Új hídfő, 1987 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1987-02-01 / 2. szám
8. oldal zékkel rendelkező román — aki nem felejtette el, mennyire drága volt nekünk is a válságos időkben nemzetünk nyelve, nemzetünk kultúrája, a magyarok alatti román iskola — hogy mondaná: Isten bizony, ha nálunk levő magyarok éppen nem is voltak eddig veszedelmesek, feltétlenül azokká fognak válni ezután, mialatt elvitatják tőlük még nemzeti létüket is, az újabb pártdokumentumokban , magyar nemzetiségű románoknak ’ neveztetnek, vagy éppenmagyar nyelvű románoknak ’, nevetséges agyrém, nagyon hasonló Apponyi gróf meghatározásához, aki egy,politikai magyar nemzetről beszélt, melyben benne foglaltatik Magyarország minden állampolgára nemzetiségi különbség nélkül. Tehát, hogy a saját előítéleteinktől kevésbé rabul ejtett román arra a rezsimnek nem kívánatos következtetésre jusson, hogy Ceausescu úr kiagyalt egy új, az egyenlőséget igazoló elméletet: a történelmi elsőbbség elméletét. Majd hogy készek vagyunk el is hinni a magunk elsőnek érkezett privilégiumunkat, akkor is, ha még a keresztek is nevetnek rajtunk, akkor is, ha Európa lenézően mosolyog, látva ezt a demokráciáról való lemondás kínos látványosságát. Egy ország állampolgárainak ,őslakosokra’ és jövevényekre’ való osztályozása nevetségesen és szégyenteljesen hangzik, ahol polgárjogot nyert a szabadság és egyenlőség eszméje. És különösen kínosan hangzik, amikor olyan lakosságról van szó, mely még a nagy történész Ilie Ceausescu úr teóriái szerint is legalább hétszáz évvel ezelőtt helyezkedett el a szóban forgó helyeken. Szerencsétlenségre azonban úgy látszik, hogy minden nemzetnek a világon megvan a gyenge pontja, büszkesége és önimádata. Rendkívül be vagyunk képzelve felsőbbségi tudatunkba, elsőbbségi tudatunkba, előkelő és ősrégi származásunkba és majdhogynem készek vagyunk elhinni, hogy az egyenlőséget, melyet a barbár és jövevény magyaroknak adnánk, az tőlünk egy nemzeti nagylelkűség volna. Elfelejtjük még a gyulafehérvári pontokat is, a nemzetiségek statútumát, melyet azért rendeltünk el, hogy garanciát biztosítsunk a párizsi békeszerződésnek, de elfelejtettük az 1918 előtti saját keserveinket és követeléseinket, hogy ne is beszéljünk a demokrácia általánosan szent elveiről. Nagyon jól tudok azzal számot vetni, hogy ezen szavak megértő hallgatósága csak azon románok soraiból fog kikerülni, akik számot vetnek nemzetünk valódi érdekeivel. Akik számot vetnek azzal a ténynyel, hogy Ceausescu sovinizmusa tönkretesz és leigáz minket. Az az ember, aki az országot a szakadékba vezette, az az ember, aki a mai anyagi, erkölcsi és szellemi nyomort hozta létre, veszélyezteti a nemzet jövőjét és egészségét, az az ember, aki mélységesen lenézi a román nemzetet, az az ember, aki tönkreteszi a román kultúrát, egy sötét és erkölcstelen játékra adta magát, felajánlja nekünk azon piszkos elégtételt azzal a ténnyel, hogy az országban létezik egy még nálunk is elnyomottabb emberkategória. És így sikerül neki minket úgy manipulálnia, hogy a feszültség egy jelentős részét ne ő urasága, hanem a kisebbségek ellen vezesse le. Annyi bizonyos, hogy amilyen mértékben mind sovénabbá válik az uralkodó ideológia, annak arányában rendkívül nehéz lesz megkövetelnünk a magyaroktól, németektől és más népektől az egész lelkükből való hozzánkállásukat. Hogyha a a kisebbségi ember derekasságát és lojalitását csak a saját nemzeti érzelmeink kárára nyilváníthatja ki, ha tőle egy olyan hazafiasságot követelünk, mely egész nap így kiáltson: ,Ki velem az országból! Én egy jövevény vagyok! Barbár! Idegen! Bűnöző!’, akkor nem igen látom, hogyan nyerhetnénk meg őket magunk részére. Ha