Tárogató, 1997 (24. évfolyam, 1-7. szám)

1997-02-01 / 2. szám

44 Ismerjük meg hazánkat Kaposvár Dél-Dunántúl középső harmadán, a zöld vizű, ezer színű Balaton és az ezüstösen csillogó Dráva között fekszik "Somogyország’", melynek székhelye a “virágos” Kaposvár. A Kapos folyó völgyében, többnyire a folyó északi oldalán fekszik. Hajdan hatalmas erdőségek borították és gyakori volt az ingoványos terület is, ahová ember nem léphetett. Somogy északi partjait Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország páratlanul szép tó­ tengerének hullámai simogatják. Az ősi képet a Baláta-tó őrzi: "A lápot járva mindenütt az érintetlen őstermészetet látjuk magunk körül... Az égerláp, nyírláp és a fűzbozót az ember nemjárta őserdő lebilincselő képét tárja elénk." Kaposvár rövid történelme. Az első okleveles adat 1009-ben a pécsi püspökség alapítólevelében fordul elő. Várát már a XIV. században említik az okiratok. A település ekkor még több, egymástól különálló részből állt. 1555-ben az eléggé megerősített és kiépített várat a törökök elfoglalták, és 1686-ig egyik fontos erősségük volt. A XVIII. században a mezőváros az Eszterházyak kezére került. 1798-ban Somogy megye székhelye lett. (A főispáni beiktatás élményeinek hatása alatt ekkor írta meg Csokonai Vitéz Mihály ma is olvasott és értékelt vígeposzát, a Dorottyát.) A múlt században alakult a gimnázium, és épült a Megyeháza. A XIX. század második felében a Budapest és Zágráb közötti vasútvonal megépülésével a város fontos forgalmi központtá válik. Kaposvár a fiatal, gyors fejlődésű városok közé tartozik, a város belterülete egymást derékszögben metsző egyenes útvonalakból áll. A vasútállomás előtti tágas, nagy­ park, a Rákóczi tér fő látnivalója az 1911-ben épített Csiky Gergely Színház. A parkban álló bronzszobor a 44-es gyalogezred emlékműve. A térről, illetve a vasútállomástól a Dózsa György út vezet Kaposvár forgalmi tengelyébe, amelynek sarkán a korszerűsített Dorottya-szálló áll. A szállótól nem messze található Kaposvár első emeletes lakóháza. Az épületet 1774-ben emelték barokk formában, majd a XIX. században átalakították. Földszintjén az Arany Oroszlán gyógyszertár található. Itt gyógy­szerészkedett nagy festőnk Rippl-Rónai József. A másik oldalon lévő saroképületben találjuk a Somogyi Képtárat, ahol a Rippl-Rónai Múzeum több mint ötven éves képzőművészeti gyűjteményéből láthatunk időszakos kiállításokat. A kelet-nyugati irányú főútvonalon nyugat felé, a belváros központjának irány­ába haladva a Dunántúl legszebb klasszicista műemlékei közé tartozó Megyeházát látjuk. A nagyméretű, kétemeletes erkélyes, háromszögű oromzattal koronázott épületet 1828-1832-ben emelték. Lépcsőházában a somogyi születésű Noszlopy Gáspárnak, az 1848-1849-es szabadságharc egyik hősének és mártírjának emléktáblája látható. Itt hely­ezték el Kisfaludy Strobl Zsigmond Kőfejtők c. szobrát is. Az útvonal túlsó oldalán, a Kossuth Lajos tér felé haladva látjuk a műemlékértékű ún. Dorottya-házat. A XVIII-XIX. század fordulón épült, később barokk stílusúvá átépített emeletes házat Csokonai Vitéz Mihály Dorottya c. komikus eposza tette halhatatlanná . A Dorottya-ház Kossuth Lajos tér felőli homlokzatával szomszédos. 1832-ben épült klasszicizáló homlokzatú épület közép- és felsőfokú iskolaként működött. Jelenleg kollégium. Mellette álló plébániatemplom 17­37-1744 között épült, eredeti formáit azonban a későbbi neogótikus átépítés teljesen eltakarta. A templom mellett 1974-ben állították fel a Toponári városrészből áthelyezett, fertőrákosi mészkőből készült szép műemléket, a Mária-oszlopot. A Toponári Rokokó Madonnát 1770 körül emeltette a Festetics család, ottani kastélyuk elé. A tér másik oldalán áll a városháza, mely 1903-ban épült eklektikus stílusban. A város központjának számító Kossuth Lajos teret a nagyméretű Kossuth-szobor díszíti (Kopits János, 1911). A tértől észak felé induló főút első háza a múlt század hatvanas éveinek jellegzetes stílusát, a romantikát idéző műemlék épület. Néhány házzal tovább menve találjuk Vaszary János, a századforduló és századunk első évtizedeinek nevezetes festőjének szülőházát, melyet emléktábla hirdet. Ugyancsak a Kossuth térről délkelet irányba haladva a parkosított Rippl-Rónai térre érünk. Itt áll a klasszicista stílusú Rippl-Rónai Múzeum, amely eredetileg a Megyeház melléképülete volt. A múzeum előtt emelkedik az intézmény névadójának, a neves művésznek, Rippl-Rónai Józsefnek szobra (Medgyessy Ferenc alkotása). Somogy­ megyében hosszú időn át élt nagy költőnek, Berzsenyi Dánielnek szobrát látjuk a róla elnevezett általános iskola előtt. A város egy­ik nev­ezetessége az igal-balatonföldvári út mentén települt Kaposvári Agyagiparosok Népi Iparművészeti Szövetkezete. Az 1952-ben alakult szövetkezetben először a sárközi kerámia, majd később 1955- től a habán kerámia modern imitációjának készítését kezdték meg. Azóta a szövetkezet nemzetközileg elismert “habán" központ lett. Hosszabb kirándulással érhetjük el a város keleti részén az ún. Szentjakab v­árosrészben a kaposszentjakabi romot. XI. századi bencés monostor maradványai láthatók itt, részben gótikus átépítésű falakkal. Kaposvár környéke táv­olabbi kirándulásokra is alkalmas. A várostól délre húzódó tájak legszebb, legjellemzőbb turisztikai látnivalója, a földrajzi tekintetben a Mecsek vidék északi nyúlványának tekinthető Zselicség, amelynek területéből 9046 hektárt tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. összeállította: Kerti Éva * “A Dámák diadala a farsangon, négy könyvbe szerzett furcsa v­itézi versezet” c. vígeposz egy farsangi mulatságon a férjjelöltekre vadászó hölgyek derűs históriája. Ennek felidézésére minden év farsangján Dorottya-bált rendeznek. Csokonai egyébként csak futólagos látogatásokat tett Kaposváron, a somogyi életet azonban csurgói tanárkodása idejéből jól ismerte. Magyarország c. útikönyvből és a Kaposvári útikalauzból

Next