Hungarista Mozgalom - Ausztráliai Szórványok Tájékoztató Szolgálata, 1992 (32. évfolyam, 1-7. szám)

1992-01-01 / 1. szám

AZ LJJ esztendS küszöbén HÁLATELT SZÍVVEL KÜLDÜNK FOHÁSZT A MINDENHATÓHOZ, MERT a MOST LEZÁRO-LT EA2TENDÖ— BEN MEGÉRTÜK AZT, AM1RÜL AZ ELMÚLT 45 ÉV ALATT ÁLMODNI IS ALIG MERTÜNK 1 AZ UTOL” S<5 SZOVJET KATONA IS ELHAGYTA SZÜLÜHAZÁNK TERÜLETÉT, SZABADON UTAZHATUNK MaOYAR* ORSZÁGRA, FELKERESHETJÜK ELHÚNYT SZERETTEINK SÍRJÁT, ELBESZÉLGETHETÜNK OTTHONI, 45 ÉVET VÉGIGSZENVEDETT TESTVÉREINKKEL ÉS BESZÁMOLHATUNK A HOSSZIÎRA NYÚLT EMIG­RÁCIÓBAN VÉGZETT MUNKÁNKRÓL. Míg egyfelől az üröm mámora tölti el lelkünket, másfelöl szomorú szívvel gon­dolunk AZOKRA A RÉG! JÓ HUNGARISTA TESTVÉREINKRE, HARCOSTÁRSAINKRA, AKIK AZ ŰR Î99I-ES ÉVÉT NEM ÉRHETTÉK MEG. SAJNOS, SOKAN VANNAK S VALAMENNYIÜK NEVÉNEK FELSO­ROLÁSA MEGHALADNÁ *8 OLDALAS LAPUNK TERJEDELMÉT. GONDOLJUNK CSAK A LEGÁLDOZATKÉ­SZEBBEKRE, A LEGISMERTEBBEKRE! AZ AUSZTRIÁBAN ELHÚNYT SRÉTER FARKASRA, FAZEKAS Emilre, Temesváry Lászlóra, Gnándt János salzburgi szórványvezetüre, Pataki La­josra, az egykor Salzburgban kiadott 0T ?S C1?L gépkezelőjére, Uhrin Tamás gazda­sági vezetőre, Szerecz Lászlóra, Mester János költö testvérünkre és mindenek e­­lött a Hungarista Mozgalmat emigrációban újjászervező Henney á?rpád Vezető test­vérünkre. . » Gondoljunk a Németországban elhónyt Nyerki Ferenc szőrványvezetüre, Fiala Fe­­rencre, Marschai.kö Lajosra, aki talán a legsajnálatosabb minőén elhónyt testvér között, mert nem érhette meg bátor kezdeményezésének Virágbaszökkenését sem. Mar­­schalkó Lajos nemcsak kitűnő munkatársunk volt, hanem a revizionisták úttörője: TÖBB M£ NT 30 ÉVVEL EZELŐTT MEGJELENT "VILÁGHÓDÍTÓK” C. HIRES KÖNYVÉBEN “MINT HI­VATÁSOS magyar újságíró - ö irta meg először, hogy a német koncentrációs táborok­ban soha nem gázos,tottak el senkit? hogy az akkori nyugati LAPOKBAN KÖZÖLT EL­RETTENTŐ FÉNYKÉPEKEN'A hullahegyek nem zsidó foglyok tetemeit, hanem az amerikai LÉGITÁMADÁSOD NÉMET ÁLDOZATAIT ÁBRÁZOLJÁK ? HOGY A "HATMILLIÓS" ÁLDOZAT MESÉJE NEM MÁS, ML NT A VILÁGTÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB HAZÚGSÁGAl... A "VILÁGHÓDÍTÓK" ANGOL NYELVŰ KIADÁSA INSPIRÁLTA A TORONTO I NÉMET ZÜNDELT HEROIKUS KÜZDELMÉNEK MEGKEZ­DÉSÉRE, KÉSŐBB A NÉMET StWGLíGH PROFESSZORT, ÏHI ES ChR|STOPHERSEN AGRONÔMUST, A FRANCIA FaURsSSOMT, AZ ANGOL IRVINGET, A KALIFORNIAI REVIZIONISTA INTÉZET LÉT­REJÖTTÉT 5 VÉGÜL Fred ' suchter amerikai főmérnököt az