Tájékozatató Szolgálat, 1976 (1. évfolyam, 1. szám)

1976-11-01 / 1. szám

- 3 -NEMZETPOLITIKÁBK ÖSSZEFOGLALÓJA :­­ DUNA - DOKTRÍNA " Őrültség semmit nem tennünk, ha mindent nem tehetünk is." ( ESZTERHÁZY Miklós.) Tájékoztató Szolgálatunk minden számában meg fogom ismételni BARÁTH Tibor kivá­ló egyetemi tanár testvérünk márványba vésendő DUNA DOKTRINÁ­ját, mint az eszte­­lenül-embertelenül megcsonkított, gúzsbakötött és önakarata megnyilvánítására képtelenné tett magyar nemzet eszmei célkitűzését. Ez a mi egységes- minden e­­setleges megvalósítási nézeteltéréseket áthidaló- nemzetpolitikai célkitűzésünk. Az u.n. Szabad Világ nemzethű magyarságának kötelessége, hogy ezt a közös törek­vésünket nyíltan megvallva, hirdesse és környezetében odahasson, hogy ebben a doktrínánkban rejlő országépítési szabályokat úgy is megismerjék ismerőseik,mint az európai BIZTONSÁG jól felfogott, békét biztosító, bevált garanciáját. Mutas­sunk rá minden esetben a mi történelmi IGAZSÁGUNKRA eme kulcsterület birtoklá -­sánál, s követeljük az elkövetett IGAZSÁGTALANSÁGOK jóvátételét. A DUNA DOKTRÍNA elvei : 1. ) Elítéljük a dunai táj politikai egységének a lerombolását, mint téves mód­szerekkel és téves elgondolás alapján végrehajtott cselekedetet. 2. ) Elutasítjuk a trianoni és párisi békék által teremtett status quot, mint ö­­rökös háborús bonyodalmak okozóját. 3. ) A dunai tájat a földrajz, a történelem és a dunai népek lelkiségének állan­dói szerint kell ÚJJÁÉPÍTENI, vagyis az olyan elsőrendű tényezők alapján,ame­lyek minden állam legszilárdabb TARTÓOSZLOPAI. 4. ) A dunavidéki nemzeti szuverenitásokat egybe kell olvasztani, hogy ekként az új RUNABIRODALOM állama tartósságát és szilárdságát biztosíthassuk,viszont a közösség minden népének a legteljesebb szabadságot kell adni, hogy saját bel­ső ügyeiket önállóan intézhessék. ( Utalok a T.Sz. 1. és 2.számaiban taglalt további nemzetpolitikai elveinkre is.) " Hiszek Magyarország feltámadásában.Hiszek és dolgozom érte !” " Őstörténet-kutatásunk nem öncél, hanem nemzetünk jóvátételi követelésének nemzetközi aulya megindokolása." ( Tószegi )________________________________ ŐSTÖRTÉNETI ADALÉKOK SZÖLLÖSY Sándor­­" őseink nyomában " kéziratának előszava. Amikor először kóstoltam az őstörténeti kutatás izgalmas szépségébe, az et­­­ruszk nép története terén­ a " Das versunkene Volk" című mű olvasásakor,meg­­­találtam ott az egyik fejedelmi sírlelet leírásában a BOKORI XXIV. dinasztia nevét. Ez egy nagy, művészi kivitelű vázán állott. Olyan érzés fogott el, mint azt a gyémántkeresőt futja át munkája közben, amikor az első szép darab gyé­­­mántot megtalálja. Lázasan kutattam, kerestem a BOKORI fáraó eredetének a tör­ténetét s az egyiptomi történelemmel való összefüggését. Hiszen a BOKORI magyar családnév. Tarcalon ma is él hasonló nevű család. Később Kurt LANGE német tudós " Pyramiden, Sphinxe, Pharaoen" című művében meg is találtam BOKORI fáraó eredetét és történetét. Azután egyre tovább és tovább mentem a kutatással. S aközben egyre nagyobb csodálkozással tapasztaltam, mily messze múltba lehet visszamenni és követni nemzetünk történeti útját és mekkora nagy területen- mondhatni Földrészeken- milyen kiterjedt rokonsága van.Megis­­­mertem: valamennyi nép sorsa, története szinte azonos a magyar nemzetével. Ma­gasra emelkedés az ALKOTÁS terén. A nemzeti javak, értékek könnyelmű ELPRÉDÁ -

Next