Hídverők, 1959 (12. évfolyam, 1-23. szám, Évkönyv)

1959 / 12. szám

Hogy az illető vagy illetők mögött még saját közeli csa­ládtagjaik sem állnak egy blokként - a kissé távolabbi rokonság­ról nem is beszélve -, az annyira természetes, hogy kár beszélni róla. De szépen, sőt felemelően hangzik! A gyanútlan magyar lelki szeme előtt egy a Kis Magyar Al­földnél is nagyobb mezőség lebeghet, ahol a magyarok, tízezres sorokban, egy tagként állnak vezetőjük mögött. És ez olyan nagy lelki megnyugvást adhat idegen országok részvétlenséget termő ki­etlen lankáin.­ ­ Viszont minden mellébeszélés ellenére ijesztően alacsony a taglétszám az egyesületekben. Ezen még a gyakran rendezett és kantinnal egybekötött táncmulatságok, disznótoros vacsorákkal sú­lyosbított bajtársi összejövetelek, vagy a vezetőség minden egyes tagjának „egyéni és üde vonzereje" sem tud sokat segíteni. Alig van tag, és ez tény! Ezen pedig rohamosan és sürgősen segíteni kell, és ezt a segítséget célozza a migráns magyar vezetők és szervezők által újabban felkapott „HATENEMLÉPSZELÉNBIZONYULÉFEK" társasjáték. Az alapgondolata annyira egyszerű és kézenfekvő, hogy szinte érthetetlen, miért nem jutott ez már évekkel ezelőtt „el­hivatott" vezetőink eszébe, bár az igazat megvallva, csak ott le­het játszani, ahol több egyesület és már legalább egy-két csúcs­szerv is van, avagy az egyesületek, eltekintve minden „kicsúcso­­sodás"-tól, már hatalmas és erős Szövetség­be tömörültek. Az előjáték a következőképen játszandó. Az ember, helye­sebben, a migráns elnök összehívja egyesülete ( „Üres Szalmát Va­dul Cséplő Magyarok") mind a huszonhárom tagját. És ezekből szép sorjában újabb huszonhárom egyesületet alakít úgy, hogy mindegyi­kük minden új egyesületben szerepel. Mivel a játékot mindkét nem­beli felnőttek játszhatják, a „szebbik nem" sem kivétel, így az Ost­i Bandi, aki a fenti egyesület titkára, az új „Szélmalomhar­­cosok"-nál alelnök, a „Falra Borsót Hányók"-nál gondnok lesz, és így tovább. Az Idéi Lenke elnöke lesz a „Magyar Szalmalángok"női tagozatnak, ugyanakkor jegyzője a „Füst Láng Nélkül" körnek és egyszerű tagja a „Kákán Csomót Kötők Szövetségé"-nek. Vagyis előállt huszonhárom magyar egyesület, melyek tény­leg meg is vannak, nem csak papíron szerepelnek. Ekkora keretre szokás szerint legalább két csúcsszervet és egy szövetséget kell kanyarítani. Ezután a csúcsszerv elnöke, vagy a szövetségi elnök már nyugodtan írhatja bizalmasan, elnöki iktatószám alatt akárhová, hogy: „... és a Turraburrai Csibor-parkolók Csúcsszerve nevében, mely huszonhárom magyar egyesületre támaszkodik, kijelenthetem mint­­elnök, hogy ..." stb . Aki valaha elemi számtant tanult, könnyen kiszámíthatja egyszerű szorzással, hogy ahol huszonhárom egyesület van és mind­egyiknek huszonhárom tagja, ott összesen 529 egyénnek kell sze­repelnie. Tehát Handa Bandi, a Csiborpatkolók csúcsszervi elnöke ennyi magyarra támaszkodik. Az már csak mellékjelenség, hogy így lehet 23 darab ma­gyarból 529 magyart csinálni úgy,­hogy eme migráns egyének egy darabban maradnak a szaporítási művelet után. Sem osztódniuk nem kell, sem darabokra nem vágják őket. Mind a huszonhárom vígan él és boldog. Erre a boldogságra meg is van minden okuk, mert sze-

Next