Krónika, 1980 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Wass Albert: Fél évszázaddal ezelőtt, ha megkérdeztek volna, hogy ítéletem szerint mi a legfőbb lényege annak az erdélyi örökségnek, melyre — mint időtálló fundamentumra — jövendőnket súlyos időkben építenünk szükséges, gondolkodás nélkül válaszoltam volna: tolerencia. Politikai és vallási türelmesség, mások jogainak tisztelete, Erdély magyarjainak ősi erényei. Nem mintha ezek az erények azóta értéküket vesztették volna. Azonban az elmúlt fél évszázad keservesen megtanított arra, hogy manapság ezek az erények csak a leigázottak lelkében találhatók meg. A hatalmon lévők számára ismeretlenek. Akik pedig üldöztetést szenvednek, azoknak szükségük van egy olyan szellemi és lelki páncélzatra, mely megvédi bennük az idealizmust, a szebb jövendő lehetőségének reményét. Akit lépten-nyomon gyűlölet tapos, az olyan ember számára a felebaráti szeretet hite utópiának tűnik mindaddig, míg törvényre nem bukkan, mely a szeretetet gyakorlatilag is a gyűlölet fölé emeli. Márpedig örökségünk gazdag fegyvertárában megvan ez a törvény. Erdély aranykorát hozta magával a Kárpát-medence legsötétebb korszakában. Legnagyobb erdélyi fejedelmünk, iktári Bethlen Gábor, így foglalta szavakba: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki, bizonyára senki!” ... Ez a Szentírásból vett prófétai idézet szellemi és lelki törvénnyé változva nemcsak megmentette Erdély magyarjait, de magasra emelte a világ előtt. Ha Isten velünk — ha hűséggel kitartunk az igazság, a tisztesség és a hűség útján s ezt cselekedve belehelyezzük magunkat és nemzetünket az isteni hatalom erővonalába —, ki lehetne akkor ellenünk? Mindössze azok, akik Isten ellen vannak. A messze időkre visszatekintő történelem viszont azt tanítja, hogy akik Isten ellen vannak, azokat elfújja a szél s elnyeli az idő homokja s nevüket fölcseréli „senki”re. Nem véletlen tehát, hogy a most induló 1980- as esztendőt a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor emlékezetének kívánjuk szentelni. A bethlen-gábori örökségre, erre az emberiesség erényein messzi túlmenő istentudatra még soha akkora szükségünk nem volt, mint manapság, amikor nemzetünket elnyeléssel fenyegeti az elfogultság, a türelmetlenség és a gyűlölet. S mikor látszólag minden politikai és fegyveres erő a gyűlölet oldalán foglal állást — ellenünk. Csak ez a bethlen-gábori örökség menthet át a mai szellemi özönvízen, mely ránkszakadt. A határozott és megingathatatlan tudat, hogy van Isten, s hogy ez az Isten egy igazságban és szeretetben lakozó erőforrás, egyetlen valódi erő, mely minden egyébnél hatalmasabb. És nincs a világnak olyan eldugott pontja, ahol ez az isteni hatalom ne lenne jelen és nincsen a világnak olyan helyzete, melyből ez az egyetlen örökértékű hatalom ne tudná kimenteni azokat, akik ezt a felmérhetetlen erőforrást megfelelőképpen alkalmazzák. Nyissuk meg tehát Bethlen Gábor esztendejét illő módon: mutassuk meg a világnak, fölemelt fejjel, hogy Isten útját járó, istenhitre épülő, erkölcs alapján álló lelkes nemzet vagyunk. Nemcsak hiszünk az ígéretben, de valóságnak tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik! S mindjárt a legelején kezdjük: igaz testvéri szeretettel szeressük egymást, nemcsak szóban, de tettben is. Mert akik egymást nem szeretik, azok miként szerethetik Istent s miként válhatna bármi is a javukra? Tűnődjünk ezen, magyarok. Erdélyi örökségünk 1980. JANUÁR OLVASÓINKHOZ. — Az infláció, az árak állandó emelkedése olyan világjelenség, amellyel az utóbbi években mindannyian találkoztunk. Kitérni előre nem lehetett, sem 1978-ban, sem 1979-ben. Ennek ellenére a KRÓNIKA előfizetési díját az elmúlt két esztendő folyamán nem emeltük. Olvasóinkhoz intézett válaszleveleink százaiban azt kértük csupán, hogy új előfizetők gyűjtésével segítsék át a KRÓNIKÁT a megnövekedett kiadások gondjain. Ma azonban az időközi nagy árdrágulások következtében ott tartunk, hogy a két évvel ezelőtt megállapított előfizetési díj nem fedezi a folyóirat nyomdai előállításának és postázásának költségeit. Az 1980-as év kezdetén a 6-ik évfolyamnak indulásakor fel kell tehát emelnünk az előfizetés évi díját 20 dollárra, illetőleg légipostás szállítással 28 dollárra, hogy folyóiratunk fenntartását az elkövetkező évre biztosíthassuk. A KRÓNIKA ma már 59 különféle országba látogat el rendszeresen, ahol magyarok élnek, s ezt az 5 világrészre kiterjedő szellemi kapcsolatot — a magyar írás élő üzenetét — csak akkor tarthatjuk fenn, ha Olvasóink a jövőben is megadják támogatásukat, velünk közösen vállalják az áldozatot és segítenek abban is, mint tették az elmúlt esztendők folyamán, hogy rokonaik, barátaik bevonásával szélesítik és bővítik olvasói táborunkat. KRÓNIKA 3