Képes Világhiradó, 1968 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1968-09-01 / 9. szám

FÜRY LAJOS: Folytatásos regény 25. FOLYTATÁS Képzelje csak mi lett volna, hogyha hazaérkezésem után találkozunk, a nagy boldogságban összekelünk és akkor engem visznek a börtönbe. Járhatott volna könyörögni az őrök­­höz, hogy egy darab bájglit, vagy szalonnát becsempészhessen nekem. Esetleg tűrte volna, hogy valami ellenszolgáltatásként meginvitálják az ágyba. A négy fal között őrlődtem volna azért, hogy mi van vele odakint és ő pedig őrlődött volna utánam, küzködve, vergődve. Hát az jobb lett volna? Ugye, hogy milyen jó néha a gondviselés hozzánk. Akárhol van, néha, biztos, úgy az emlékein át, eszébe jutok és akkor, ha még hisz, talán imádkozik egyetérteni, vagy só­­hajt. Néha én is, így van ez jól. Megint elhallgat. Felhő takarja a holdat és most csak a parázs üszkös fénye világít. 12. Kilenc óra van reggel. Kati már ébren van, cigarettázva fekszik az ágyán. Már korán reggel hozta a két kancsó tejet a lány. Messziről motorkerékpár puffogását hallja. Gyorsan felkel, öltözik és kiáll a verandára. Perceken belül ott pöfög a motor a ház előtt. Juhász Karcsi hozza a friss süteményt, kezében egy csokor virág. — Kezicsókolom Katóka, engedje meg így kívánjak jó reggelt és ezzel a kis virággal fejezzem ki tiszteletem és hódolatom... A lány zavartan elpirul. — Hát ez igazán kedves magától Karcsi... Csak azért felmotorozik ide a szőlőhegyre, hogy felhozza nekem a reg­gelihez a süteményt... Karcsi nagyot sóhajt. — Tudja, hogy mennyit jár az eszemben maga Kateka... Megvallom úgy, ahogy van, én állandóan magára gondolok... A lány zavartan megfenyegeti. — Vigyázzon, túlságosan hevesen udvarol... Cigarettával kínálja. Megint csak a fiú kezdi. — Kateka, nagyon szeretném meghívni egy motoros ki­rándulásra, Badacsonyba. Tudja, hogy micsoda szép hely és ott a helyszínen ízlelnénk meg a kéknyelűt. Megnéznénk a pincét is, a festőt. Van ott egy jó haverom, végigmuto­gatna mindent. Azután felmennénk a Kisfaludy forráshoz... Aggódva figyeli a lány arcát. A BÁCSI CSODAKÚT — Ugye eljön Kateka? Hát mit is csinálna itt egész nap? Majd meglátja, hogy milyen jó lesz. Ott is van strand, vagy hajózni is mehetünk... eljön Kateka? Valamit kellene mondani ennek a fiúnak. Valamit, hogy ne bántsa meg, de mégis elfogadható ki­fogás legyen, hogy mért nem akar menni. Mit mondjon? — Nézze Karcsi, én nem akarom azt, hogy magának baja legyen abból, hogy eljár motorozni... A fiú türelmetlenül közbevág. — Ezt én már elintéztem. Közben hivatalos dolgokat is lehet intézni. Ott Badacsonyban mindjárt el tudom intézni a rendelést a legközelebbi szállítmányra, szóval e miatt ne aggódjék és különben is, ha nem tudná, én vigyázok erre magam is, én nem hanyagolom el a manám... Kati még mindig kifogást keres. — Aztán meg tudja, nekem rengeteg dolgom van. Még mindig nem intéztem el a szőlővel kapcsolatos hivatalos dolgokat sem... Juhász Karcsi mosolyog. — Segíthetek abban is. Mondja meg, hogy hová és mikor kell menni, Füredre? Már is viszem, vagy Tapolcára, hová tartozik az ügy? Kati az egyik korsóba vizet tölt és beleállítja a virágot. — Nézze Karcsi, én szívesen elmegyek kirándulni, de nekem legkésőbb hat órára Itthon kell lennem... A fiú csóválja a fejét. — Hat órára? Hiszen akkor a legszebb. Megvárni a nap­lementét és ott vacsoráznánk a teraszon, vagy a sétahajón... A lány most már elkomolyodik. — Mondtam, nekem itthon kell lennem, hat órára, mert el kell még a dolgaim intézni. Ha ez így megfelel, szí­vesen megyek... Juhász bólogat. — Minden perc jó, amit nekem ad. Boldogan megelégszem ezzel is, mert magával lehetek. Tehát akkor tessék úgy készülni, hogy indulunk. A rádió szerint tiszta, napos időnk lesz. Mennyi idő alatt készül el Kateka? Egy óra múlva itt vagyok. Készen lesz? Jó így? Kató Int. A motor felveri a port a homokos úton, amikor nekiáram­­lik a legelő felé. A szőlők közt látni, ahogy a por emelke­dik, amerre jár. Éppen készülni akar, amikor csapódik a léckapu és valaki felköszön a lépcsőről. — JÓ reggelt... AZ KÉPES VILÁGHIRADÓ

Next