Hadak Útján, 1976 (28. évfolyam, 324-329. szám)

1976-01-01 / 324. szám

A HAZADRT ÉLNI ERÉNY, HALNI DICSŐSÉG! A MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA XXVIII. évfolyam (Jahrg., Vol.) 1976. január (NII.) 324. szám A kanadai nemzetiségi kultúrpolitika A bevándoroltak nemzeti és kulturális örökségének ápolására néhány államban az utóbbi években új lehetőségek nyíltak. Nincs kizárva, hogy másutt is hasonlókra kerülhet sor. Az idők szellemének ez felelne meg. Az alábbi példa főleg a szabad földön élő magyarság fel­adataira kívánja a figyelmet felhívni, — nem először és nem utoljára. — Szerk. Kanada liberális-párti miniszterelnöke, Pierre Elliott Trudeau, 1971 október 8-án bejelentette az Ottawa-i parlamentben az ország új, többkultúrás politikáját. A be­jelentés szövegének talán legjellemzőbb mondata, hogy: „a kormány támogatni és bátorítani fogja a különböző kulturális és nemzetiségi csoportokat, amelyekre társa­dalmunk épül és annak értékét adja. Bátorítani fogjuk őket, hogy kultúrájuk meg­nyilvánulásait és értékeit a többi kanadaival megosszák, hogy ily módon mindnyá­junk életét gazdagabbá tegyék.“ A multikulturalizmust az ellenzéki pártok is elfogad­ták. Trudeau bejelentését a Kettősnyelv-Kettőskultura Királyi Bizottságának (Royal Commission on Bilingualism and Biculturalism), a KKKB-nak csaknem tíz évre visz­­szatekintő munkája előzte meg. A Széchenyi Társaság a területi vezetői részére 1974 március végén, a torontói egyetemen, országos értekezletet tartott. A­n­d­r­a­s Róbert (eredeti családi nevén Andrássy) bevándorlási miniszter a résztvevőkhöz intézett beszédét így kezdte: „Egy igen bölcs ember, egy király olyan bevándorlási filozófiát adott országának, mely a földkerekség egyik legtehetségesebb, legaktívabb és legszínesebb nemzetét produ­kálta. Filozófiájának alapja volt, hogy szívesen fogadta, a jövevényeket, mert mint fiának mondá: „Az egy­nyelvű nemzet gyenge és törékeny.“ Aki ezt mondta, az Ma­gyarország első királya, Szent István volt. Szavai érvényesek ma, ezer év múltán, Kanadára is. Én mint Kanada bevándorlási minisztere, akinek ereiben magyar vér is folyik, Szent István elveit magamévá teszem.“ Ezen reményt keltő kijelentés után érdemes szemügyre venni néhány realitásra intő tényt. — A KKKB hosszú jelentése négy teljes kötetet tesz ki; a IV. könyv tárgyalja a multikulturalizmust. Hogyan le­hetséges az, hogy a kettősnyelv-kettőskultúra bizottsága több kultúránál lyukadt ki? Paul Y­u­z­i­ć, ukrán származású szenátor 1964 március 3-án elmondott be­mutatkozó beszédében kifejtette, hogy Kanada nem kettős, hanem többkultúrás nemzet. Ettől kezdve a KKKB-nek nemcsak az angolok és franciák közötti ellentétek elsimításával kellett megbirkóznia, hanem a többkultúrás irányból is egyre fokozódó ostroma alá került. Erőteljes szláv szervezkedés indult meg. — 1956 nyarán 17 ha-

Next