Hídfő Könyvtár, 1970 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1970-02-01 / 1. szám

szolgabíró előszobájába, állami szubvencióval küldhették Ameri­kába a földnélküli parasztproletárság százezres tömegeit és így tovább a végtelenségig. De mindezen szomorú tények nem indo­kolják, hogy a nemzet a ló másik oldalára essék. A Horthy-rend­­szernek is megvoltak a maga már-már bűnnek számító hibái, ami­ket csak a rendszer utolsó tíz esztendejében enyhítettek — nyugati behatásra —, de ha nem jön a háború, akkor Magyarországon is bekövetkezett volna a nagy gátszakadás, korántsem a számításba sem jövő illegális kommunista párt, hanem az egészséges korszel­lem követelményeként. Gömbös Gyula volt az első nagy kapudön­gető és ő nyitotta ki először Hunnia bepókhálósodott ablakait, hogy új levegőt engedjen be Ady Endre „vén salabaktereinek" hazájába. A Gömbös után következő öreg Károlyi Gyula gróf még megpróbálta visszacsavarni az idők kerekét, de próbálkozása csak múló epizódja maradt a magyar politikának. Az idők igazi erjedését azonban a nyilasok színpadralépése jelentette. Szálasi Ferenc nem szociális olajcseppeket, de az egész magyar élet átszervezését követelte a hívők fanatizmusával. Amikor hatalomra jutott, már bukott ügyet szolgált, mert a háború már elveszett és az ország nagyobbik felé­ben a szovjet volt az úr. 1945 április negyedikén a hódítás befeje­ződött és az országra a moszkvai zsarnokság fekete jellege borult. Ezen idők történéseinek okait és indítékait óhajtjuk a Hídfő olvasói elé tárni. Az idősebbeknek, hogy emlékezzenek, a fiata­loknak meg, hogy lássák milyen is volt az a régi Magyarország, amelyben nemcsak kamathiénák és feudális földesurak, hanem né­pükért és fajtájukért harcoló igazak is éltek.­­ Fiala Ferenc A gazdagság szolgai szeretete tönkreteszi a műveltséget és le­alacsonyítja a népet. (Prohászka Ottokár) A lángésznek a középszerűség az orvossága. (Németh László) ### 2

Next