Bajtársi Levél, 2000 (52. évfolyam, 1-3. szám)

2000-05-25 / 2. szám

Hazaszállításának a megszállók kiutasításával biztos lehetőséget adott. A Csendőrségről alkotott vélemény alakulásának,egy másik közvetlenül is látható bizonyítékaként mondhatjuk, hogy előnytelen vagy kifogásoló vélemény alig volt kinyilvánítva. Idézzünk hát a KIADVÁNYBÓL : Magyar Királyi Fegyveres Erők Múzeuma (Toronto) A kiállítás gerincét adó ,,torontói múze­um" kezdeményét - saját lakásában, ma­gángyűjteményként - Szathmáry Károly egykori m. kir. csendőr százados alapítot­ta még a hatvanas évek közepén. Gyűjte­ménye tulajdonjogát a számszerű gyara­podás, majd financiális megfontolások okán is 1970-ben a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség (MKCsBK) vette át, az anyagot pedig Toronto egyik nyugati külvárosában, Etobicoke-ban, egy tömbház harmadik emeletén lévő, a tagok közadakozásából vásárolt hatszo­bás lakásban helyezték el. A gyűjtemény gondozása, ügyeinek intézése - ekkor már múzeumőrként - továbbra is az ala­pító dolga maradt. (Szathmáry egészen haláláig, 1985-ig folytatta ebbéli tényke­dését, melyet - s egyéb más köztevé­kenységét is - a hivatalos Kanada a „Canada Medal" adományozásával hono­rálta. Az „Eszmei Csendőr Laktanyát", más nevén „Emigráns M. Kir. Csendőr Laktanya", amely egyszerre volt MKCsBK iroda, Szathmáry magánlakása, „múze­um", raktár és vendégház is a messzebb­ről érkezettek számára, 1971. április 16- án avatták fel. Működtetői a múzeumot a két világháború közötti ,,Csendőrmúze­um" jogutódjának tartották. Az emigrációs gyűjtemények, „a mú­zeumok" - ahogy maguk nevezték - egyben az ottani civil társadalom intéz­ményei, a társas élet helyszínei is voltak. Faragott-festett LÁDA a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség jelképeivel A LÁDÁBAN a Közösség hivatalos iratait TÁROLTÁK

Next