egy magyar, szász vagy sváb, egy szláv — lett légyen az ukrán, lipovén, szerb, bolgár vagy más törzsbeli — nem tekintetik lojális és becsületes állampolgárnak, csak azzal a feltétellel, ha lemond nemzeti létéről, akkor valójában rákényszerítjük őket, hogy illojálisak és ellenségei legyenek az országnak. Szerencsétlenségre a román közvélemény egyáltalán nincsen tájékoztatva arról, hogy milyen körülmények közt élnek ma a kisebbségek. Hányszor tesz célzást a nemzeti sajtó arról a tényről, hogy még a kompakt magyar zónákban is, mint a székely részeken, majdnem minden vezető hivatalba románokat neveznek ki, akik sokszor nem is beszélik a helybeliek nyelvét; hányszor hatol a nemzetközi sajtóba a kisebbségek anyanyelvén való tanításának szétzúzásáról szóló hírek, melyekre a román sajtó azonnal felugrik és hörgi:, Rágalom! Revizionista propaganda! A magyarok Erdélyt akarják!" És sok becsületes román ma meg van győződve, hogy ezek valóban mind rágalmak. És tudatlanságukban ismétlik: ,Aki román kenyeret eszik, az beszéljen románul!’És nem gondolnak arra, hogy megismételjük a magyarok által elkövetett hibákat. És nem gondolnak arra, hogy sor kerülhet a romániai nemzetiségek statútumának ellenőrzésére egy objektív és pártatlan nemzetközi fórum részéről — akkor nyilvánosságra kerül majd, hogy éppen Ceausescu nemzeti politikája veszélyezteti az országot. Ez — mégis — igen nagy ár, melyet azért az örökért kell fizetnünk, hogy Ceausescu úr és úrnő legyen az ország élén. Tisztelt V. G. úr, nem követelem, hogy levelem felolvastassék az adóállomásukban. Realista vagyok. Számot vetek az én szempontom, meg sok becsületes román véleménye szempontja közti eltérésről, beleértve az ön munkatársainak egy részét is. Számot vetek azzal, hogy a dolgok feletti vízióm annyira szokatlan, annyira egyedülálló lehet, hogy több rosszat okozhatna mint jót. A román közönség tájékoztatásának teljes hiánya ebben a tekintetben sokakat arra késztetne, hogy felkiáltsanak: az illető el van adva a magyaroknak, az ők húrjait pengeti! Még távol van az az idő, amikor majd bebizonyul, hogy éppen így látva a dolgokat, szolgálunk valódi román érdekeket és megkönnyíti egy közös front igDIÓSZEGHY TIBOR ! » HITES TOLMÁCS és FORDÍTÓ ? (magyar—német és német—magyar) « Németországban tanácsadás állampolgársági és menekültügyi kérdésekben, S peres ügyekben segít (PD-4040 NEUSS, DAIMLER STR. 248 ) Telefon: 02101/54 13 17 MAGYAR HENTESÁRU! Jó minőségéről ismert áruinkat nemcsak Németországban, hanem Amerikában és Kanadában több tízezer honfitárs vásárolja és fogyasztja. RENDELJE ÖN IS! HAZAI ÍZEK! DM Friss töpörtyű, 1 kg........................ 16.— Friss kolbász, 1 kg.......................... 15.— Füstölt kolbász, 1 kg...................... 18.— Száraz kolbász, 1 kg ...................... 20.— Ha elégedett, mondja el barátainak! Őrig. Pick-szalámi, 1 kg................. 32.— Őrig. “Szegedi” paprikás szalámi, 1 kg.............................................. 32.Finom “Debreceni”, 1 kg............... 18.— Paprikás “Puszta” szalámi, 1 kg . . 18.— Krakauer paprikával vagy nélküle, 1 kg.............................................. 12.Fokhagymás sonkaszalámi, 1 kg .. 18.— Sonkaszalámi Pol. Árt. 90% sovány, 1 kg.............................................. 22.Füstölt disznósajt paprikával. .... 12.— Rendeljen próbacsomagot! Hat különféle csemegeáru, 2 mi kg csak ........................................... 49.— Üzemünkben minden érdeklődőt szeretettel várunk! Próbavásárlásnál 10% árengedmény! Szállítunk utánvéttel vagy számlára! VIKTOR PÁL hentesmester 7063 Welzheim, Lerchenstr. 29. Telefon (éjjel—nappal), 07182/67-36 G) HÍDFŐ 1987. február