Hídfő, 1959 (12. évfolyam, 298-320. szám)
1959-05-10 / 305. szám
1959. május 10. HÍDF- sok is, mert nem tudtak egyetérteni a bolsevista világnézettel. És ha ez így van, akkor nincs átfutás egyik lövészárokból a másikba, a la Király Béla. Azonban nincs közömbösség sem a la Nemzetőr és Tollas Tibor. Valahova tartozni kell. Vagy Kruscsovhoz, vagy a Free Europehoz, vagy a szociáldemokratákhoz, vagy a hungaristákhoz. Olyan eset azonban lehetetlen az emigrációban, hogy valaki a Füvesként elefántcsonttornyában gubbaszkodjék és onnan sejtelmes lámaként kijelentse: engem nem érdekel semmi. Se a Nagy- Magyarország, se Trianon problémája. Egy gyönyörű, de semmitmondó verssel „ Üzenet a Duna kanyarból ” cím alatt el van intézve az egész ezer év! Az egész hátborzongató storyban nem is az a megdöbbentő, hogy Tollas Tibor hol a csendőrcsákóját, hol a szovjetsapkáját tartja az amerikai magyarság elé. A meglepők és megdöbbentők a világnézeti magyarok, a Tollas Tibor által olyan nagymértékeű adakozók Hiszen a református istentisztelet is azzal ér véget, hogy a jókedvű adakozót szereti az Isten. Hát kérdezzük mély tisztelettel: nincs egy Szabad Magyarság, Cél, Hídverők, Magyar Egység, Lármafa, pittsburghi Magyarság? Nincs-e Felszabadító Bizottság? Nincs-e Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, amely százszor több eredményt produkált 14 év alatt, mint a legszebb Tollas-Kecskés vers? Egyfelől miért telik meg a csendőrcsákó és a népdemokrata lapossapka a MHBK, a hungaristák, a kereszténynemzeti magyarok dollárjaival? S megadjuk rá a feleletet. Azért, mert még ma sem tudunk világnézetileg gondolkodni. Azért, mert magyarok vagyunk s ennek következtében nekünk elég egy szép vers, egy sírva vigadó magyar nóta, egy pár smonca és lapos frázis, mit kedvesen és tudatlanul elmond a Tollas Tibor valami „ szószékről ”. Nekünk az kell, aki nem foglal állást, aki óvatos, okos, lapuló és gyáva. 1882 óta ezen a magyar magatartáson pusztult el Szent István birodalma. „ Ne menjünk fejjel a falnak ”. „ Próbáljunk egyszer okos politikát csinálni ”. A világnézettelen, magyartalan hintapolitika döntötte Magyarországot minden szerencsétlenségbe, nyomorba, háborúba, bolsevizmusba. A klasszikus erdélyi hintapolitika egyszerre szerezte meg ellenségnek a törököt és a németet, mert egyik sem bízott a magyarságban. Az ország gazdasági gyarmatosítása akkor kezdődött, amikor a magyar bíróság is gondolkodni kezdett, hogy váljon a tiszaeszlári gyilkosokat ítélje-e el, vagy pedig az igazságot felcserélje Rotschild báró hatvan milliós rente-konverziójával. És folytatódott ez a szerencsétlen magyar végzet, mikor őfelsége IV. Károly egyfelől rohamra parancsolta magyar vitézeit, másfelől az ellenség képviselőivel egyezkedett a különbékéről. Ebbe bukott bele a dunai monarchia. A magyar civil-kurázsi végzetes hiánya a polgári pártok és a szociáldemokraták egyezkedése idézte fel a negyven év előtti kommünt. Horthy Miklós, Bethlen István ugyanígy akartak „ egyensúlyt ” tartani a zsidó nagytőke és keresztény, nemzetiszocialista gondolat között s ezért nem születhetett meg a bolsevizmusnak ellenállni tudó nemzeti és szocialista Magyarország. Ugyanennek a magyar polgári bátorságnak másfél évszázados hiánya okozta, hogy Nagy Ferencék báva és gyáva uralmán játszva felülkerekedhetett a Rákosi-féle csatornahatalom. Azonban, hogy ennyi tanulság után az emigrációban is ugyanezeknek a színtelen, érdektelen, óvatos egyénekkel akarjunk kasszát csinálni, az már kissé sok a morbus hungaricusból. Ha van még — mert van — magyar áldozatkészség, ha akadnak még lelkes fanatikusok, akik verejtékes munkájukból magyar irodalomra, kultúrára áldoznak, akik könyveket vesznek és terjesztenek, azok soha se feledjék el, hogy minden ilyen és sokezer dolláros áldozat sziklára esett mustármag, hiába való megsegítése annak a „ középútnak ”, mely miként Teleki Mihály hintapolitikája, semmit sem fog és tud használni a magyar nemzetnek és a felszabadítás gondolatának. A Münchenben összegyűlt magyar írók és szellemi emberek, a szépmívesek, március 7-én világnézeti alapon ültek le tárgyalni egymással. S ennek a tárgyalásnak eredménye: mindenki őrizze meg önállóságát, függetlenségét e világnézeti kereten belül. Ne csináljunk egymásnak konkurrenciát, ne veszekedjünk legalább mi, megátkozott jobboldaliak. És eddig a tárgyalás pozitív, eredményes volt. Azonban a megbeszélésnek van egy kifelé szóló eredménye is. Ez pedig annyi, hogy a világnézeti alapon álló magyarok — az Isten szerelmére! — gondtalanul dobált dollárjaikkal ne támogassanak kétes célú és se hús, se hal alakulatokat. Emlékezzenek Krisztus Urunk szavaira, hogy „ ha langyos vagy, kiköplek a számból ”. Bebádogoztak minden ablakot! — írja nekünk a volt csendőrfőhadnagy és népidemokrata hadseregbeli költő. De az ablakok bebádogozása előtt felakasztották a magyar nemzet legjobbjait. Szálasi, Bárdossy, Imrédy, Sztójay és még annyi sok mások elfeledettek, megvetettek, gyanúsak. Csak Tollas Tiborék és a Nemzetőrök jók a hungarista, jobboldali magyaroknak, Nubia párducából gyáva nyúl lett, aki feledve a 15 év előtti állásfoglalását, most a Későn Ébredett Magyarok Egyesületének adózik? Azoknak kell letenni az obulusokat, akik — persze ha nem tud fizetni — utálattal és politikai meggondolásokkal kerülnek el minden magyart? Ha így megy tovább, ha arany vitézségi érmes hősök 1000 dollárjai megintcsak a népidemokrata lapossapkába hullanak, ha mindent feledtünk, mindent megtagadtunk, ami magyar volt és világnézet volt, akkor elmondhatjuk a Halotti Beszéd szavaival: Látjátok feleim szümtüdhel mik vugmuc. Isa por és homu vogmuc. Önmagához méltatlan, gyáva, sőt olykor ostoba magyar emigráció! KRUSCSOV ELVTÁRS ATOMBOMBÁJA A KÖZEL-KELETNEK Bizonyos magyar nyelvű cionista lapok óriási cikkeket közölnek arról, hogy a romániai zsidókat az ádáz bolsevizmus, amely szerintük „ semmivel sem különb a nácizmusnál ”, kiűzte a moldvai paradicsomból. Természetesen nyomban megindult a világpropaganda, amely most új izraeli bonokat gyűjt és ismét dollár-százmilliókat akar összeszedni a szegény kiűzöttek és „ bolsevista áldozatok ” megsegítésére. A valóság azonban lényegesen más. Az arab államok, főként amelyek Nasser vezetése alatt állanak, az utóbbi időkben élesen szembefordultak a kommunizmussal. Az Egyesült Arab Köztársaság propagandaminisztériuma ma már ott tart, hogy a magyar szabadságharcról adott ki igen értékes és kitűnő felvilágosító iratot.