Hídverők, 1950 (3. évfolyam, 16. szám)

1950-08-25 / 16. szám

ma is dívik titokban a fejvadászat kultusza,­ azok után, hogy egy kis ízelí­tőt kaptunk most Belgiumban arról, minő torz formában is jelentkezhet ez a világot­ üdvözítő princípium. Az az érzésünk, hogy néhány évre még szükségünk van ahhoz,hogy tisztán lássuk, ez a csodagyógyszer ie csak olyan, mint az eddigi panaceák voltak : nem jobb­­ és nem rosszabb! Az emberiség - nolens volens - rádöbben arra­, hogy a politikai demokrácia rendszere is csak annyit ér, amennyire értékes, művelt, fejlett és kulturált /,és becsületes, erkölcsös,- szerk.:/politikai szempontból az az emberanyag, mely ezt a politikai rendszert elfogadta és gyakorolja, örök érvényű törvény, egyetlen rendszer sem jobb, mint az az em­­beranyag, amelyre épült! A tekintélyuralmi rendszerek vezetőiben volt annyi bátorság,hogy ki merték mondani: a tömegek képtelenek politikailag önmagukat adminisztrálni, tehát azok vezetésre szorulnak! És átadták a vezetést a vezetésre hivatott kiválasztottaknak - mondván, egy modern állam végtelenül komplikált ,hetero­gén feladatai túlnőnek a tömeg értelmi színvonalán. És valóban minden ezen múlik: tudnak-e a tömegek államot vezetni, vagy a tömegeket vezetni kell!!! Az emberi szellem egyik csodája, az ókori Hellas, mind a két lehetőséget ki­próbálta: Lycurgos totalitásos rendszerét és Pericles ideális demokráciáját. Egyik rendszer sem bizonyult örökéletűnek!­­ s ma már csak az athéni Acro­­­polis romjai beszélnek Pericles demokráciájáról és Lycurgos tekintélyuralmi rendszeréről csak tudós professzorok adnak elő ifjú hallgatóiknak az egye­temi előadótermekben... A történelem útja nagyszerűen indult, kivirágzott, majd elkorhadt po­­­­litikai kísérletezések kadáverjeltől tarka! Rendszerek jöttek, rendszerek mentek:­ maradt a porondon maga az ember, aki Prometheus örök lázadó nyug­talanságával keresi a harmónia törvényét.S lehet, éppen az az élet titka,­­ hogy nincs is harmónia.... Nos igen,­ a szakszervezetek terrorja és az utca az elmúlt hetekben le­döntött egy trónt,­ itt Európa "demokratikus" nyugatán. Hogy egy király el­vesztette koronáját,­ talán nem oszt és nem szoroz. De a tanulság, amit a belga események tálcán kínálnak,­ ez oszt is és szoroz is! Valóban egy szán­tani feladat megoldása előtt állunk: hogyan lehetne egy olyan valóban de­mokratikus rendszert kimunkálni, amelyben a demokratikus népi önrendelkezé­si alapelv nem tekerné ki azükét magának a­ demokráciának?!! 1950. június 12.-én Edinburghban , az angol pártok és hatóságok képvi­selői jelenlétében tartotta kongresszusát a közel 30 nemzetet képviselő ABN antibolsevista szervezet. A gyűlés legérdekesebb mozzanatának könyvelte el az angol sajtó kisbaraki Farkas Ferenc vezérezredes­e katonai tárgyú előadá­sát a bolsevizmus elleni harcról. Nem kívántunk a gyűlésről addig megemlé­­­kezni, amíg valaki is azt mondhatná a következő megjegyzések után, hogy hja kérem, éppen most akartunk írni! Le kell szögeznünk, hogy ez volt az első alkalom, amikor úgynevezett magyar "háborús bűnös" nyilvánosságot kapott kül­­földi hivatalos fórumok előtt. Az emigrációs sajtó "szektarianizmust" emle­gető szuperszektariánus részlege olyan mesteri módon lenyelte az egész ügy ismertetését, mely egyszer és mindenkorra bebizonyította, hogy az emigráció bizottmányi sajtója föltűnően lódít, amikor azt meri állítani,hogy magyar s nemzeti érdekekért küzd pártpolitikai tekintet nélkül, mert Farkas Ferenc e­­lőadása kétségkívül nagy magyar siker volt, jelentősebb mint Nagyék locso­­­gása Amerikában, de nem szabad volt róla írni, mert nem "brancsbeli"! Ugyan­az a jellemtelen önzés, pártpolitika, gyűlölködés, a magyar értékek és ered­mények legázolása, mint ami sírba vitte egyszer az országot! Az emigrációs­ sajtó erkölcsileg tökéletesen levizsgázott. A szomorú az egészben csak az, hogy az MHKK, mint katonai szervezet lapja, a­ Hadak útján“sem számolt be er­ről az azután kifejezetten katonai érdekű felszólalásról! Mit jelent ez a hallgatás? Farkas, mint katona tartott előadást! Ha az MHBK nem politizál,­­miért halgatott! Mi pedig most utoljára, de szívből gratulálunk végre egy o­­lyan cselekedetnek, amivel a magunk részéről is tökéletesen együttérzünk.Az angliai előadás sok mindenre fényt vetett, nemcsak antibolsevista,hanem ma­gyarnak mondott emigrációs vonalakon is!6,áldott magyar egység!!! 5

Next