Hídfő, 1975 (28. évfolyam, 680-703. szám)

1975-05-01 / 688-689. szám

1975 május hó •11616l$K?fefé{0je$6{8íeK® HÍDFŐ Ж. KÖNYV — SZEMLE — KRITIKAж \Jókai öt születésének 150. évfordulóját ün­nepli ebben az évben a könyvet kedvelő magyarság világszerte. — Jókai 1825 február 18-án született Komáromban. Iskolába szülőváro­sában, Pozsonyban és a pápai re­formátus kollégiumban járt, ahol Petőfivel ismerkedett meg. Kecske­méti joghallgatás után ügyvédi oklevelet szerzett, és első regé­nyének, a Hétköznapok sikerének hatása után — 21 éves korában — teljesen az írásnak adta ma­gát. Petőfi hatására vezető szerepet vállalt a 48-as márciusi esemé­nyekben és mint nemzetőr elkísér­te Kossuthot toborzó körútjára. Ugyanebben az évben feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvy Rózát, családi nevén Benke Judit színésznőt, akinek már volt egy természetes leány­­gyermeke. Petőfi ellenezte e há­zasságot, és emiatt megszűnt a két költő között a barátság. 1849 elejéig hűségesen szolgál­ta Jókai a forradalmi eszmét, majd rövid ideig a Békepárt prog­ramját támogatta, mint az Esti Lapok szerkesztője. A tavaszi ma­gyar győzelmek után ismét Kos­suth mellé szegődött és végső ki­tartásra buzdította a kormányt és nemzetét. A világosi fegyverletétel után karácsonyig a Bükk-hegységben — Tardonán —­ bujdosott, míg fe­lesége ügyessége folytán olyan me­nedéklevél birtokába jutott, mint Komárom kapituláló védői. Több lapnak a szerkesztését lát­ta el. Képviselői mandátum válla­lásával bekapcsolódott a politikai életbe, és egyik politikai cikke miatt 1863-ban egyhavi börtön­­büntetést kellett elszenvednie. Közben felcserélte neve végén a nemesi származásra utaló „y‘‘-t az „i“-vel — megmutatva a már akkor jelentkező „demokratikus“ érzelmét — hangsúlyozzák most a hazai irodalmi szakértők. Hír­lapi cikkeiben liberális elveket hir­detett — írják megint csak a marxista irodalmárok és azután síkraszállt a zsidók egyenjogúsítá­sáért és a sovinizmus ellen. Belé­pett a Szabadelvű Pártba. A nyolc­vanas években abbahagyta a lap­szerkesztést és már csak a szép­­irodalom számára dolgozott.­­­ A Petőfi Társaság elnökévé válasz­tották meg, ötvenéves írói aranyjubileumán, 1894-ben országos ünneplésben ré­szesült és műveiből százkötetes díszkiadással ajándékozták meg. Utolsó politikai megnyilatkozá­sával feltűnést keltett, amikor az Interparlamentáris Unió brüsszeli kongresszusán ■— 1895-ben — a sovinizmus ellen beszédet tartott — írják elismerően most Pesten Tizenhárom évi özvegység után, 74 éves korában ismét megházaso­dott, amit nagy felháborodás kö­vetett, mert akit elvett, unokája lehetett volna. Gross Bella szí­nésznő ugyanis csupán húsz ta­vaszt látott és Jókai alkonyát mél­tatlan, durva magatartásával po­kollá tette­­— írta Fényes László, radikális baloldali újságíró 1904 végén egy felvilágosító írásában. (Jókainé Gross Bella egyébként a 2. világháború kitörésekor London­ba költözött és ott halt meg 1947- ben — írja a Magyar Életrajzi Lexikon, tehát emigráns lett Gross Bella is, ami emigráns kö­rökben valószínűleg kevésbé isme­retes dolog. A gondviselés jóvoltából Jókai szellemi töretlenségét és fizikai munkabírását élete végéig meg­tartotta. Haláláig dolgozott. 1904 május 5-én halt meg tüdőgyulladás következtében és országos gyász kísérte fekete,ezüsthímzésű lepellel letakart koporsóját a temető dísz­sírhelyéhez. (Azóta nemzeti elis­merést jelent, ha elhalt magyar író vagy művész koporsóját a „Jókai-lepellel“letakarva kísérik ki utolsó nyugvóhelyére.) Körülbelül 200 kötetes írói ha­gyatékát — főképp regényeit és novelláit — még ma is páratlan érdeklődéssel olvassák. Versei és drámái nem voltak híres alkotá­sok, de például a „Szigetvári vér­tanuk“ gyűjtó verssorait az egész nemzet nagy lelkesedéssel hall­gatta 1861-ben az úgynevezett „kis forradalom“ idején. Költőnk sok kéziratát és személyes érték­tárgyát Pesten a „Jókai-múzeum“ őrzi. Stróbl Alajos, neves szobrá­szunk által elkészített bronz szob­rát Budapesten, a róla elnevezett téren állították fel 1921-ben. Jókai rendkívüli hatásának je­lentőségét egy korabeli méltatója azzal jellemezte, hogy „ ... a nem­zet tőle tanult olvasni...“! A külföld Petőfi neve mellett Jókaiét ismerte és ismeri még ta­lán ma is a legjobban, mert Jó­kai hatalmas tehetségével irodal- H-memete* --:--:--:-:­ műnk prózaköltészetében ugyanaz -j­­volt, mint Petőfi a verselésben. — ̋ f­ Új stílust teremtett, ami forradal- Щ másító fejezetet jelentett a ma- Щ gyár regény fejlődésének félév- Щ százados és Jókai által fémjelzett Щ korszakában. Hatása és öröksége , fellelhető az utána következő nagy & 13. oldal­ ú Könyvek, melyekről éve s tizedek óta beszélnek Megjelent a Talmud Ф és Cion bölcseinek jegyzőkönyve A londoni Suli-cég kiadásában a napokban hagyta el a sajtót a Talmud s Cion bölcsei sokat vita­tott jegyzőkönyvének hiteles fordí­tása. A két könyv három változat­ban jelent meg: Mindkettő egybekötve DM 20.—■ Cion bölcseinek jegyző­könyve DM 10.— A Talmud magyarul DM 12.— Mindhárom könyv megrendelhető az összes Hídfő címeken. Aki már olvasta Nyisztor Zoltán VALLOMÁS c. könyvét, annak el kell olvasnia annak befejező részét, Ami a Vallomásból kimaradt című könyvet is. A befejező kötet méltó folyta­tása az elsőnek, s aki elolvassa, az tisztán látja a századunk első öt évtizedének magyar történetét. Nyisztor Zoltán két könyvének olvasása nélkül nem ismerhetjük a magyar közelmúltat. Vallomás DM 20.— Ami a Vallomásból a kimaradt DM 16.— vagy annak megfelelő valuta. Megrendelhető az összes Hídfő címeken. Ugyancsak most jelent meg Nyisztor Zoltán Jézus földi élete című remek munkája, melyben a Megváltónknak, Jézus Krisztusnak a földön eltöltött életét megka­­póan ismerteti. Ára DM 12.— vagy annak meg­felelő valuta. Megrendelhető a kiadónál: Mikes Kelemen Kör, 8 München 2, Land­­wehrstr. 65 és a Hídfő összes címein. "

Next