igazság felderítésére... Hosszú idő telt el a "Világhódítók" megjelenésétől a "Leuchter Reportio", de ez A hosszú idő nem volt terméketlen, nem telt el hiába... Gondoljunk a Franciaországban elhúnyt Dr. Szabados József szórványvezetöre, Hajas István költö testvérünkre és a francia földön elhalt többi jó hungarista testvérünkre. Gondoljunk az Angliában, Trianon negyvenedik évfordulóján elhalt SÜLI JÓZSEFRE, A " V 1 LÂ ü HÓ D l . ó K " KIADÓJÁRA ÉS A TÖBBIEKRE... GONDOLJUNK AZ ARGEN­TÍNAI Szórvány értékes tagjaira, akik Kocsárd Emánuel szórványvezetütöl kezdve Dr. Vágó Pálig mindnyájan kihaltak... Gondoljunk Kanadában Dr. Simon Andrásra, A WI NN IPEG I SZALONTAY SÁNDORRA, AKI A 20~AS ÉVEK ÓTA NEM VOLT MAGYARORSZÁGON,DE A HUNGARIZMUSNAK MINDVÉGIG TÖRETLEN HÍVE ÉS SAJTÓNK BŐKEZŰ MAECÉNÁSA VOLT. GON­DOLJUNK A VANCOUVER! NAGY SÁNDORRA, AZ ONTARIO) JUNG JÓZSEFRE, RÁBA MaRGIT MUN­KATÁRSUNKRA, Dénes Lászlóra, a montreali id. Markó Ferenc testvérünkre és a TÖBBIEKRE... GONDOLJUNK AZ AUSZTRÁLIÁBAN JOBBLÉTRE SZENDERÜLT KaBAY JÁNOSRA, DR. (JRBÁN PÁL MUNKATÁRSUNKRA, ÏREPÀK SÁNDORRA, MEGADJA FERENCRE ÉS A TÖBBI RÉGI JÓ TESTVÉRÜNKRE, AKIK, HA ÉLNÉNEK, MOST VELÜNK EGYÜTT ÜRÜLNÉNEK MAGYARORSZÁG FEL­SZAB A DULÁSÁN .. . . '-'V Felszabadulás?... Kicsit korai ezt a szót használnunk, hiszen ami az annyit HANGOZTATOTT RENDSZERVÁLTOZÁST ILLETi, TULAJDONKÉPPEN NEM TÖRTÉNT MÁS,' MINTHOGY A KOMMUNIZMUS VEDRÉBŐL A DEMOKRÁCIA CSEBRÉBE ZUHANT A NEMZET “ EBEN GUBÁT CSE­RÉLT AZ ORSZÁG. A DEMOKRÁCIÁRÓL PEDIG SOKAT IRTUNK MÁR, SOK NYUGATI |RÓ NEM ÉP­PEN hízelgő véleményét közöltük? de magyar vonalon a múlt század nagy költője, Arany János irta meg legtalálóbban annak lényegét a "Demokrata nótá’cimü versébeni Deák Ferenc, megélünk mi ’ Kend nélkül, Kívánjuk a szabadságot Rend nélkül. Sajnáljuk, hogy Nemzetünk legműveltebb koponyái sem teszik fül a kéroést,hogy A DEMOKRÁCIA és a diktatúra között vajon létezik-e középút? Mi hungaristák e két szélsőség között megtaláltuk ezt a középutat, ami véleményünk szerint az egyet­len járható út Nemzetünk részére, amit tek intélyuralmi rendsz_er-nek hívunk. Hosz­­szú évtizedeken át erre építettük Mozgalmunkat és ezt kívánjuk elfogadtatni Nem­zetünkkel is. Amíg ez de nem következik, tovább folytatjuk nemzetmentű és nem­­zetépitö munkánkat, tartozzunk akár a nemzettartó parasztsághoz, akár a nemzeté-PITÖ MUNKÁSSÁGHOZ, VAGY A NEMZ ETV EZ ETÖ ÉRTELMISÉGHEZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék