Krónika, 1992 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
megye, mikor éppen egy Turul madarat állított fel Bánhidán? Vajon hová és mivé lett Feszty „Bánhidai ütközet” című festménye? Négy évvel az 1996-os évforduló előtt veti fel a Krónika e kérdéseket abban a reményben, hogy nem csak egyének, de a magyar újságok és folyóiratok is érdemesnek tartják e kérdéseket felvetni. Múltunk szakszerű és objektív, de egyben megértő és szerető felkutatása lehetne egy hasznos és méltó felkészülés az 1996-os év ünneplésére. Hozzászólásokat, terveket, munkákat a Krónika kiadó hivatalába kérjük. Emellett leveleinkkel talán felkereshetnénk történészeinket, Komárom megye vezetőségét, politikusokat, a kormány tagjait megkérdezvén, tudják-e, hogy hová lett a bánhidai Turul emlékmű az elmúlt negyvenöt év többi elmozdított magyar szimbólumaival. Ezeregyszáz kanadai dolláros pályázat A Krónika felhívására felelve magyar társaságok, intézmények és vállalatokkal együttműködve a METEM International (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége) egy ezeregyszáz kanadai dolláros pályázatot hirdet meg „A bánhidai ütközet és a magyar honfoglalás a mai történeti kutatások fényében” című tanulmány megírására. 896 a magyar honfoglalás befejező éve volt és ennek egyik fontos eseménye a bánhidai ütközet. A tanulmánynak ismertetnie kell az erre vonatkozó forrásokat, kezdve legrégebbiektől (mellékelve az összes ki nem adott ide tartozó források fénymásolatát) a mi korunkig és vázolni a történeti kutatások mai álláspontját. A tudományos munka, illetve munkák terjedelme legalább 45-50 dupla sorközzel gépelt oldal legyen és 1995. január 1-ig kell elkészülnie. Ugyanazon év nyarán, a színhelyen, Bánhidán, egy konferencia keretében e célra kinevezett hét tagú bizottság kritikus bírálata alapján a követelményeknek megfelelő munka kapja meg a kitűzött pénzjutalmat. A METEM díjas munka pénz jutalom mellett a METEM Vázlatokban kerül kiadásra a többi beküldött munkák részletes ismertetése mellett. Munkákat a METEM International, Regis College, 15. St. Mary Street, Toronto, Ontario, Canada, M4Y 2R5 címére kérjük. Ugyanerre a címre kérjük mindazon magyar társulat, intézmény és vállalat megkeresését, mely a METEM Internationallal együttműködve a meghirdetett pályázatot helyesli és támogatni óhajtja. ♦ A képeket a királyi magyar kereskedelmi minisztérium megbízásából a királyi magyar állami vasutak Ungarn cím alatt 1911-ben kiadott nagyméretű művéből vettük, mely Magyarország vonathálózatán keresztül képekben mutatta be a történelmi Magyarországot azzal a céllal, hogy növelje az ország idegenforgalmát már abban az időben. A 35 cm hosszú és 28 cm széles több mint három kilós nagy képeskönyvet az első világháború idejéből egy szegény emigrációs magyar cipelte magával egyéb holmijával az idegen honba emlékül régi szép hazájára. Kostya Sándor Ünnepély szabadságharcunk 36. évfordulóján November 8-án emlékeztünk meg a magyar nemzet szabadságvágyának legutóbbi fellángolásáról, mely 1956 őszén megrázkódtatta a világot. Bevezetőül a magyar himnuszt és a kanadai himnuszt énekelte el a Kodály-kórus, Zadubán György vezényletével. Majd a „Szent Erzsébet” és „Arany János” magyar iskolák növendékei, Kerekes Anna- Mária, Meleg Áron, Kovács Zsuzsa és Zsárik Erzsébet szavaltak — élő cáfolatai a sötétenlátóknak, akik az idegen tengerbe való beolvadást elkerülhetetlennek vélik. Mátrai Rózsi, a KMSZ titkára, egy magyarországi élményét mondta el, találkozását az 56-os évek egy névtelen hősével. Szvat Richárd egy ismeretlen költő versét adta elő. A „Szivárvány” citera-zenekar magyar népdalokat játszott Maroskuti György vezetésével. Majd Balogh Bea lépett a színpadra és elszavalta Váczy M. egy szép versét, a tőle megszokott mély átérzéssel. Kovácsné Papp Ildikó Márai Sándor ihletett költeményét adta elő. Ezek után Alan Redway, meghívott parlamenti képviselőnk szólalt fel a rokonszenv meleg hangján. Walter István, a KMSZ elnöke, volt az ünnepi szónok. Beszédében megemlékezett a magyar televízió belső harcáról, a Hankiss elleni drámai tüntetésekről Budapest utcáin, és reményének adott kifejezést, hogy a nemzeti erők előbb-utóbb győzni fognak. Az 56-os szabadságharcra emlékezve, hangsúlyozta annak felmérhetetlen jelentőségét, hogy t.i. elindította a folyamatot, mely végülis a szovjet összeomlásához vezetett. Zydron Veronika konferált, tökéletes magyarsággal. Andrékovics Péter zárószavaiban köszönetet mondott a közreműködőknek és felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az ünnepély után megkoszorúzzák a szabadságharc torontói emlékművét. L.Z. 24 — KRÓNIKA