Tájékozatató Szolgálat, 1983 (8. évfolyam, 2. szám)

1983 / 2. szám

sekre. Tulajdonképpen pedig olyan egyszerű a hivő emberek "megoldása"... Mert kedves Olvasóim, az aggodalmaskodás, a rettegés és félelem leküzdése vég­ső fokon vallási probléma. A"roppant civilizált" modern embernél ijesztően fe­ledésbe merült már, hogy ő " teremtmény". Hiába képesítette magát Űrrepülésekre, s lépett rá a Holdra is- mégiscsak halandó maradt, akinek a lelke élete végén visszatér a teremtőjéhez. A halál pillanatában nem segít rajta semmit sem az a mérhetetlen civilizációs teljesítménye- AKKOR a szellemi-erkölcsi értékei "számí­tanak" majd,­ dehát­­ ki gondol ma már a túlvilági életére ebben az agyoncivili­zált életében?!! templomok üresek- a "hivők" nem érnek rá a lelkükkel foglalkozni. Inkább "félnek "...Az adatok ijesztőek: a Német Szövetségi Köztársaság lakosságából például manapság csupán 23$ vallja magát vallásos,hivő embernek. Már csupán 8$-a előtt természetes a halál, mint földi élete "vége".Te­hát 92$-ánál a HALÁL az abszolút negatívumot, a " borzalmat" jelenti.S nem szaba­dulhat az attól való állandó rettegésétől... Hosszú lenne a dolog mélyére menni. Ma és itt csak ennyit,ha valaki hivő keresz­tény, akkor világos előtte, hogy a halál után továbbél majd s igy nincsen oka ag­godalomra. ERrE a kérdésre, erre a félelemre másfajta válasz, mint a vallási nem létezik. A hitetlenek számára más " kiutat", másféle " választ" nem ismerünk. Ezt a lelki elvi beállítottságot neveztük mi magyarok " vallás-erkölcsi alapnak". S állítjuk : nem szűnik meg a világ mostani boldogtalansága, ha nem követik ezt az igazi kulturált, nemes és megnyugtató lelki alapelvet. (3) A mi etikánk nem azonos a világszerte gyakorolt etikával . Mi,"Körösi Csomások " már beszélgettünk erről, de megismétlem néhány szóval, mert idetartozik mai témánkhoz- és pedig döntő súllyal ! Lényeg: a mi ethikánk nem azonos a ma világszerte gyakorolt etikával, amely va­lahogyan mindig a saját előnyére gondol s a másik fél kijátszására, becsapására, sarokbaszorítására törekszik, így látjuk ezt a sajtóetikájukban,­ a diplomáciai etikájukban, az ipari és kereskedelmi etikájuknál is. Egyedül uralkodó elvük: a profit, a nyereség biztosítása. Itt is tisztázzuk a fogalmakat: etika, erkölcstan, de kizárólag filozófiai értelemben,­ az ember kapcsolata az emberrel. Egy fokkal további tudomány a morá­lis, mely szintén erkölcstan, de már Isten s a vallás szempontjából. Az etika alulról, az embertől indul felfelé. A morális meg felülről, Istentől le­felé. Az etika logikai alapon áll,­ a morális alapja a kinyilatkoztatás. Mind a kettő külön egyetemi tantárgy,- az etika a FILOZÓFIA keretében,- a morális pedig a TE­OLÓGIÁBAN. Bizony lehetetlen a világ bajait meggyógyítani ,ha meg nem változik a világ ETIKÁ­JA ! (4) Kedves Olvasóim, nemcsak mi magyarok észleltük ezeket a káros tüneteket. A vi­­­lág minden sarkán epedve várják az általános gyógyulást hozó újjárendezést.Ál­lítjuk, hogy az odavezető bizony meredek lépcső első foka az erkölcsi-szellemi, etikai megújhódás foganatosítása lesz. Magyarságtudományunk egyik alapelve: elérkezett az ide­je, hogy végre is a saját kezünkbe vegyük Sorsunk irányítását. Akkor és addig is, amíg nem vagyunk a sa­­­ját magunk urai. A fent említett- a mi számunkra is pozitív- újjárendezés sarka­latos tétele, hogy nekünk, szabadvilági magyaroknak meg kell állapítanunk, hogy mi a jó az Egyetemes Nemzet számára. Ebből az alaptételből kiindulva kell képviselnünk hallgatásra kényszerített népünk igazi érdekeit s jövője ked­vezőbb alakítását szorgalmaznunk. Ebben az óriási munkánkban legerősebb fegyve­­­rünk magyarságtudatunkban rejlő lelki nemességünk és ősi kultúránk értékeiből e­­redő " magyar varázsunk" lesz. / )

Next