Hídverők, 1951 (4. évfolyam, 7. szám)

1951-04-10 / 7. szám

ezág Kormányzója" hivatalos levélpapíron, végig saját Kéziratával Hitlerhez "Kegyelmes Uram! Hálás köszönet! Ki sem tudom magam fejezni, milyen boldog va­gyok, mert ez a forrásvidék Magyarország számára - nem szívesen használok nagy szavakat - tényleg életkérdés, öt hetes újoncaink ellenére, lelkesedéssel és minden erőnkkel megyünk a dolgok elébe. Az intézkedések már meg is történtek , Folyó hó 16.-án, csütörtökön megtörténik az első határincidens,amit szombaton a nagy támadás követ. A barátság ezt a bizonyítékát sohasem fogom elfelejteni, és Kegyelmességed háládatosságomra mindenkor sziklaszilárdan számithat.Barát ­­eágös hódolattal Horthy s.k. " /: /:Prozess gegen die Hauptkriegsverbrecher , Band XXXI, 154/155 oldal, Dokument 2816-FS.:/ Hát igen, nehéz lett volna Hitlernek bebizonyítani, hogy "barátságos hó­dolója" miként egyezteti össze "hálájá"-val; melyre Hitler "mindenkor szikla ­­szilárdan számit"-hatott,a titokban folytatott árulási kísérleteket. Az ezeré­ves történelmi Magyarország akkori feje ottáll néhány német tisztviselő előtt, zavartan dadog, nem tudja, melyik lábéra álljon, amikor ráolvassák az árulást. De akkor sincs meg benne a történelmi alak nagysága, hogy odavágja:igen,tettem és vállalom a felelősséget, hanem hol Kállayra tol mindent, hol "nem tud sem­miről"! A dicsőséges magyar történelem hanyatlásának egyik legszomorúbb jelene­te ez, amelyet senki sem fog a magyar .történelemben büszkén emlegetni.Bocsánat, Baranyai Lipót úr kivétel, mert ő erre büszkén hivatkozik! Baranyai Lipót cikke további részében ezt írja:" Kállay készülődése azon­ban nem maradt titok a németek számára" és "a Führer március 18.-én Klessheim­­ben kijelentette, hogy mivel Magyarország az átállás gondolatával fog­lalkozik, megfelelő rendszabályokhoz kénytelen nyúlni, ami az ország megszál ­­lését jelentette." Kállay ebben a mondatában két tényt igazol, hogy 1./ Horthy és környezete nem a háborúból való kiugrást tervezte, hanem csak át akart áll­­ni a másik oldalra s ott folytatni tovább a harcot, ontani a magyar vért s 2./ ÏÏTtler nem jószántából küldött csapatokat 1944 március 19.-én Magyarországra , hanem erre "kényszerült"! Kényszerült Horthy és Kállay magatartása miatt! A megszállást tehat nem azért hajtották végre a németek, hogy a szélsőjobboldalt és főleg Szélasit hatalomra segítsék, hanem mert nem volt más választásuk! De vájjon, kihez akart átállni Horthy és Kállay? Nyugathoz? Az olasz csizma sar­kéból csigalassúsággal felfelé kúszó angolszászokhoz, vagy a Kárpátok felé vil­lámgyorsasággal előretörő oroszokhoz? A Nemzeti Bank teljes arany és valuta ­­készletére - még abból az időből, amikor Eckhardt, állítólag,nem könnyítette meg annak állományát - kérjük, válaszoljon Baranyai Lipót úr, hogy az "ország-ve ­­szejtő'akkori hatalmasok,vajjón,a hatalom őrületétől korbácsolva pozíciójuk i­­deiglenes mentése érdekében egy "román stilusu" árulással szovjet ágyutöltalᣭ­ké akartát aljasitani vérző honvédségünket egy európagyilkos kalandban? Vagy ha a fegyverletételt Nyugat előtt akarták végrehajtani, akkor miért a Kárpátok gerinceire vezényelték a katonaságot, - csak nem azért, hogy majd a szovjet e­­rők ott gépkocsikat boceájtanak rendelkezésre és Nyugatra szállítják a fiain ­­kát?! Komolyan azt hiszi Baranyai Lipót úr, Sztálin elhitte volna, hogy Horthy és kormánya a Németországnak megüzenendő háborút nem a budapest-bécsi országú­ton, hanem a Csíki havasokban fogja majd megvívni? Mi, "ékverők" egyáltalán nem ringatjuk magunkat Hitler Adolf izzó magyar­­barátságának illúziójában s erre annál inkább nincs okunk, mert Hitler barát ­­ségából - hatalmi vonalon - csakis és egyedül az a rendszer profitált, amely végül - sziklaszilárd hálédatosság ide, sziklaszilárd háládatosság és barátsá­gos hódolat oda - olyen kéjesen, olyan odaadóan próbált belehányátlani Sztálin atyuska patyolatos ágyába, - de egyet leszögezünk: addig, amíg a magyarság a német-magyar antibolsevlsta szövetséget betartotta, Németország nem szegte meg a szövetségi határozványokát, ellenben felmondta s akkor, amikor az ország tud­ta nélkül, sőt az ország ellenállásának tudatos gyöngitésével az akkori ma­gyar kormányzat Németországot - és az akkori helyzetben a bolsevizmus ellen védekező Európát - hátba akarta támadni. Ez történelmi tény és minden más ál­lítás csak önmosakodás. Baranyai cikke további részében Hitler határozatát, hogy Magyarországra a német csapatok hátbatámadásának meggátolására csapatokat küld, így magyarázza: "Érthető, hogy a Führer ezt az értékes területet /Magyarországot/ az Ostfront középső és déli szakaszának közvetlen mögöttes területét nem hagyhatta olyan nép kezén , amely hosszú történelme folyamán mindég igényt tartott arra, hogy sorsét saját kezében tartsa." Baranyai e szavai szerint tehát a szovjet, Sztálin elvtárs keze a magyar nép saját keze volt. Mert Horthy Miklós Sztálin

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék