Hungarista Mozgalom - Ausztráliai Szórványok Tájékoztató Szolgálata, 1992 (32. évfolyam, 1-7. szám)

1992-01-01 / 1. szám

AZ LJJ esztendő küszöbén HÁLATELT SZÍVVEL KÜLDÜNK FOHÁSZT A MINDENHATÓHOZ, MERT a MOST LEZÁRU­LT ESZTENDŐ­­BEN MEGÉRTÜK AZT, AMIRŐL AZ ELMÚLT 45 ÉV ALATT ÁLMODNI IS ALIG MERTÜNK ! AZ UTOL­­Ó­5 SZOVJET KATONA IS ELHAGYTA SZÜLŐHAZÁNK TERÜLETÉT, SZABADON UTAZHATUNK MAGYAR­­ORSZÁGBA, FELKERESHETJÜK ELHÚNYT SZERETTEINK SÍRJÁT, ELBESZÉLGETHETÜNK OTTHONI, 45 ÉVET VÉGIGSZENVEDETT TESTVÉREINKKEL ÉS BESZÁMOLHATUNK A HOSSZI­RA NYÚLT EMIG­RÁCIÓBAN VÉGZETT MUNKÁNKRÓL. Míg egyfelől az üröm mámora tölti el lelkünket, másfelől szomorú szívvel gon­dolunk AZOKRA A RÉGI JÓ HUNGARISTA TESTVÉREINKRE, HARCOSTÁRSAINKRA, AKIK AZ ŰR 1991-ES ÉVÉT NEM ÉRHETTÉK MEG. SAJNOS, SOKAN VANNAK S VALAMENNYIÜK NEVÉNEK FELSO­ROLÁSA MEGHALADNÁ A 8 OLDALAS LAPUNK TERJEDELMÉT. GONDOLJUNK CSAK A LEGÁLDOZATKÉ­SZEBBEKRE, A LEGISMERTEBBEKRE! AZ AUSZTRIÁBAN ELHÚNYT SRÉTER FARKASRA, FAZEKAS Emilre, Temesváry Lászlóra, Gnandt János salzburgi szórványvezetőre, Pataki La­josra, az egykor Salzburgban kiadott CT ?S C1?L gépkezelőjére, Uhrin Tamás gazda­sági vezetőre, Szerecz Lászlóra, Mester János költő testvérünkre és mindenek e­­lőtt a Hungarista Mozgalmat emigrációban újjászervező Henney á­rpád Vezető test­vérünkre. . » Gondoljunk a Németországban elhunyt Nyerki Ferenc szórványvezetőre, Fiala Fe­­rencre, Marschal­kó Lajosra, aki talán a legsajnálatosabb minden elhunyt testvér között, mert nem érhette meg bátor kezdeményezésének Virágbaszökkenését sem. Mar­­schalkó Lajos nemcsak kitűnő munkatársunk volt, hanem a revizionisták úttörője: TÖBB M£­NT 30 ÉVVEL EZELŐTT MEGJELENT "VILÁGHÓDÍTÓK” C. HÍRES KÖNYVÉBEN “MINT HI­VATÁSOS magyar újságíró - ő írta meg először, hogy a német koncentrációs táborok­ban soha nem gázosítottak el senkit? hogy az akkori nyugati LAPOKBAN KÖZÖLT EL­RETTENTŐ FÉNYKÉPEKEN"A hullahegyek nem zsidó foglyok tetemeit, hanem az amerikai LÉGITÁMADÁSOK NÉMET ÁLDOZATAIT ÁBRÁZOLJÁK ? HOGY A "HATMILLIÓS" ÁLDOZAT MESÉJE NEM MÁS, MI­NT A VILÁGTÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB HAZUGSÁGAI... A "VILÁGHÓDÍTÓK" ANGOL NYELVŰ KIADÁSA INSPIRÁLTA A TORONTO­I NÉMET ZÜNDELT HEROIKUS KÜZDELMÉNEK MEGKEZ­DÉSÉRE, KÉSŐBB A NÉMET SIWGLIGH PROFESSZORT, THI­EL CHRISTOPHERSEN AGRONOMUST, A FRANCIA FAURISSONT, AZ ANGOL IRVINGET, A KALIFORNIAI REVIZIONISTA INTÉZET LÉT­REJÖTTÉT , VÉGÜL Fred L Luchter