Perthi Magyar Hírek, 1987 (19. évfolyam, 1-11. szám)
1987-03-01 / 3. szám
2 oldal PERTHI MAGYAR HÍREK 1587 mára., RÖVID ELMÉLKEDÉS MÁRCIUS 15.TÁJÁN Az első oldalt az 1848-as szabadságharc két vezéregyéniségének szenteltük. Enncs még két más név , melyeket gyakrabban említenének az akkori iátékról elmélkedők, emlékezők. Ahányszor az 1848-as szabadságharcra gondolunk, két név kívánkozik ajkunkra: Kossuth Lajos és Petőfi Sándor neve.Az egyik a 12 ponttal kapcsolatban, a másik a Nemzeti Dal szerzőjeként és sok más szabadságot dicsőítő költemény atyjaként. Kossuth Lajos, miután 1847-ben meg kellett válnia a Pesti Napló szerkesztői posztjától - és politikai pályára határozta el magát - be lett választva Pest képviselőjeként a nemzetgyűlésbe. Korabeli festmények maradtak ránk,ahol a választást megelőző felvonulásokon: Éljen szentkirályi Kossuth Lajos,feliratú nemzeti színű zászlók alatt lóháton vonultak az utcákon a lovas Kossuth-követek. Kossuth akkor már börtönedzett ember volt. Három évet ült már börtönben... Tudta, hogy a nemzet mit akar, tolmácsolta azt az akaratot, óhajt, mikor Pozsonyban 1848 március 2-án a 12 pontot előterjesztette a nemzetgyűlési ülésen. Eleget tett azok kívánságának, akik a választás előtti napon örömmel fogadták a Batthyány Lajos vezette nemesek lovas felvonulását a megyeház elé, ahol a tömeg azt harsogta: " Egy halálom, egy életem, Kossuth Lajos a követem!" Kossuth tudta, hogy a nemzet mit akar. Mivel az első oldalon található szöveg túl apró betűkkel van reprodukálva, íme olvashatóan nézzük meg még egyszer, mi volt a nemzet kívánsága akkor. Ma sem lehet más, ma sem lehet jobbat,többet mondani, óhajtani, követelni: 1. KÍVÁNJUK A SAJTÓ SZABADSÁGÁT, CENZÚRA ELTÖRLÉSÉT. 2. FELELŐS MINISZTÉRIUMOT, BUDAPESTEN. 2. ÉVENKÉNTI ORSZÁGGYŰLÉST PESTEN. 4. TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉGET POLGÁRI ÉS VALLÁSI TEKINTETBEN. 5. NEMZETI ŐRSEREG. 6. KÖZÖS TEHERVISELÉS. 7. ÚRBÉRI VISZONYOK MEGSZÜNTETÉSE. 8. ESKÜDTSZÉK, KÉPVISELET EGYENLŐSÉG ALAPJÁN. 9. NEMZETI BANK. 10. A KATONASÁG ESKÜDJÉK MEG AZ ALKOTMÁNYRA,MAGYAR KATONÁINKAT NE VIGYÉK KÜLFÖLDRE, A KÜLFÖLDIEKET VIGYÉK EL TŐLÜNK. 11. A POLITIKAI STÁTUSFOGLYOK SZABADON BOCSÁTÁSSÁNAK. 12. UNIÓ. Az utolsó kívánság a Magyarország és Erdély egyesítését követelő nemzeti akarat kifejezése volt, bár csak "Unio"-t mondott. Fent azt mondta a sorok írója, ma sem lehet jobbat vagy többet mondani. Pontosítani lehetne csupán egyes mostan esedékes kívánságot. A 2., 2., 7., és 12. pont azok melyekhez kommentár kívánkozik. A többi pont ugyanúgy kívánatos ma,mint akkor volt. A pontosítás a 2. ponthoz az lenne, .. . hogy nem moszkvai döntések érvényesülhessenek csupán! A 2. pont után meg ez kívánkozik: ne csak egy-két napos ülések legyenek, de mindent ott tárgyaljanak és döntsenek el, nem pedig a párthatóságon. A 7-es pontban az úrbéri szót "állami" szóval lehetne helyettesíteni. Az "Unió" szó után pedig nem kívánkozik más szó mint:ÁMEN ! Ha Kossuth adta meg a programot, Petőfi adta a lelkesedést, a lüktető erőt a nemzet előtt álló harcra. Nemzeti dalának harmadik strófájában mondja:.. .sehonnai bitang ember, ki most ha kell, halni nem mer...ide veled, régi kardunk...mondja később, amíg így folytatja, amelyben reményt akart oltani a magyarban: a magyar név megint szép lesz...lemossuk a gyalázatot... Prófétaként fejezi be a Nemzeti Dalt: " Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak, és áldó imádság mellett mondják el szent neveinket..." Ezt tesszük majd 1987. március 15-én, amikor itt Perthben is áldozunk a szabadságharc áldozatainak,Kossuth, Petőfi és minden magyar hazafi emlékének,akik a magyar nemzet kívánságának érvényt adtak és hajlandók voltak a legdrágábbat is feláldozni.