Krónika, 1992 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1992-12-01 / 12. szám

megye, mikor éppen egy Turul madarat állított fel Bánhidán? Vajon hová és mivé lett Feszty „Bánhidai ütközet” című festménye? Négy évvel az 1996-os évforduló előtt veti fel a Krónika e kérdéseket abban a reményben, hogy nem csak egyének, de a magyar újságok és folyóiratok is érdemesnek tartják e kérdéseket felvetni. Múltunk szakszerű és objektív, de egyben megértő és szerető felkutatása lehetne egy hasznos és méltó felkészülés az 1996-os év ünneplésére. Hozzászólásokat, terveket, munkákat a Krónika kiadó hivatalába kérjük. Emellett leveleinkkel talán felkereshetnénk történészeinket, Komárom megye vezetőségét, politikusokat, a kormány tagjait megkér­dezvén, tudják-e, hogy hová lett a bánhidai Turul emlékmű az elmúlt negyvenöt év többi elmozdított magyar szimbólumaival. Ezeregyszáz kanadai dolláros pályázat A Krónika felhívására felelve magyar társaságok, intézmények és vállalatokkal együttműködve a METEM­ International (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége) egy ezeregyszáz kanadai dolláros pályázatot hirdet meg „A bánhidai ütközet és a magyar honfoglalás a mai történeti kutatások fényében” című tanulmány megírására. 896 a magyar honfoglalás befejező éve volt és ennek egyik fontos eseménye a bánhidai ütközet. A tanulmánynak ismertetnie kell az erre vonatkozó forrásokat, kezdve legrégebbiektől (mellékelve az összes ki nem adott ide tartozó források fénymásolatát) a mi korunkig és vázolni a történeti kutatások mai álláspontját. A tudományos munka, illetve munkák terjedelme legalább 45-50 dupla sorközzel gépelt oldal legyen és 1995. január 1-ig kell elkészülnie. Ugyanazon év nyarán, a színhelyen, Bánhidán, egy konferencia keretében e célra kinevezett hét tagú bizottság kritikus bírálata alapján a követelményeknek megfelelő munka kapja meg a kitűzött pénzjutalmat. A METEM díjas munka pénz jutalom mellett a METEM Vázlatokban kerül kiadásra a többi beküldött munkák részletes ismertetése mellett. Munkákat a METEM International, Regis College, 15. St. Mary Street, Toronto, Ontario, Canada, M4Y 2R5 címére kérjük. Ugyanerre a címre kérjük mindazon magyar társulat, intézmény és vállalat megkeresését, mely a METEM­ Internationallal együttműködve a meghirdetett pályázatot helyesli és támogatni óhajtja. ♦ A képeket a királyi magyar kereskedelmi miniszté­rium megbízásából a királyi magyar állami vasutak Ungarn cím alatt 1911-ben kiadott nagyméretű művéből vettük, mely Magyarország vonat­hálózatán keresztül képekben mutatta be a történelmi Magyar­­országot azzal a céllal, hogy növelje az ország idegen­forgalmát már abban az időben. A 35 cm hosszú és 28 cm széles több mint három kilós nagy képes­könyvet az első világháború idejéből egy szegény emigrációs magyar cipelte magával egyéb holmijával az idegen honba emlékül régi szép hazájára. Kostya Sándor Ünnepély szabadságharcunk 36. évfordulóján November 8-án emlékeztünk meg a magyar nemzet szabadságvágyának legutóbbi fellángolásáról, mely 1956 őszén megrázkódtatta a világot. Bevezetőül a magyar himnuszt és a kanadai himnuszt énekelte el a Kodály-kórus, Zadubán György vezényletével. Majd a „Szent Erzsébet” és „Arany János” magyar iskolák növendékei, Kerekes Anna- Mária, Meleg Áron, Kovács Zsuzsa és Zsárik Erzsébet szavaltak — élő cáfolatai a sötétenlátóknak, akik az idegen tengerbe való beolvadást elkerülhetetlennek vélik. Mátrai Rózsi, a KMSZ titkára, egy magyaror­szági élményét mondta el, találkozását az 56-os évek egy névtelen hősével. Szvat Richárd egy ismeretlen költő versét adta elő. A „Szivárvány” citera-zenekar magyar népdalokat játszott Maroskuti György vezetésével. Majd Balogh Bea lépett a színpadra és elszavalta Váczy M. egy szép versét, a tőle megszokott mély átérzéssel. Kovácsné Papp Ildikó Márai Sándor ihletett költeményét adta elő. Ezek után Alan Redway, meghívott parlamenti képviselőnk szólalt fel a rokonszenv meleg hangján. Walter István, a KMSZ elnöke, volt az ünnepi szónok. Beszédében megemlékezett a magyar televízió belső harcáról, a Hankiss elleni drámai tüntetésekről Budapest utcáin, és reményének adott kifejezést, hogy a nemzeti erők előbb-utóbb győzni fognak. Az 56-os szabadságharcra emlékezve, hangsúlyozta annak felmérhetetlen jelentőségét, hogy t.i. elindította a folyamatot, mely végülis a szovjet összeomlásához vezetett. Zydron Veronika konferált, tökéletes magyarsággal. Andrékovics Péter zárószavaiban köszönetet mondott a közreműködőknek és felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az ünnepély után megkoszorúzzák a szabadságharc torontói emlékművét. L.Z. 24 — KRÓNIKA

Next