Új hídfő, 1990 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
1990. január hóJ HÍDFŐ FILIPPI ISTVÁN: Magyar könyvek találkozása A frankfurti Német-Magyar Társaság támogatásával ez évben is részt vehettünk a Nemzetközi Könyv Világkiállításon, ahol az emigráció sajtótermékei számára igen jó helyet kaptunk az 5-ös számú csarnokban, szemben a bonni kormány hivatalos kultúrpavillonjával. A magyarországi könyvkiadó vállalatok a 4-es csarnokban foglaltak helyet. Sok szép könyvet találtunk ott, többek között Szacsvay Imre: „Erdélyi utakon” című, színes fényképekkel gazdagon illusztrált, háromkötetes magyar útleírását. A „Reform Részvénytársaság” kiadta Erdey Sándor: „A recski tábor rabjai” című könyvét Magyarországon. Ez a nagysikerű munka 1984 óta két emigráns és egy hazai „szamizdat” kiadásban került forgalomba. Idén sem maradtunk le a rohamosan változó budapesti sajtótermékek mögött, inkább közeledtünk egymáshoz. Harmadszor is kiadta Mindszenty emlékiratait a Mindszenty Alapítvány Vaduzban. Budapesten és a frankfurti Könyvkiállításon viszont megjelent a Reform Kiadó legújabb szenzációja, Gergely Jenő és Izsák Lajos „kutatásainak eredménye”: A Mindszentyper. Ennek legnagyobb hibája, sajnos az, hogy csak bírósági jegyzőkönyveket tartalmaz, szó sincsen benne a kihallgatásról és a Bíboros megkínzatásáról. Kritikánkra azzal válaszoltak, hogy mind a két könyvet meg kell venni, akkor teljes a kép! Továbbra is aktuális Füzér Julián Atya: „Szentnek kiáltjuk” című, több értékes fényképpel illusztrált tekintélyes Mindszenty-gyűjteménye, melyben az emigráció neves papjai, közéleti vezetői, írói és újságírói méltatják szentéletű Bíborosunk életművét. Nemcsak az emigráció, hanem az egész magyarság kincse, határainkon innen és túl. Szőke János Atya: „Márton Áron” című gyűjteményes kötete, melyben Erdély püspökének életén, beszédein és körlevelein keresztül a sokat szenvedett székely nép sorsát látjuk éles megvilágításban. Budapesten jelent meg az emigrációéval teljesen azonos könyv: Fónay Jenő: „Kiáltás” című munkája. Műfaja nincsen, talán novelláskötet, de inkább az 1956 után otthonmaradt magyarok kiáltásainak, sikoltásainak, sóhajtásainak gyöngysora versben, prózában és hivatalos levélformában. Két helyen láthattuk ezt a könyvet: a hivatalos Magyarország és az emigráció könyvespolcain. A pusztába kiáltott szó visszhangra talált és ezt már nem tudja elfojtani semmiféle erőszak sem! „Varázskor a magyar irodalom!” mondotta Tollas Tibor a Szabadságharcos Szövetség Heidelberg melletti naggyűlésén. Ez verseskötetének és magnószalagjának címe: „Varázskor”. Tollas Tibor költészete klasszikusnak számít úgy itt, mint odahaza; életműve, a Nemzetőr nemcsak politikai folyóirattal, hanem évente értékes könyvújdonságokkal is ellátja az emigrációt. Münchenből küldték Szente Imre újszerű és élvezettel olvasható Kalevala fordítását, melyben meglepő párhuzamokat találhatunk a finn legendák, az ógermán Nibelungen-Lied és az ősmagyar mondák között. Dr. Makra Zoltán önéletrajza, „Honvédelmi miniszterek szolgálatában” címmel Magyarországon ismét időszerűvé vált az újabbkori tárgyilagos történelemkutatás céljából. Ugyanígy rendkívül fontos munka Közi Horváth József: „Apor püspök élete és halála” című emlékiratának, második bővített kiadása. Tudjuk, hogy mártír püspökünket azért ölték meg a „felszabadulás” után fosztogató vörös katonák, mert elállta útjukat az apácakolostor felé vezető úton. Sajnos, változatlanul aktuális maradt a „Nemzetőr” „Független fórum” kiadványa: „Kéziratos tiltott magyar irodalom a Kárpát-medencében.” Dr. Töttösy Ernő, a „Téboly” című francia irodalmi díjat nyert, rendkívülien különös és izgalmas élményregény szerzője ezúttal verseskötettel, a „Kagylóival jelentkezett. Csak vízió a fájdalom és képzelet az öröm, mint a kagyló mélyén zúgó tenger érzéki csalódása. „A Garrenek műve” című kétkötetes regényciklus új kiadása közvetlenül az író, Márai Sándor tragikus halála előtt jelent meg Torontóban. Ehhez a Vörösváry-kiadásban készülő munkához maga Márai írt előszót, melynek befejező soraiban már érezhető az író pesszimizmusa. Fiala Ferenc halála után újabb csapás érte az „Új Hídfő” folyóiratot. Dunai Ákos szerkesztő, édesapjával együtt autószerencsétlenség áldozata lett München közelében. Ákos aranyos humora válogatott szatíráiban, az „Elvtárscsúfoló” és „Ávósok” köteteiben maradt fenn számunkra. Ismét gazdag könyvcsomaggal jelentkezett Buchmesse 1989. Frankfurt. A magyar emigráció standja. Balról jobbra: Erdey Piroska, Terebessy Emőke, Filippi István, Erdey Sándor, Terebessy Emőke édesapja. Jobbra: Michael Hesse a frankfurti Német — Magyar Társaság helyettes német elnöke. 3. oldal