Hadak Útján, 1984 (36. évfolyam, 372-377. szám)
1984-01-01 / 372. szám
1849 nyarán nagy veszélyben volt a vérrel kivívott szabadság Erdélyben is. Júliusban cári csapatok nyomultak be Erdélybe. A magyar sereg a maksai réten táborozott, majd július 2-án Uzon és Kökös között állította fel ágyúit Gábor Áron. A kökösi hídon Gaál Sándor vezénylete alatt 6,000 főnyi székely csapat próbálta feltartóztatni a túlerőben lévő oroszokat. Itt terítette le egy ellenséges ágyúgolyó Gábor Áront is, midőn a futó ellenséget kartácstűzzel igyekezett megsemmisíteni. Nagy Sándor, akkor Gábor Áron segédtisztje, később református lelkész, így írta le ezt az utolsó csatát: „A kézdivásárhelyi meglepett oroszok elől Gábor Áron Csíkba húzódott. Mikor onnan visszatért, elkeseredve látta, hogy az oroszok elpusztították könyveit és ágyúöntödéit. Elkeseredve ezen, ágyúival Maksára ment. Reggel futár érkezett, kijelentette, hogy a kökösi hídnál az oroszok megtámadták a székely előőrsöket. Erre rögtön lóra ült, felkötötte széles fringiáját, jobbról díszkardját és így szólt: Ezt - mondá a fringiára mutatva - az ellennek, a másikat annak kihátrálni mer”. Azonhoz megérkezve, Gábor Áron azonnal tüzelőállásba hozta 36 ágyúját és elkezdte az oroszokat lövetni. Ezen a napon 6,000 ágyúgolyó és kartács fogyott el. Gábor Áron rettenthetetlenül száguldott most ez, majd amaz üteghez, vezényelve az irányzást és az előnyomulást. Midőn a középen a legnagyobb golyózáporban figyeli a lövést, az egyik ágyú irányzójának ezt mondja: „Lennebb!” A következő pillanatban egy háromfontos ágyúgolyó éri, mely kiszakítja bal karját és szívét. Segédtisztje igyekezett halálát eltitkolni és parancsot adott az ütegeknek, hogy késedelem nélkül nyomuljanak előre. Azonban minden hiábavaló volt már. A frissen beérkezett ellenséges tüzérséggel a székelyek nem bírtak és vissza kellett vonulniok. Közben Lüders orosz tábornok is Háromszék felé vezette 28 000 főnyi seregét és a kökösi és aldobolyi hídnál védekező székelyeket fölényes erejével megtámadta. Ezalatt Gábor Áron tüzérségének egy része Bresztevényben eltemette a halott vezért. Alig fejezték be a szertartást, parancs érkezett és a tüzérek Szentgyörgy felé elvonultak. Nemsokára kozákok jelentek meg a faluban és Gábor Áron sírját lovaikkal széttaposták. Gábor Áron igazi spártai jellem volt. Éhezni, virrasztani együtt szokott katonáival. Éjjel-nappal a munkások között volt és ellenőrizte azok munkáit az öntödékben. Midőn egyik munkása - egy volt határőr - visszafeleselt neki, arra hivatkozván, hogy ő tudja mit kell csinálni, hiszen sok évig szolgálta a császárt, Gábor Áron így válaszolt neki: Szolgáltad? Nem szolgáltad, csaltad a császárt, de ezzel nincsen bajom. Hanem most hogy hazádat akarod megcsalni, azt nem engedem.” Mén, születésének 170. évfordulóján emlékezzünk meg erről a derék magyar emberről. Az eresztevényi temetőben emelt emlékoszlopra a székely honvédegylet 1892-ben ezeket a sorokat vésette: , Rabok voltunk Most szabadok” Gábor Áron székely ágyúöntő honvéd őrnagy eleset a kökösi csatában 1849 július 2-án. Pintér Pál Jelszavak örvényében Úgy vélem, igen kevesen vannak, akik ne tekintenének szorongással 1984 és a következő esztendők elé. A 20. század vége felé közeledünk. Bár a tudósok előszeretettel osztják fel az emberiség történelmét évszázadokra, ez meglehetősen önkényes eljárás, mert az örökké változó élet jelenségeit nem lehet évszámok közé szorítani hiszen az úgynevezett korszakok évszázados fejlődések eredményei és a jelen cselekedetei századokra hatnak ki. Mégis valóban minden évszázadnak megvan a maga jellegzetessége. Az előttünk járó század mindenesetre a szellemi és politikai forradalmak kora volt. A miénk a HALAD/ST írta zászlajára. Hogy valóban a haladás kora volt-e, vagy nem, azt csak későbbi nemzedékek állapíthatják meg. Hiszen az óriási technikai és természettudományi fejlődés mellett (vagy során) a világ egyik fele a világuralom nyílt igénylésével a régi egyiptomi fáraók korába esett vissza másik fele, a szabad világ pedig akadozó bizonytalanságban él. Vannak, akik félnek, hogy 1984-ben megvalósul Orwell rémlátása. Mások úgy vélik, már kezd is megvalósulni. Ismét mások valamelyik múltat akarják feleleveníteni mindenben hibáztatva a jelent és az érte felelősöket. Végül akadnak, akik a fontolva haladás hívei és a liberális demokrácia eszközeivel igyekeznek átvészelni .