amerikai főmérnököt az igazság felderítésére... Hosszú idő telt el a "Világhódítók" megjelenésétől a "Leuchter Reportio", de ez A hosszú idő nem volt terméketlen, nem telt el hiába... Gondoljunk a Franciaországban elhúnyt Dr. Szabados József szórványvezetőre, Hajas István költő testvérünkre és a francia földön elhalt többi jó hungarista testvérünkre. Gondoljunk az Angliában, Trianon negyvenedik évfordulóján elhalt SÜLI JÓZSEFRE, A " V­­­LA­S HÓ D­­ . O K " KIADÓJÁRA ÉS A TÖBBIEKRE... GONDOLJUNK AZ ARGEN­TÍNAI Szórvány értékes tagjaira, akik Kocsárd Emánuel szórványvezetőtől kezdve Dr. Vágó Pálig mindnyájan kihaltak... Gondoljunk Kanadában Dr. Simon Andrásra, A WI­NN­IPEG­I SZALONTAY SÁNDORRA, AKI A 20-aS ÉVEK ÓTA NEM VOLT MAGYARORSZÁGON,DE A HUNGARIZMUSNAK MINDVÉGIG TÖRETLEN HÍVE ÉS SAJTÓNK BŐKEZŰ MAECÉNÁSA VOLT. GON­DOLJUNK A VANCOUVER! NAGY SÁNDORRA, AZ ONTARIO­ JUNG JÓZSEFRE, RÁBA MARGIT MUN­KATÁRSUNKRA, Dénes Lászlóra, a montreali id. Markó Ferenc testvérünkre és a TÖBBIEKRE... GONDOLJUNK AZ AUSZTRÁLIÁBAN JOBBLÉTRE SZENDERÜLT KÁBAY JÁNOSRA, DR.­­ORBÁN PÁL MUNKATÁRSUNKRA, TREPÁK SÁNDORRA, MEGADJA FERENCRE ÉS A TÖBBI RÉGI JÓ TESTVÉRÜNKRE, AKIK, HA ÉLNÉNEK, MOST VELÜNK EGYÜTT ÜRÜLNÉNEK MAGYARORSZÁG FEL­SZAB­A­DULÁSÁN .. . . '-'­ Felszabadulás?... Kicsit korai ezt a szót használnunk, hiszen ami az annyit HANGOZTATOTT RENDSZERVÁLTOZÁST ILLETI, TULAJDONKÉPPEN NEM TÖRTÉNT MÁS,­ MINTHOGY A KOMMUNIZMUS VEDRÉBŐL A DEMOKRÁCIA CSEBRÉBE ZUHANT A NEMZET­­­KBEN GUBÁT CSE­RÉLT AZ ORSZÁG. A DEMOKRÁCIÁRÓL PEDIG SOKAT ÍRTUNK MÁR, SOK NYUGATI ÍRÓ NEM ÉP­PEN hízelgő véleményét közöltük, de magyar vonalon a múlt század nagy költője, Arany János írta meg legtalálóbban annak lényegét a "Demokrata nóta’című versében. Deák Ferenc, megélünk mi ’ Rend nélkül, Kívánjuk a szabadságot Rend nélkül. Sajnáljuk, hogy Nemzetünk legműveltebb koponyái sem teszik fel a kérdést,hogy A DEMOKRÁCIA és a diktatúra között vajon létezik-e középút? Mi hungaristák e két szélsőség között megtaláltuk ezt a középutat, ami véleményünk szerint az egyet­len járható út Nemzetünk részére, amit tek­intélyuralmi rendsz­er­nek hívunk. Hosz­­szú évtizedeken át erre építettük Mozgalmunkat és ezt kívánjuk elfogadtatni Nem­zetünkkel is. Amíg ez be nem következik, tovább folytatjuk nemzetmentű és nem­­zetépítő munkánkat, tartozzunk akár a nemzettartó parasztsághoz, akár a nemzeté­PÍTŐ MUNKÁSSÁGHOZ, VAGY A NEMZ­ETV­EZ­ETŐ ÉRTELMISÉGHEZ.

Next