Perthi Magyar Hírek, 1987 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1987-03-01 / 3. szám

2 oldal PERTHI MAGYAR HÍREK 1587 mára., RÖVID ELMÉLKEDÉS MÁRCIUS 15.TÁJÁN Az első oldalt az 1848-as szabadságharc két vezéregyéniségének szenteltük. Enncs még két más név , melyeket gyakrabban említenének az akkori iátékról elmélke­dők, emlékezők. Ahányszor az 1848-as szabadságharcra gondolunk, két név kívánkozik ajkunkra: Kossuth Lajos és Petőfi Sándor neve.A­z egyik a 12 pont­tal kapcsolatban, a másik a Nemzeti Dal­ szerzőjeként és sok más szabadságot dicsőítő költemény atyjaként. Kossuth Lajos, miután 1847-ben meg kellett válnia a Pesti Napló szerkesztői poszt­jától - és politikai pályára határozta el magát - be lett választva Pest képviselő­jeként a nemzetgyűlésbe. Korabeli festmények maradtak ránk,ahol a választást meg­előző felvonulásokon: Éljen szentkirályi Kossuth Lajos,feliratú nemzeti színű zászlók alatt lóháton vonultak az utcákon a lovas Kossuth-követek. Kossuth akkor már börtönedzett ember volt. Három évet ült már börtönben... Tudta, hogy a nemzet mit akar, tolmácsolta azt az akaratot, óhajt, mikor Pozsonyban 1848 március 2-án a 12 pontot előterjesztette a nemzetgyűlési ülésen. Eleget tett azok kívánságának, akik a választás előtti napon örömmel fogadták a Batthyány Lajos vezette nemesek lovas felvonulását a megyeház elé, ahol a tömeg azt harsogta: " Egy halálom, egy életem, Kossuth Lajos a követem!" Kossuth tudta, hogy a nemzet mit akar. Mivel az első oldalon található szöveg túl apró betűkkel van reprodukálva, íme olvashatóan nézzük meg még egyszer, mi volt a nemzet kívánsága akkor. Ma sem lehet más, ma sem lehet jobbat,többet mondani, óhajtani, követelni: 1. KÍVÁNJUK A SAJTÓ SZABADSÁGÁT, CENZÚRA ELTÖRLÉSÉT. 2. FELELŐS MINISZTÉRIUMOT, BUDA­PESTEN. 2. ÉVENKÉNTI ORSZÁGGYŰLÉST PESTEN. 4. TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉGET POLGÁRI ÉS VALLÁSI TEKINTETBEN. 5. NEMZETI ŐRSEREG. 6. KÖZÖS TEHERVISELÉS. 7. ÚRBÉRI VISZONYOK MEGSZÜNTETÉSE. 8. ESKÜDTSZÉK, KÉPVISELET EGYENLŐSÉG ALAPJÁN. 9. NEMZETI BANK. 10. A KATONASÁG ESKÜDJÉK MEG AZ ALKOTMÁNYRA,MAGYAR KATONÁINKAT NE VIGYÉK KÜLFÖLDRE, A KÜLFÖLDIEKET VIGYÉK EL TŐLÜNK. 11. A POLITIKAI STÁTUSFOGLYOK SZABADON BOCSÁTÁSSÁNAK. 12. UNIÓ. Az utolsó kívánság a Magyarország és Erdély egyesítését követelő nemzeti akarat ki­fejezése volt, bár csak "Unio"-t mondott. Fent azt mondta a sorok írója, ma sem lehet jobbat vagy többet mondani. Pontosítani lehetne csupán egyes mostan esedékes kívánságot. A 2., 2., 7., és 12. pont azok melyekhez kommentár kívánkozik. A többi pont ugyan­úgy kívánatos ma,mint akkor volt. A pontosítás a 2. ponthoz az lenne, .. . hogy nem moszkvai döntések érvényesülhes­senek csupán! A 2. pont után meg ez kívánkozik: ne csak egy-két napos ülések legye­nek, de mindent ott tárgyaljanak és döntsenek el, nem pedig a párt­hatóságon. A 7-es pontban az úrbéri szót "állami" szóval lehetne helyettesíteni. Az "Unió" szó után pedig nem kívánkozik más szó mint:ÁMEN ! Ha Kossuth adta meg a programot, Petőfi adta a lelkesedést, a lüktető erőt a nemzet előtt álló harcra­­. Nemzeti dalának harmadik strófájában mondja:.. .sehonnai bitang ember, ki most ha kell, halni nem mer...ide veled, régi kardunk...mondja később, a­míg így folytatja, amelyben reményt akart oltani a magyarban: a magyar név megint szép lesz...lemossuk a gyalázatot... Prófétaként fejezi be a Nemzeti Dal­t: " Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak, és áldó imádság mellett mondják el szent neveinket..." Ezt tesszük majd 1987. március 15-én, amikor itt Perthben is áldozunk a szabadságharc áldozatainak,­Kossuth, Petőfi és minden magyar hazafi­ emlékének,akik a magyar nemzet kívánságának érvényt adtak és hajlandók voltak a legdrágábbat is fel­áldozni.

Next