Tájékozatató Szolgálat, 1983 (8. évfolyam, 2. szám)
1983 / 2. szám
Útravaló századunk végére A dolgok mélyére néző tudósok azt mondják, hogy a mai világ bajait nem annyira az anyagiak terén, hanem szellemi nívónk elsekélyesedésében kell keresnünk. Ott szükséges az orvoslás ! Ha elfogadjuk ezt a kiértékelést, akkor körülbelül a következő- tulajdonképpen egyszerű magyarázatot találjuk. (i) A modern civilizáció "vívmányai" fokozatosan felszámolák kultúránk örökérvényű "állandóit". Ebben rejlik bajaink igazi oka. Meghivóra kedves Olvasóimat, s kérem, kövessenek gondolataim alábbi, sokezeréves útján... _(a) Mit értünk kultúra és mit civilizáció alatt ? A világban - úgy 4,5 millió évvel ezelőtt- megjelent ember (homo sapiens) az indulás pillanatától fogva két ellenséggel találta szemben magát : önmagával és embertársaival- valamint a természet könyörtelen erőivel. ÖNMAGÁVAL , rossz ösztöneivel, alacsony indulataival, vérengző és összeférhetetlen természetével és minden más úgynevezett emberi gyengeségével, megromlott természetének sötét árnyoldalaival. Ezek éppúgy megvoltak- és ellenséges indulatot mutattak- saját magában, mint ugyancsak ellene irányuló éllel megvoltak minden más embertársában is, akiknek útját valaha is keresztezte. A TERMÉSZET ERŐIVEL, amelyek éjjel-nappal, a nap minden szakában, minden évszakban, ezerféle alakban leselkedtek rá, mint villámcsapás, vízáradás, földrengés, tűzvész, vihar, hideg, hőség, vadállatok, mérges növények, betegségek, éhség, szomjúság és a többi. Mindkét ellenség ellen azonnal, egyetlen pillanatnyi habozás nélkül fel kellett lépnie, felvenni a harcot, mert különben nem tudott volna megmaradni a földön. Mi a kultúra? Azokat a sikereket, amelyeket az ember az ember ellen ért el- önmaga és mások legyőzésével- összefoglaló néven kultúrának nevezzük. Az önfegyelmezés elsajátítása, az ész és akaraterő kiművelése, az érzelmi élet durvaságainak a lefaragása és annak nemesebbé tétele, az embertárs elleni acsarkodás lefékezése , egyszóval minden, ami a lelket megnemesíti és az életnek szellemi tartalmat ad és azt gondolati és művészi alkotásokkal gazdagítja, a KULTÚRA fogalma alá tartozik. Mi a civilizáció? Az életkörülmények és a természet mostohaságai ellenében elért emberi eredményeket pedig a civilizáció foglalja magában. Azt, hogy ma nem barlangban lakunk,nem nyershúsz falunk,- testünket nem állatbőrök borítják,- porontyaink nem sziklaágyon jönnek a világra,- hogy repülőgépen utazunk,- olajjal sütünk,- legyőztük a legszörnyűbb betegségeket, telefonálunk, atomot robbantunk és átlagos életkorunk megtöbbszöröződött, mind a civilizáció adta nekünk. A kultúra és a civilizáció egészséges egyensúlyát felborítják a _______________technika " vívmányai "____________________ Tulajdonképpen azt hinná az ember, hogy a kultúra és civilizáció ugyanazon gyökér két különböző hajtása, amelyek ízről-ízre nőnek, bokrosodnak, terebélyesednek és gazdagodnak. Szó sincs róla ! Soha még a történelem folyamán nem tartottak lépést egymással !Homérosz, Horatius régen a múlté voltak,-Schpokles és a Sok-sok többi klasszikus voltak már évszázadok óta halottak,- Dante,Shakespeare, Goethe, Viktor Hugo is a sír lakói voltak már, amikor az ember civilizációja még mindig gyermekcipőben járt és a természeti erők szorítása szinte elviselhetetlenül nehezedett rá a mindennapi életre. Azután- körülbelül a múlt század dereka felé- a kultúra és civilizáció közötti viszony radikálisan megfordult. A civilizáció szinte szárnyakra kapott és olyan messzire eléje rohant a kultúrának, hogy ha ma egymás felé fordítanánk arcukatsajnos nem teszik ’,szabad szemmel nem is látnák meg egymást. A civilizáció ma olyan gazdag, hogy gazdagságát meg sem kíséreljük leírni, mert meghaladná erőnkét. Ugyanezen idő alatt a kultúra- értve ezen újra csak az emberi lélek tartalmasabbá, nemesebbé, gazdagabbá tételét- nemcsak nem fejlődött, hanem határozottan