Perthi Magyar Hírek, 1982 (14. évfolyam, 7. szám)
1982-07-01 / 7. szám
1982 julius PERTHI MAGYAR HÍREK 3 oldal ARANY DÁNOS / Dr. Domahidy Andris ünnepi beszéde a perthi cserkészet 25.éves fennállásának illetve fogadalomtételének évfordulóján. / Szerb Antal helyesen állapitotta meg, hogy " ha az Ezeregyéjszaka dzsinjei egy nap felkapnák Magyarországot és elvinnék a távolabbi egekbe, úgyhogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János 12 kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság eidoszát. Minden száll hozzá vezetett ás minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.És Arany Dános nyelve, a Toldi nyelve lett a magyar irodalmi nyelv. Odahaza, Lázáriban, a nyelv tisztaságára nagyon sokat adtunk. Egy volt a döntőbiró, az igaz tekintélye Arany Dános. Őt ütöttük fel, ha vita volt és addig olvastuk hárman is négyen is, amig el nem értünk a passzushoz,ahol a vitatott szó megjelent. Emlékszem, egyszer nagynéném és nagyanyám azon vitatkoztak, mi is a jó magyarság? Jelt mondani. Vagy azt hogy föl? Nagybátyám szalasztott, eredj már fiam, hozzd el Arany Jánost. Hoztam, felütöttük a Toldit. Ott, ahol Toldi Miklós hadakozik a farkasokkal. Az anyafarkast égen megfojtotta Toldi, amikor szembe kerül az apával, a kannal. Akkor fogja Toldi, jót kanyarit véle, És a kanhoz vágja, mely rohan feléje. Felkel az dühösen, s hogy megint lecsapja, Párját fekhelyéből mérgesen harapja. És pedig világos, hogy megint fölkelne. Ha Miklós előre neki nem felelne. Hogy úgy elpaskolja most a nőstényével, Hogy világ végéig sem támad többé fel. Mind a kettő jó, mondta Béla bátyám, Arany a fölt is, s a felt is használja. Eldöntődött a vita. Szülei már idősebbek, amikor tizedik gyermekük, Dános megszületik. Földmivelő, egyszerű, kálvinista emberek, akiknek szegénységükön keresztül is átsüt a hajdú nemesek büszkesége. Úgy volt a nép fia, Hogy benne két szép hagyomány ölelkezett, a parsztiás nemesi, képzeletében ugyanúgy van otthon a szalontai pitvarban, mint Mátyás király vagy Nagy Lajos udvarában, az Elveszett Alkotmány megyeházáján, vagy a Nagyidai Cigányok Csőri vajdája putrijában. Korán kezd verselni,de először az Elveszett Alkotmány kegyetlen szatírájával a megyebeli életről tűnik fel. Országos hirűvé a Toldi avatta, melynek népszerűsége olcsó kiadásokban a vásárok ponyváján kel el percek alatt. Benne Miklós a kisebbik, a kisemmizett fiúban, magára ismert a nép, emelkedésében a maga emelkedését látta. Megjelenése után egy évvel, 1848-ban, a nemesség — és az egyedülálló — előjogairól lemondott. Jött a szabadságharc és életének egyetlen, ha rövid is,de barátsága? Petőfié, akinek családját Világos után egy darabig bujtatta Szalontán. A szabadságharc után, mint annyian, Arány is elhallgat. Balladákban csendül fel hangja újra és olyan versekben, mint a Családi Kör, mely 1851-ből való. A Családi körben a gyermekkorba menekül vissza, egy elpusztultnak látszott nemzeti jövő nyomorúságából. Amit ez a vers mutat az mégis több, mint nosztalgia az ártatlan szegényemberi boldogság után. Benne elibénk tárul egy ház, tárgyaival, lakóival olyan plasztikusan, hogy úgy áll a kép előttünk mintha festve volna. Az ötvösmives madongja, a való égi mását varázsolja elénk, figyeljük meg, ki irta le igazabbul valaha a macskát, amint,óvakodva lépked hosszan elnyúlt testtel" és a macska csak egy gyöngyszem a hosszú láncban... Az emlékezés egybefoglalja sok sok este képét és azokat itt kapjuk tömören, az apró részleteket egybefoglaló költeményben, a költő lelke sugarában. ( CSABA KATALIN szavalta el a szép Arany költeményt.) Nincs időnk idézni Toldiból és talán legnagyobb eposzából, a Buda halálából) melyben csataképek helyett családi képek, emberi viszályok, Buda és Attila örök magyar ellentéte, a realista és a romantikus, Széchenyi és Kossuth vetélkedése, az eposz egyik fő eleme. Ezek külön előadást igényelnek. Realizmusa, képeinek és alakjainak pontos leirása részben nagyszalontai ősei földmives, és a maga gyerekkori emlékeiből eredtek, részben visszahatások a Vörösmarty—Petőfi romanticizmusára, de egyben európai irány is. Kora Dickens és Flaubert és Gogoly kora, állapittotta meg Szerb Antal. Arany a debreceni kollégiumban tanult meg latinul, görögül és önszántából szalontán kezdett angolul tanulni, magtanult németül is, verselt is németül öregkorában. / r . . . . . . / Folytatás a következő oldalon -