a jelenlegi demokratikus elvek jegyében egyes intézmények részleges revíziójára törekszenek a regionalizmus, föderáció, önkormányzat irányában az egyenjogúság és tolerencia alapján. Ezt az utat alkalmasnak látja a nemzetiségi kérdés tényleges megoldására és a szomszéd népek közötti megértésre. Ennek a megértésnek nyugateurópai megvalósulása mintául szolgálhat a vasfüggönyön túli és más népek számára az igazi szabadság és demokrácia megvalósításában. E tekintetben is együttműködik a társemigrációkkal. 6. A kongresszus tagjai minden erejükkel szolgálják a magyar tudat, nyelv és műveltség fenntartását és ápolását elsősorban az ifjúság soraiban. 19