Tárogató, 1997 (24. évfolyam, 1-7. szám)
1997-02-01 / 2. szám
46 Az üvegfestő hagyatéka (1865-1944) Kevesen tudják, hogy volt egy nemzetközi hírű iparművészünk: Róth Miksa üvegfestő, mozaik és ólmozottüveg-készítő mester, akinek munká megtalálhatók, és akit jobban ismernek külföldön, mint idehaza. Amerikában például egy gyűjtő tulajdonában ötven saját kezű, szignóval ellátott vázlata van. Azt is kevesen tudják, hogy a Parlament és a Szent István-bazilika ólmozott üveg ablakai az ő keze munkáját dicsérik. Pedig ha van valaki akire büszkék lehetünk - őrá biztosan. Műhelye 1885-től működött, udvari megrendeléseket is teljesített, és egészen kivételes technikai tökéletességgel dolgozott. Van néhány mozaikja, amelyekben Zsolnai kerámiáit használta fel, aki azt mondta neki egyszer: "Te vagy a színek mestere." Ezt tartja legalábbis a hagyomány, amelyet lánya Róth Amália őrzött meg és adott tovább Varga Vera művészettörténésznek, aki már tizenegy éve kíséri figyelemmel a Róth-hagyaték sorsát, és most éppen katalogizálásán dolgozik. Szerepe volt abban is, hogy Róth Amália végül az akkori tanácsra hagyta a hagyatékot, amely 1989-ben alapítványt hozott létre a művek restaurálására, s melynek távlati célja egy üvegcentrum létrehozása a Róthházban. Nincs könnyű dolguk, mert körülbelül ötvenmillió forintra lenne szükség a művek és az épület rendbehozatalára. (A házat egyébként ma már több lakattal zárják, miután élelmes emberek, felismerve értékét, elloptak a lépcsőházból egy ólmozottüveg-ablakot.) Az elképzelések szerint egyrészt kiállítanák nekünk a kort, melyben élt, másrészt a pincében kortárs üvegfestészeti kiállítást tartanának fenn és üvegfestestő műhelyt hoznának létre. Ha mindez megvalósul, egyedülálló lesz Európában. Róth Miksa igazán jelentős munkái középületeken láthatók. A Parlamentet és a Szent István-bazilikát már említettük, de ott van például a mexikói volt Teatro National kupolája is, melyet Maróti Géza tervei alapján készített el. Pax című üvegfestménye és Felkelő nap mozaikja pedig ezüstérmet nyert a Párizsi Világkiállításon. Európa legnevesebb üvegműhelyeinek anyagaival dolgozott, és ő volt az első Magyarországon, aki Tiffany-féle opalizáló üveget használt, mindig megtalálva az egyensúlyt abban, milyen mértékben és milyen ábrázoláshoz lehet alkalmazni. Az üvegfestményeket egyébként éppen az anyag miatt kell minél hamarabb restaurálni, ugyanis ha az ólmodás elöregedik, széteshet a kép. Legnagyobb erőssége hallatlanul biztos színérzéke volt, ami tán a legfontosabb egy ólmozott üveget és üvegfestményt készítő mesternél. Úgy kellett megválasztania az üveget és a színeket, hogy a lehető legjobb összhatást adják, hiszen nem mindegy például, hogy a kész művet áteső, közvetlen, vagy direkt fény világítja meg, amikor a helyére kerül. Mondható ugyan, hogy Róth mindössze mások művészi terveinek kivitelezője volt, csakhogy az üvegfestészetben a kivitelezés nem ugyanazt jelenti, mint mondjuk egy ház építésénél. Itt a kivitelező társ-művész is egyben, mivel a döntő szerep a színeké. Hiába volt egy terv kiváló, ha néhány rosszul megválasztott színnel tönkre is lehetett tenni. És a színeket szinte mindig ő találta, ki. Hagyatéka felbecsülhetetlen értéket képvisel. Csak remélni lehet, hogy a nem túl távoli jövőben a nagyközönség számára is látható lesz Köves Viktória Nők Lapja (1994) Róth Miksa mozaikjának részlete