Hídverők, 1952 (5. évfolyam, 4-24. szám)

1952-02-25 / 4. szám

Minden szerkesztőség é­­letében vannak "ünnepnapok”, amelyeket valahogy melegeb­­­ben ül meg,mint a többit. A mi ünnepnapunk a "csendőr­­­nap." Ünnepnapunk,mert szív­ből becsüljük ezt a világhí­rű magyar Testületet és ün­­­nepnap, mert amikor csak a rágalom, gyűlölet és mocsko­­lás tombolt e Testület felett és a rombolás ülte bosszúját a védtelen életbenmaradot­­takon, rugdosott bele a ha­lottak és mártirok sírjába,a Hídverők volt az első, mely tisztelgett e Testület nagy­sága s a csendőrmártirok, a csendőrhősök és a még élő és üldözésükben is igaz csendő­röknek, igaz magyaroknak ma­radt fiaink előtt, to,1952 - ben egyedül a volt kommunis­ta újságírók kezében lévő e­­migráns lapok nem emlékeztek meg már a "Csendőr­ nap"-ról! Isten velünk volt és velőnk is marad! Bajtársaim, csak így tovább! Képeink: őrségvál­­­tás a Vár­ban. 1./ A zászló át­adása.2./A f­elv­o­nuló őrség a Várban.

Next