Hídverők, 1962 (15. évfolyam, 1-5. szám)
1962 / 1. szám
nőnk veszélyesek a nemzetközi kalandor-világ számára. Kiárok, trebitschek,gombocok paralitikus őrjöngése nem érdekel, hiszen ők csak jobban-rosszabbul fizetett ügynökei, szerintünk szégyenteljesen gyüge megbízottai egy "láthatatlan ellenségnek". A láthatatlan ellenség sohasem fogja elérni nálunk, hogy a ránk uszítottak habzó csaholása elvonja figyelmünket az igazi veszélytől, amely fenyeget. Régóta tudjuk és hirdetjük, hogy 1950 óta megváltozott, döntően megváltozott az erőhelyzet szerte a világon és hogy a nemzetköziség minden látszólagos eredményei és hódítása ellenére védelembe szorult már és a sarokba szorított sakál ideges vadságával védekezik. A harc, amelynek egy kis harcosa voltunk, nem volt hiábavaló és a világ ébredése az igazi veszéllyel szemben nemcsak megkezdődött, hanem a józan világ támadásban van az irtásra és uralomra készült erőkkel szemben. Hogy pedig valamelyik buzgó demokratikus hatóság bele ne kapaszkodjon e kijelentésünkbe, hogy az antiszemitizmus,kijelentjük, hogy a zsidóság is csak eszköz ennek a láthatatlan uralomratörőknek a kezében, amelyet 80 esztendeje tudatosan állítanak az első vonalakba, hogy a világ ébredése és magára találása pillanatában mindent rájuk lehessen fogni és ők legyenek a történésekért felelőssé tett elemek. Hogy így fejezzünk ki magunkat, a láthatatlan ellenség, az igazi romboló erő nem egy faj, felekezet, világnézet tagjaiból tevődik össze, hanem vegyüléke a különböző árnyalatok végtelen változatában Rómától Tel-Avivig, az Északi-saroktól a séli-sarkig mindenütt jelenlévő összeesküvőknek. Krisztustól Budától, Mohamedtől ellopott erkölcsi kívánalmak emlegetése keveredik itt a marxi tanokban kifejeződő világhódítási gondolatokkal. Ezzel az emberiséget fertőző rákkal állunk szemben, jelentkezzék ez a megbetegedés bármilyen színezetben és bárkinek a szájából. Az igazságot keressük és semmi mást és az iazságért szembeszállunk mindenkivel,vegye körül tömjénfüst, üljön trónon, vagy énekelje a Kohl Eidvét, vagy az Internationálé munkásindulóit, és e harcunkat ezzel az erővel szemben a magyarságért - írónkért és nemzetünkért folytatjuk. És ehhez segítségül nem tudunk senkit hívni. Előfizetőket keresünk, de bajtársaink magunk állnak be a tarcosok,a küzdők sorába, mert magasabb célok követésére rendelt lelküket így írja elő számukra. E célokért harcolókat, nem lehet unozni, toborozni, e harcosok mind önkéntesek, felfogásuk szellemük magasabbrendűsége miatt. Mi csak az ő kívánságuk s 1.1 kük kifejezői vagyunk! Ezt a történések ránkrótta narancsot és hivatást teljesítni fogjuk a jövőben is. Ebben a szellemben indulunk el ! Buj- „Hínárjában. Bajtársak. Előre!