Krónika, 1976 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1976-03-01 / 3. szám

Magyar Nemzet között. Gróf Andrássy Gyula, volt negyvennyolcas emigráns és Deák Fernc munkálták ki a megegyezést, mely azonban nem volt kielégítő magyar szempontból. Kossuth Lajos emigrációban maradt, de itthon ő élt a magyar szívekben. Magyarországon a magyar fajú lakosság általában ellenzéki 48-as kép­viselőjelöltre szavazott. A románok már meghaladták az erdélyi magyar­ és székely nép együttes lélekszámát, saját népükből nőtt és azzal magát azonosító középosztályt termeltek ki, mely telítve volt a dáko-román öntudat­tal és 1878 óta maga mögött tudta a szomszéd 6 millió testvérét egy független, gátlástalan, gyors tempóban izmosodó, fejlődő, önálló nemzetállamot, a Román Királyságot, Regátot. Az erdélyi románok nem magyarosodtak, ők szívták fel a szórvány-magyarokat, a vegyes lakosságú községeket. Ahol még pár száz évvel azelőtt alig volt román lakos, a folyó völgyein benyomultak a Nagy-Alföldre is. Fiaikat iskoláinkban, egyetemeinken taníttatták, államköltségen, de ezekből nagyon kevés lett renegát. Meg is mondották, ők nem galíciaiak, akik hirtelen asszimilálódnak, hazát, nevet cserélnek, és ha fordul a kocka, disszimilálnak. Ugyanakkor azonban a székelység kivérzett a Regátba, 10 és 10,000 számban Bukarest és a petróleum vidéken nagy magyar városrészeket foglalva el, megbecsült, keresett beván­dorló az új országban. Vagy hajórakomány számra, százezrenként vándoroltak Amerikába. ,,A menekülő forradalom”, ahogy Ady nevezte őket. És tudjuk, hogy a kivándorló általában úgy jön el, hogy összekuporgat valamit és megy vissza pár év múlva a vele mostohán bánó szülőházába. De aztán kisebb­­nagyobb akadályok, végül világháború, „igazságos” békék, idegen uralom és így tovább, míg az emigráns nem tér vissza soha. Ha az a millió, aki az első világháborúig kivándorolt nem is volt mind magyar, hanem tót és rutén is, akik Benes és Massarykkel megcsinálták a pittsburgi egyezményt, nagy része az volt. Ezekből otthon méginkább lehetett volna jó polgár, kisbirtokos és ezek hiányoztak, mint Málnási „Magyarország Őszinte Története” mondja a haza védelmében mint egy vagy két új hadsereg. Ugyanakkor a hírhedt ,,Albina” román bank és a román szövetkezeti mozgalom állami és guruló román pénzen tervszerűen vásárolták fel az eladó bir­tokokat és juttatták román kézre. Egy fiatal képviselő, Bethlen István, aki az erdélyi román földbirtok-politikát szóvá tette a háború előtt és az öreg Jancsó Benedek történész, aki mint a „Nemzetpolitikai Intézet” A nagyszebeni csata, 1976. MÁRCIUS KRÓNIKA 13

Next