Tárogató, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Szőcs Géza 29 éves kolozsvári költő egyik szerkesztője volt az Ellen­pontok című erdélyi "szamizdat" fo­lyóiratnak, ami 1981. december és 1983. január között 10 számban jelent meg. Mint ismeretes, 1982. novem­ber elejétől a román politikai rendőr­ség (Securitate) házkutatások, letar­­toztatások, kínzások és egyéb terror­­intézkedések tömegével, széleskörű és brutális támadást indított az Ellen­pontok szerkesztői és más erdélyi ma­gyar értelmiségiek ellen, hogy erő­szakkal megszüntesse a lap meg­jelenését és terjesztését. Szőcs Gézát november 6-án hallgatta ki a Securi- És apád merre? A szabadság angyala átutazik Kolozsváron Karácsonyi példázat a tudatküszubról Petrának, 1982 Molto: "Nos, tudom, melyik kel útról beszél. Az egyik az alkoholizmus. A másik járhatatlan." Küszöb alatt az angyaljárás villog, mint 3 mázsa foszfor: teli a lélek buborékkal. izzik, fölfénylik. ötször, sokszor: és az ott ki? füstölgő fényképeket tesz be egy sárga, hetedhét noteszbe: körültekintő apad az útra készen viszi magával életét mely övé még félig vagy egészen — s mit gondolsz róla: elkisér-e a mai éjféli misére? ott lesz-e Szent Mihály lova — a dehogy: templomában vagy másfele — s milyen — teendőt vesz vállára mint anyád szokott kendőt — taté. Ezután (az Ellenpontok 1983. január 13-i különkiadása szerint) "Szőcs Géza elszokott Kolozsvárral, és. . . félig gyalog, félig alkalmi jár­művekkel eljutott a Borszék fürdőtől mintegy 25 kilométerre lévő tölgyesi ideggyógyintézetbe, ahova súlyos ül­dözési mánia diagnózissal utaltatta be magát. A szanatóriumot — kap­csolatteremtés végett — többször is elhagyta, és így történhetett meg, hogy november 24-én egy, a vasúton szokásos rutinigazoltatás alkalmá­val leugrott a vonatról, ínszalagsza­­kadást és súlyos zúzódást szenvedett az egyik fában. December 9-én tele­fonon beszélt A­ra -Kovács A­ttilá­val. . A telefonbeszélgetést követően a maroshévízi postán a rendőrség őri­zetbe vette. Négy napon át vallattak, előbb Maroshevízen, majd pedig 12- én Kolozsvárt." Szőcs Géza tehát — 1982. de­cember 6-án, Maroshevízen — ilyen körülmények között írta a fenti, Petra nevű négyéves kislányának címzett verset. A vers először a Mozgó Világ című budapesti folyóirat 1983. áprilisi számában jelent meg, KIVEL TÁRGYAL­OTT APAD SZÉTRONCSOLT BOKÁVAL." A viccek fekete bányaüstjét elnyelő kutak ablakán, a szurokcsobogás, az alternatívák és az éjszakák túlsó, világos homlokzatfalán megjelenik­­, tudod ki. Hm, hogyan is! Lobogó hálóingben, mint egy létra, mint egy egő vagy csipkebokor vagy cethal s kürtszóval, dobjait verve átoson — mint állítmány a mondaton az éjszakai városon. Sugárzó, mint egy urán traktorista! Hát igy, Petra, így. Mikor már éppen lefeküdtél, ott áll a küszöbön , és csenget es suttog KOVÁCSOLJ VALAMIT S VEDD MAGAD! Ügyünk győzni fog! Győzni fog az ügy! Vagy nem fog győzni. DE EZ NEM JELENTI, HOGY NE NYISS AJTÓT. 1982. XII. 6., Maros­hévíz

Next