Cél, 1961 (4. évfolyam, 3-12. szám)

1961-09-01 / 9-10. szám

kay Erzsébet azonban szakított a hagyományos erdélyi politikával és Rudolffal, az oláh vajdák­kal szövetkezett a török ellen, akit vezére Bocs­kay István le is győzött. Ennek megbosszulásá­­ra a szultán maga állott serege élére és a szövet­ségesek hadait szétverte a borsodmegyei Mező­­keresztesnél 1596-ban. A csatavesztés után Bá­thory Zsigmond lemondott, Erdély majd tízéves trónvillongás színhelye lett — Báthory Endre, Székely Mózes, Radul Mihály, oláh vajdák — míg végül Rudolf vezére,­ Basta foglalta el. Ez Erdélyt császári tartománynak nyilvánította, német, tisztviselőket nevezett ki, a városokra nagy hadisarcot rótt, a protestánsokat üldözte, uralmát rablás, zsarolás és gyilkosság jellemez­te. Ennek következtében a lakosság annyira el­szegényedett, hogy maga húzta kocsiját „Basta szekéré“ s az ekéjét, emberfeletti kínzások kö­zött élve. Ily m­ódon mind Magyarországon, mind Erdélyben rémuralom volt, amit Bocskay István szüntet­ett meg. BOCSKAY ISTVÁN SZABADSÁGHARCA 1604—1606 A magyarság, az alkotmány, a protestáns val­lásszabadság megmentése végett a török földön levő bujdosók, Bethlen Gáborral az élen, Bocs­kay Istvánt levélben fölszólították, hogy álljon a szabadságharc élére, de kívánságukat nem tel­jesítette. Levelezéséről Rudolf vezére, Belgio­­joso, is tudomást szerzett és el akarta fogatni. Bocskay erre a bihari, szabolcsmegyei szabad hajdúkhoz menekül, megnyeri őket, a török pártfogását is biztosítja magának és rövid idő múlva kiveri a német zsoldosokat mind Erdély­ből mind Felső-Magyarországból. Győzelmeinek hatása alatt megválasztják Erdély és Magyar­­ország fejedelmének Szerencs, 1605, a nagyvezér koronát is adott neki, amit Bocskay nem fo­gadott el, mert nem a hatalomért, hanem az or­szág javáért fogott fegyvert. Ezért Illésházy István útján megkezdi a tárgyalást a király öccsével Mátyás osztrák főherceggel és megköti a bécsi békét (1606). A béke biztosítja az alkot­mányt országgyűlés összehívása, nádorválasztás, magyar tanácsosok és tisztviselők kinevezése, az idegen zsoldosok kivitele, protestánsok vallássza­badságát, a nemesek, a városok, végvárak szá­mára, Erdély önállóságát Bocskay fejedelemsé­ge alatt és a hajdúknak kiváltságait a földbirtok nemesség. Ugyanebben az évben kötötte meg Bocskay a törökkel a zsitvatoroki békét Komá­rom megyében, amelynek értelmében az ország felszabadult, a török adó alól. A két békét az 1608-as kettős országgyűlés — koronázás előtti és utáni — iktatta törvénybe. Itt választják meg a lemondásra kényszerített Rudolf helyébe II. Mátyást királynak, az evangélikus Olesházy Ist­vánt nádornak. Ezen az országgyűlésen válik végleg ketté a nemesség. A főnemesek — főpa­pok, főurak — a felső táblán tanácskoztak a nádor elnöklésével, a köznemesi vármegyék és a szabad királyi városok követei viszont az alsó táblán a király személyét képviselő királyi sze­­mélynök vezetésével a karok és rendek. Tamás Gergely Alajos MAGYAR ORATÓRIUM, NÁNDORFEHÉRVÁR 1456 című zene-, vegyes- és gyermekkarra írt közel kétórás egyházi zeneművének hanglemezfelvéte­lét — két Long Playing lemezen — árusítja a Hungarista Mozgalom Nyugatausztrália­i Szór­ványa. Megrendelhető az alábbi címen: ORATÓRIUM P. O. Box 125 MERREDIN, Western Ausztrália Tamás Gergely Alajos, a nagy ferences, Tamás Alajos unokaöccse, a bolsevista elnyomatás leg­vadabb dühöngése idején egy budai kolostorban komponálta oratóriumát. A szöveg Radó Polikárp bencés tanár költeményeiből és egykorú króni­kákból került összeállításra. Először 1956. ok­tóber 22.-én, tehát a felkelés előestéjén, a buda­pesti belvárosi templomban adták elő. Maradan­dó értékű alkotás, nemzetközi viszonylatban is jelentős mű. Az 1456-ban Európa sorsát eldöntő­ nándorfehérvári győzelem hőseinek állít emléket. Az orgona és ének hangáradatában egyszer a magyar lélek tragikus vívódása, a nemzet sorsá­­n aggódó magyar szív gyötrődése, másszor a lény diadalmas öröme zeng és zúg. Lásd: UTOLSÓ MOHIKAN c. cikket (4—9 old.) Béla deák: Tán igaz sem volt... No­­velláskötet, a szerző kiadása. Nagyon melegen ajánljuk olvasóinknak e kiváló könyvet. Megrendelhető $ 3.— vagy annak megfelelő más pénzegység előzetes beküldésével. Bálinth Kálmán, 272. Spadina Ave, Toronto, Onta­nada.

Next