Képes Világhiradó, 1964 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1964-11-01 / 11. szám

Hullanak az égről az au­gusztus­ végi csillagok. Ma­gyar csillagok, melyek éve­ken át tündökölnek, aztán halványodnak, majd lehulla­nak az emberi szemek elől végleg, hogy csak a történe­lem lapjain éljenek tovább. Ilyen magyar csillag volt dr. Csilléry András is, aki a kanadai Quebec tartomány egy kis barátságos francia városában, Drummondville­­ben hányta le örök álomra szemeit. Tündöklő csillag volt egykor, nagy és igaz ma­gyar. Bátor, rendíthetetlen, megalkuvás nélküli kemény harcos, ha a keresztény er­kölcsön alapuló igazságért kellett küzdeni. Sajátos egyé­niség, aki mint katona, or­vos, ellenforradalmár, politi­kus és tudós egyformán meg­állta a helyét és pedig példa­mutató derekasággal. Óbudán született még a boldog békevilágban, 1883- ban. Édesapja ügyvédeske­­dett, majd mikor bíró lett és Segesvárra, később Nagy­károlyba helyezték, fia, Csil­léry András ezeken a helye­ken járta középiskoláit. Hon­védelmi stipendiummal Bu­dapesten végezte az orvosi egyetemet, melynek diplomá­ja után, mint katonaorvos szolgált, 1909-ben nősült meg. Elvette Pálik Bélának, az Európa-hí­­rű állatfestőnek nagyművelt­ségű leányát, Margitot. 1913- ban kilépett a hadsereg kö­telékéből és a külföldet jár­ta. Fogászati tanulmányokat végzett és a berlini egyete­men specializáltatta magát. Az első világháború elején ismét bevonult és a harctere­ken szolgált, majd 1917-ben, mint orvos őrnagy a Honvé­delmi Minisztériumban ka­pott beosztást. A világháború gyászos vé­ge, az összeomlás, szemei előtt zajlottak le és barátai­val elkeseredett fájdalommal tapasztalta a csőcselék ural­mát. Szervező ereje azonban nem hagyta nyugodni és dr. Pekár Mihállyal és annak testvéré­vel Gyulával, valamint Fried­rich Istvánnal és meghittebb barátaival Baross utcai laká­sukban hetenként tartottak titkos összejöveteleket. Ez a baráti kör mindjobban kiszé­lesedett. Vasúti tisztviselők is voltak köztük és azok bevonásával potyautasként küldték Dunántúlon át Sze­gedre a megbízható tiszteket és altiszteket. József főher­ceggel voltak állandó kapcso­latban és a „Fehér Ház Baj­társi Közösség” néven csen­desen készítették elő a buda­pesti ellenforradalmat.­­ Közben Kun Béla vörös kor­mányát felváltotta a Peidl­­kormány, kiknek első legfon­tosabb ténykedésük volt, hogy a börtönből külföldre szöktették Kun Béláékat, hi­szen kormányukban jó né­hány olyan miniszter volt, akit Kun Bélától vettek át. Csillérynek a rendőrségen is voltak beszervezett, meg­bízható baj­társai. Néhány jó­termetű detektívet a Sándor palotába hajtatott, ahol ép­pen minisztertanácsot tartot­tak. Az előszobában strázsáló tucatnyi lenin­ fiút „kezeket fel” kiáltással lefegyverzik. Csilléry beront a megriadt minisztertanácsba és azonna­li lemondásra szólítja Peidl Gyula miniszterelnököt és társait. A megrettent minisz­terek a kívánságnak eleget tesznek és Csilléry házi őri­zetbe kísérteti őket. Fried­rich Istvánnal együtt azon­nal felhozzák József főherce­get Alcsutról, akit Homo Re­­giusnak tekintenek és kezébe adják a hatalmat. József fő­herceg Friedrich Istvánt bíz­za meg a miniszterelnökség­gel. Az egyes minisztériumok­ból kiválogatják a rátermett adminisztratív államtitkáro­kat és az egyes tárcákat a fő­herceg így szakemberek ke­zére bízza. Csilléryt népegész­ségügyi miniszterré nevezte ki, de ő a kinevezést elhárí­totta magától. A főherceg azonban az ő szokott tőről­­metszett magyaros módján ráparancsolt: „Hallja Csillé­ry, ha már megfőzte ezt az ellenforradalmi puccsot, ak­kor itt a helye és egye is meg!” További tiltakozásnak helye már nem volt. Nem is igen szabadult meg a politi­kától vagy húsz esztendőn át. A parlamentnek folyamato­san tagja volt és miután Wolff Károllyal megszervez­ték a Keresztény Községi Pártot, élénk vezető szerepet vitt Budapest székesfőváros életében. Sokoldalú politikai elfog­laltsága mellett állandóan tu­dományos kutatásokon is dolgozott a stomatológia me­zején. Külföldi kongresszuson DR. CSILLÉRY ANDRÁS ÉLT 81 ÉVET Dr. Csilléry András, volt miniszter, egyetemi tanár

Next