Adelaidei Magyar Értesítő, 1990 (23. évfolyam, január-december)
1990-01-01
: eeeee^eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee A DÉLAUSZTRÁLIAI MAGYAR KLUB címe: 82 Osmond Tee. Norwood, 5067; telefonszáma :332-103. Kedden a klub zárva van, hacsak nincsenek billiárdversenyek. Hívásra hétfőn és csütörtökön legalkalmasabbak az esti órák, de más napokon már délután is kapható válasz beeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee klubszemle Elérkezett az évszázad utolsó évtizede is... Európában, szülőhazánkban és körülötte olyan hihetetlen események történnek, amelyeket nem is olyan régen még álmunkban sem tudtunk volna elképzelni. Talán éppen ezek a változások, vagy a sebesség, amivel történnek okozzák egyik-másik ismerősünkben, tagtársunkban azt, hogy magatartásuk, viselkedésük, megjegyzéseik enyhén szólva kifogásolhatók. Pedig ma - talán jobban, mint bármikor - nagy szükség van arra, hogy összefogjunk. Sokat szenvedett hazánknak nagy szüksége lesz ránk. Szerintem minden külföldön élő magyarnak fel kell készülni arra, hogy Szülőhazánkat segítse nem csak pénzével, hanem eszével is. Mindenki tudja, hogy Magyarország "pénzzavarban” szenved, de az adósság kifizetése még nem oldja meg a nagy problémát, amit a negyvenéves elzártság okozott: az ipar és a kereskedelem elmaradottságát. Minden üzletember arra vár, hogy gyárat, üzletet vegyen Magyarországon, vagy a hasonló helyzetben lévő országokban, mert tudja, hogy nagy profitot tud majd velük csinálni. Nekünk meg kell tenni mindent, ami lehetséges,hogy adjuk át tapasztalatainkat otthon lévő honfitársainknak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt saját maguk gazdái lehessenek. Az Ausztráliai Magyar Szövetség ezt oly módon kívánja elősegíteni, hogy elindította az Ausztráliai Magyar Kulturális és Nemzetvédelmi Alapot, melynek egyik célja egyetemi növendékek csereakciója lenne. /A felhívás olvasható a Közérdekű Hírek rovatban./ Klubéletünk, szokás szerint, a nyári szezont "élvezi" - vagyis pang. Sokan nyaralnak, mások csak pihennek. A karácsony előtti utolsó nagyobb megmozdulás a Mikulás bácsi jövetele volt. Több, mint kétszáz kis adelaidei magyar vonult fel a Mikulás bácsihoz. Elgondolkoztam, vájjon hányan lesznek ezek közül tagjai a magyar iskolának, a cserkészetnek vagy a tánccsoportnak? Nézegettem szüleik arcát is: bizony, sokat nem láttam az előző Mikulás óta. Szilveszteri bálunk eléggé jól sikerült... ha leszámítjuk,hogy pár héttel a bál előtt a lekötött zenekar lemondta a fellépést. ... Ferencz Jóska klubházigazgatónk napokat töltött a telefonon, mire sikerült találnia egy zenekart /részét/. Aztán meg Németh Sanyi bátyám úgy kezdte az új évet, hogy rosszul lett és beült az ebédlő legsötétebb sarkába, hogy véletlenül se tudjuk megtalálni... Aztán Cseke Béla tagtársunk kifogásolta a sör hőmérsékletét - jogosan, ígérem, jövőre nem lesz ilyen probléma, Béla. Köszönet a Pinczél és Kelemen házaspárnak valamint Gál Erzsi néninek a tombola tárgyakért, a Kazi házaspárnak a finom vacsoráért, egyáltalán mindenkinek, aki segített, hogy a bál eredményes legyen. Erről jut eszembe, hogy Kazi Attila belépett örökös tagnak január elsejével, nem sokkal előtte Pál János, előtte pedig Vator Béla is örökös tagjaink közé került. Szeretettel üdvözöljük őket, és figyelmeztetni szeretném azokat, akik még mindig gondolkoznak, hogy a lista rohamosan telik,már nem sok hely van!! ! ...Mint olvashatják kedves tagjaink, a klub évi közgyűlése február 25.-én lesz. Ezúton is kérem, hogy minél többen szakítsanak időt erre a fontos eseményre.