Tájékozatató Szolgálat, 1979 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1979-04-01 / 1-2. szám
11 t Ostörténelmi adalékok Gárdonyi Géza ( öndzeállitotta : Thorockay) Agárdon(Fejér megyében)született 1863 -ban s meghalt 1922 —ben Egerben,Heves megyében.Apjáról,aki uradalmi gépész volt s hat testvérével együtt nagy nehézségek között nevelte föl,mindig büszkeséggel nyilatkozott.Főként,mert a szabadságharcban , mint Kossuth hadnagya,fegyverkovácsként szolgálta a Hazát. Sírfeliratát is így fogalmazta meg : " Ziegler Sándor gépész,az 1848 — 49~iki honvédelem fegyvergyárosa." Gárdonyi Géza nyelve,stílusa vonzó,tiszta,tősgyökeres magyar.Jellemzőek tömör tőmondatai. Mint történelmi — regényíró — alapos gondot fordított a források tanulmányozására,így a " láthatatlan ember " —nél az ókori szerzőkön és a középkori chronikásokon kívül megismerkedett az ő korában új történeti irodalommal is.Igazi ereje e vonatkozásban a kritikai szemlélet.Bár még életében tiszteletbeli tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának,a " Láthatatlan ember " című történelmi regényéhez készített történelmi jegyzeteit publikálni nem engedték. A Móra Ferenc Könyvkiadó 1957 —ben ezeket mégis közzétette. Mivel az idősebb magyar generátió ezeket még nem olvashatta,közöljük eredetiben,a maguk teljes egészében. A SZERZŐ HAGYATÉKÁBAN TALÁLT JEGYZETEK 1) Hol lakott Atilla ? (1.) A székelyek azt mondják:Erdélyben,Udvarhelyen. Bél Mátyás azt mondja: Moldvában. Révész Imre azt mondja:Debrecenben. S még több vélemény is van: Jászberény,Balmazújváros,Ete komáromi falu,Dombegyháza,Kerekudvar,Gyula,Óbuda.Ez mind vetekszik a dicsőségért,hogy Atilla ott lakott. Legutóbb meg (1966 -ban)a hódmezővásárhelyi tudós ref.pap állott elő és rámutatott a város mellett kereklő földhányásra,hogy ott lakott Atilla. Én se fogom kikrétázni azt a helyet,ahová az Atilla emlékoszlopát kell állítani, de a tudománynak és néphagyománynak egy feltűnő találkozását mégis örvendve bámulom. Salamon Ferenc 1886-ban elővette a cirkalmát,a török és a magyar térképet meg Priskost.Pontról pontra ment Priskos adataiban és számról számra mérte a két térképet,így követte Priskos nyomait,mignem megállóit Szeged városánál . — Itt lakott. Ugyanezen időben Salamon számításairól mit se tudva,egy szegedi postahivatalnok.Kovács János,aki az életét Szeged népének tanulmányozására szentelte,azt írja bele a gyűjteményébe: a szegedi népben az a hagyomány él,hogy Atilla Szegeden lakott. Írok Kovács Jánosnak,hogy nem valami ma született tréfás ötlet -e ez ? Azt feleli: — Annyira régi és elterjedt vélemény ez a szegedi kunyhókban,hogy már Dugonics is följegyezte. Én is ismerem valamennyire a szegedi népet s tudom azt,hogy alig van Hazánknak olyan vidéke,ahol annyi analfabéta paraszt ember élne,mint ottan.Ezeknek szellemi táplálék a népköltészet,a közmondások és a hagyományok. A magyar történetírásban Hunfalvinak batu káni szerepe volt : földult és elélgetett minden hagyományt. A hun rokonságot merőben megtagadta s Atilla magyari dicsőségét beledobta az Akadémia szemetes ládájába.(2.) Csak az utóbbi években akadt egy Nagy Géza,egy Thury József,hogy az örökké cáfolt nagyérdemű tudóst,Vámbérit ne is emlitsem — ezek bebizonyították,hogy Hunfalvi pirománjában szenvedett s hogy igenis a mi régi történetíróink szava az igaz : a hunok rokonaink és elődeink voltak s Atilla öröksége valóban örökségünk nekünk. Hát igy a hagyományok becsét se lehet fitymálnunk s különösen bizonyító ered -4-