Hadak Útján, 1960 (12. évfolyam, 128-139. szám)

1960-02-01 / 130. szám

zet fog a zászlót tartó bajtárssal és ígéretet tesz, hogy imádkozni fognak nemzetünkért, amelynek olyan naggyá és szabaddá kell vál­nia, amilyen nagyok voltak fiai a szabadságért való küzdelemben. Bajtársak vagyunk — mondta — együtt küzdöttünk az istentagadó bolsevizmus ellen. Meghajtotta fejét, így fejez­ve ki tiszteletadását az egész csoporttal együtt zászlónk előtt és a meglett férfiarcon végig­­pergett az emlékezés könnye .. . Az esti gyertyás­ körmenetre is zászlóval vo­nult fel a magyar csoport. A rendezést végző egyik francia pap tájékoztat, hogy a gyertyás­­körmeneten nem szabad zászlóval résztvenni. De amikor megtudja, hogy az magyar, mégis megengedi, hogy egy itt oly ritkán látott zászló ott lehessen a körmenetben,­­ de vigyáznunk kell, nehogy tüzet fogjon. És amikor a körme­net befejeztével a bazilika előtti téren a több tízezer zarándok az elnémított egyházért imád­kozott, az enyhe szélben egyedül lengő magyar zászlóra szegeződtek a tekintetek. . . Egy skót szerzetes szavai szerint a legméltóbb nemzet színei képviselték az elnémított egyházat. A magyar szentmisén, imaórán és a kereszt­­út végigjárásán velünk voltak a más csoportok­kal érkezett magyarok is. A keresztút X. állo­mása előtt, — ahol márványtábla, rajta an­gyalos-koronás címerrel hirdeti, hogy ezt a stá­ciót 1912-ben magyarok állították, — elhal­kult az ima hangja és a kis magyar csoport mély magábaszállással gondolt a kálváriás ma­gyar sorsra és mai kifosztottságunkra. De ezen a kegyhelyen, a keresztút V. stációján mind­nyájan éreztük a biztatást, hogy égi Pátrónánk nem hagy el .. NÁNDORFEHÉRVÁR 1456 Magyar Oratorium Tamás Gergely Alajos zenei alkotása a nán­dorfehérvári diadal teljes történetét felöleli, Hunyadi János és Kapisztrán Szt. János együttesét, a dunai csatát, a várért folyó élet­halál küzdelmet. De a zene nemcsak a költői szöveg kísérete, hanem egyben művészi kom­pozíció is, amely a Kodály iskolájában nevel­kedett ferences atyát mint a vokális és hang­szeres zeneköltészet tisztult érzésű és érett művészi érzéssel teli képviselőjét mutatja be. A dárfai vihar és a török-magyar harc zenei aláfestése szinfonikus költeménynek is beillik, de az egész oratórium a harmonikus kontrasz­tok, a lüktető dinamika és a finom árnyala­tok váltakozásának bámulatos koncepcióját mutatja. A mű szövegét III. Egyed Aladár egykorú krónikákból és Radó Polikárp bencés tanár költeményeiből állította össze, a szöveg és a zenei illusztráció együttműködése kifogástalan. A vezérmotívumok énekkari feldolgozásánál alig tudunk betelni azok eredeti és magyaros szépségével. — Az oratóriumban 40 tagú gyer­mekkar, 90 tagú vegyeskar és teljes zenekar szerepel, a szólókat operaénekesek adják elő. — A kiváló magyar alkotás méltán számíthat a zenevilág szakértő köreinek elismerésére, a külföldre szakadt magyarság soraiban azonban ezt is meghaladó, rendkívüli hatást fog kivál­tani. — Minden honfitársunk figyelmét fel­hívjuk erre a valóban élményt jelentő alko­tásra, amely két órás lebilincselő műsort ad történelmünk egyik legdicsőbb korárból. A két hanglemez ára szövegkönyvvel és postaköltséggel együtt 7.96 dollár, megrendel­hető a köv. címen: Franciscan Fathers, P. S. 218, De Witt/Mich., USA. * vitéz nemes Justhy Emil m. kir. vezérezredes mindkét világháborúból számos hadikitüntetés, köztük a tiszti vitézségi érem tulajdonosa 1959. december 31-én Ludwigshafen/Rhein/ -ben 70-ik életévében váratlanul elhúnyt. Katonai pályafutása során 50 havi arcvonal­­szolgálat után mint a Ludovika Akadémia ta­nára tevékeny részt vett 1919 júniusában a lu­­dovikás ellenforradalomban, később több fe­lelősségteljes vezérkari beosztást töltött be, majd 1937-től a magyar légvédelem legfon­tosabb parancsnoki helyeire került, 1942-től pedig a háború végéig az összes magyar légvé­delmi erők parancsnoka volt.­­ Egyénisége, nyílt, katonás jelleme, magas elméleti és gya­korlati, szaktudása, valamint oktatói és veze­tői képességei alapján a m. kir. honvédség és a tüzér fegyvernem egyik legkimagaslóbb kép­viselője volt.­­ Az emigrációban az 1954-ben alakult Magyar Honvédelmi Tanács elnök­­helyettesi tisztségét töltötte be. A hontalanságban is megmaradt mély, val­lásos és bolsevistaellenes meggyőződésből fa­kadó, harcos lelkületű magyar embernek, aki az utóbbi nyolc év során a­ befogadó ország számos helyén, legkülönfélébb rétegeket felö­lelő hallgatóság előtt tartott közel száz elő­adást világnézeti és a­rab haza sorsát feltáró tárgykörben. E munkásságával és mint egy ifjúsági otthon vezetője idegenben is megbe­csülést szerzett a magyarságnak. Melegszívű, példát adó bajtárs, a magyar katonai eszmények ébrentartásának töretlen támasza volt. Halála az egész nemzeti érzésű emigráció nagy vesztesége. A temetési szertartáson a speyeri püspök is részt vett, koporsóját a bajtársi küldöttség a Ludovika Akadémia zászlajával takarta le. — Fájó szívvel búcsúzunk tőle, emlékét kegyelet­tel mindvégig megőrizzük.

Next