Hídverők, 1950 (3. évfolyam, 16. szám)

1950-08-25 / 16. szám

BAr íászlá: АО.ЧЛ'Ъ HYÍÍieYHÁZA •JÖHVnÍA. Szent István király ünnepén I Aug’.sztus 20.-án minden magyar a világ négy tájáról gondolatban haza szállt, hogy résztvegyen otthon, a megszokott környezetben az első katoli kus magyar király emlékére rendelt és szívvel megtartott ünnepségeken.Fele kezetre való tekintet nélkül ünnepelt az ország s talán az egyházat kivév( minden magyar, még a katolikus magyar is, ezen a napon elsősorban nem szentre, hanem ISTVÁN-га, a magyar,keresztény nemzeti birodalom megalkc tójára, a történelmünk egyik legnagyobb alakjára, de föltétien legélesebb látó honalapítóra gondol. Olyan honalapítóra, aki megfontoltságban és kön tekintésben a történelem legnagyobb fejedelmei közé tartozik. Kétségtelen egyetlen más király sem döntötte el annyira a nemzete jövőjének sorsát,mii éppen István király, a szent. Árpád vezér és a törzsfők örökül hagyják a magyarságra a vérség össze tartó erejét. Az egy Istent hivő hét komoly férfi odaáll, megvágják erüket jelképesen isznak egymás véréből és így fogadnak hűséget:egymásnak és a né peiJoaekl A vér örök összetaitó ereje csendül ki ebből az esküvésből, me] minden magyar száméra kötelez. Ősapáink egykori esküje mindannyiónkra szól legalább is azokra, akik vérségben azonosaknak tartják magukat velük. Törzsfők váltják egymást, vezérek, de mindég nagy gond a Duna-völgyé ben népet igazgatni. Furcsa világ van ebben a medencében. A világ legszebb leggazdagabb, harcos és földetdúró embernek egyaránt a legalkalmasabb terű létén furcsa világ járja a népekre. Még a hatalmas római birodalom sem tűi megkapaszkodni és tartósan megállni a Duna-medencében. Amíg a nemzet erejé­nek teljében, nem látszik végzetesnek e hely, mert a száguldó magyar lova. utolérhetetlen harci készsége és új küzdő modora lehengerli a veszélyt. Mi ’*■ “ azonban a környékező államok megtanulják ezt a harcmodort, elvérzik / isnép a harcokon,_s felrémlik a nyomtalan elpusztulás és kiirttatás vészé iye. István az első, aki valóban tudatosan megérzi, hogy abban a harcban,a­­mi mái ekkor kezd kialakulni Kelet és Nyugat között, nem lehet a középút ú­­tált, s a végén mindkét féltől összevert szamara, hanem saját érdekében ar­ról kell döntenie, hová áll. S ha odaéllt, ottmaradjon és erőt mutathasson! István Nyugat mellett dönt, s ezzel eldönti a magyarság jövő ezredévé nek alakulását. Nyugathoz áll s hogy népét is biztosítsa Nyugat oldaláról, bajor Gizella hercegnőt kéri és kapja meg feleségül. A katonai hatalom kié gészitéseképpen szükség van a királyságra való jog elismerésére. Vagy vala melyik nyugati uralkodótól kellene koronát kérnie,- ami bizonyos hűbéri le kötöttséget jelentene,- vagy - s ez István döntésében a jelentős: a pápátó magától! Talán közrejátszott ebben, hogy István Rómától kapott is koronát,: szazad érezhető hatalmi feszültsége a germán törzsek és Róma közöttjhogy s pápa a legsürgősebben küldi a koronát - megakadályozandó, hogy a nyugatiki­rályok bármelyike egy közismert bátor katona-nemzet keresztkomaságával e­­rősödjék. Talán a még nem véglegesnek mondható térítés megerősítése kíván a korona adományozása lenni, figyelmeztetés, hogy mivel tartozik a király az egyháznak. Mindegy: egy azonban bizonyos, a Korona István királyon keresztül a nyugati keresztény világhoz köti a magyarságot s ezzel vallási téren oly szorosra fonja Nyugat és a magyarság viszonyát, hogy attól a magyarság soha nem tudott, de nem is akart elszakadni; habár Nyugat ezt a ragaszkodását a történelme során vajmi kevésszer, s vajmi gyatrán méltányolta.Szent István birodalomalkotó géniusza észreveszi, hogy faji adottságénál fegva a magyar­ság nyugati államforma megalakítása során idegen népi elemeket kell felve gyen, akik számára a vérségi kapocs nem jelent semmit, vagy nem sokat; hát a faji kapocs fölé odahelyezi az egy-hit egységbekovácsoló összetartóerejé­nek vérszerződését. István vérszerződést köt a kereszténységgel.S ez a szer ződés is a mai napig érvényben van! így köt bennünket Árpád vezér vérségba István király, a Szent, istenhitben egymáshoz! Ezt a nyugattal és a keresz­ténységgel kötött vérszerződést ünnepli augusztus 20-án minden magyar s hó­dol Szent István országalkotó zsenije, hite és akarata előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék