Új Hídfő Könyvtár, 1988 (23. évfolyam, 1-4. szám)

1988-06-01 / 1-2. szám

(Az alábbi tanulmány a hazai Kortárs című folyóirat feb­ruári számában jelent meg. Úgy gondoljuk, hogy Magyar­­országon 1945 óta így még nem ,,olvastak be” a román tör­ténelemhamisítóknak. Éppen ezért minden kihagyás nélkül, teljes terjedelmében közöljük.) Soproni Géza ,, VÁJJON VAGY-E ÉS MINK VAGYUNK?” „Professzor úr, mondom, — nekem könyvek kellenének: a Cicero levelei és más classicusok, de kivált egy jó lexicon” — írta Kazinczy Ferenc, és azóta hányszor ismétlődött a kí­vánság. Ahogy halmozódnak az adatok tudományokban, mű­vészetekben, közéletben, sportban, egyáltalán mindenütt, úgy válik mind nélkülözhetetlenebbé a lexikon, ez a sajátos adat­tár, emlékezet­mentesítő házi komputer, amely nélkül csak­ugyan nehéz megbízhatóan eligazodni a világban, de még szűkebb szakmánkban is. Ez serkenti szaklexikonok egész so­rának kiadását, és ez magyarázza hazai olvasóközönségünk tü­relmetlenségét egy átfogó, nagy lexikon kiadásának halogatása miatt. Úgy tűnik, hogy a szomszédos Románia olvasói elő­nyösebb helyzetben vannak e tekintetben, ha nem is nagy­lexikonnak, de egy enciklopédikus igényű kislexikonnak im­már harmadik kiadását kapták kézbe. A népszerű — a köny­vesboltokban már az első pillanattól csak „pult alól”, Bu­karestben egyenesen magas felárral megvásárolható — lexikon s az adatközlést gyakran egybekapcsolja az adatok értelmezésé­vel, témák, jelenségek, eszmék stb. enciklopédikus feldolgo­zásával, nem ritkán kommentálásukkal, miáltal határozottan törekszik az olvasók hatékony befolyásolására. Éppen ezért a mai román tudományos gondolkodás szintje, iránya, tárgyi­lagossága vagy elfogultságai is kiolvashatók belőle. Mic dictionar enciclopedic, ez a lexikon címe (a román szaknyelv lexikon helyett dictionar, vagyis szótár kifejezést használ), kiadója a bukaresti Tudományos és Enciklopédiái­ g

Next